Egy-egy falu, város, kisrégió, tájegység bemutatása. A könyvekben történeti feldolgozás, néprajz, kultúrtörténet és egyéb tudományterületek egyaránt találhatóak.
Dél-Erdélyben mostanában halnak ki egykor színmagyar falvaink utolsó magyarjai. Sírkertek vándorolnak az utódnépek házainak alapjába, mert nincs már, aki értelmezni tudja a feliratokat. Lelkipásztorok küzdenek pár lelkes nyájukkal, hogy fennmaradjon a magyar szó olyan térségekben is, amelyekről már a felvidéki, délvidéki, erdélyi vagy várvidéki kisebbségünk sem tudja, egykor szervesen kapcsolódtak szellemi szállásterületeinkhez. Valóban reménytelen ez a küzdelem?
A szerző előszavából: “A felvidéki magyarság elmúlt kilencvenöt éve újrakezdések és bukások sorozata. Nem volt ez másképp hatvanöt évvel ezelőtt sem, amikor a megfélemlítés, a hontalanság korszaka után újból felcsillant a remény az újrakezdésre. Mindehhez szükség volt bátor emberekre, akik felismerték, hogy szükség van egy magyar szervezetre, kultúránk megőrzése, magyar iskoláink újbóli megszervezése érdekében. Könyvem elsősorban róluk szól, az ismert és kevésbé ismert alapító tagokról, a Dunaszerdahelyi járás hatvankét településén. Nekik akartam emléket állítani, hogy a későbbi utódok emlékezetében megmaradjon bátor és nemes cselekedetük.”
Az Erdélyi Riport munkatársa etnoszportyának nevezett riportútjain ezúttal magyar szórványközösségeket, illetve román többségű vidékek magyar településeit keresett fel a Beszterce megyei Cegőtelkétől a Partiumon át dél felé haladva a temesi Végvárig. A fotókkal gazdagon illusztrált kötet tanulsága, hogy olykor egy-két intézményember is elegendő egy fogyatkozó, passzív közösség megmozdításához, megélénkítéséhez, önbecsülése visszaszerzéséhez. Ilyen helyzeteket örökít meg a térség múltjában és jelenében egyaránt otthonosan mozgó szerző.
Ajánljuk még Szilágyi Aladár további köteteit:
A belgaság dicsérete
A nemlétezők lázadása
A számon tartott ország
A Verità vándorai
Csodaváróktól csodateremtőkig
Mit akartak ezek a magyarok?
Nem Tündérkert, vagy nagyon is az
Váradhegyalja – Egy világ a város körül
Ez a képes album Kárpátalja szépségeit és jellegzetességeit szeretné közelebb hozni az olvasóközönséghez. A könyv vállalt célja szélesebbre tárni Kárpátalja vendégeket váró kapuját, kedvet csinálni a terület jobb megismeréséhez, meglátogatásához. Az Európai Unióhoz való csatlakozás örömében se feledkezzünk el a Kárpát-medence azon tájáról, amely ebben a folyamatban – önhibáján kívül – még nemzedéknyi időn át nem tud majd részt venni.
A nagy sikerű, díjazott Kincses Képeskönyv sorozat ötödik kötete Partium fővárosába, Nagyváradra kalauzol el téged. Ha végiglapozod a könyvet, Szent László városának kilencszáz éves története számos elbűvölő illusztráció segítségével fog megelevenedni előtted. Megtudhatod, hogy miért volt különleges az egykori székesegyház előtt felállított Szent László-lovasszobor és miért gyalogolt Debrecenből Váradra Ulászló lengyel király 1412 húsvétján. Olvashatsz arról is, hogyan sikerült megmenekíteni a törökök kezéből a Váradi Bibliát, és hogyan próbálták fegyelmezni Váradon a csínytevő diákokat a XVII. században...bővebben
A temesvári Bega-hidak krónikája (átd. kiad.) (angol)...bővebben
Könyvünk a moldvai magyarság történetét a középkori virágzó magyar réteg fennmaradt emlékein, a gazdag hagyományú, ősi szokásokat őrző mai falusi élet képein és a modern önszerveződés jelein keresztül mutatja be, így a múltból a jelenen át a jövőbe vezetve az Olvasót.
A 250 települést bemutató mű második kötetében a szerző 91 moldvai magyar vonatkozású település történeti tárát mutatja be. A földrajzi behatárolás és jellemzés után nagyjából időrendben következnek az adatok, melyek kiterjednek a település korai okleveles említéseire, a lélekszám, a nemzetiségi és vallási viszonyokra, a foglalkozási tagolódásra, megélhetési lehetőségekre, olykor nyelvjárási jellegzetességekre is. A feldolgozott terület nem a szoros, hanem a tágabb értelemben vett Moldvát öleli föl. Benne vannak azok az észak-moldvai egykor volt magyar falvak is, amelyeket a 18. század végétől az első világháborúig Bukovina területén tartottunk számon, és Moldva városai is, Aknavásártól Bákóig. Eddig senki nem csinált még ilyen áttekintést, pedig másfélszáz éve érlelődik rá az igény. A 2007-ben elhunyt Szerző és Tánczos Vilmos fotóival.
Antikvár könyv
A Drávaszögben, a Duna és a Dráva folyók összeszakadásában elterülő vízerek, tavak, nádasok, rétek, lágy hullámzású, szőlősorokkal befuttatott, dombok szabdalta háromszög alakú földterület legdélibb zugában épült fel a halászfalu, Kopács. A víz közelsége évszázadokon keresztül meghatározta a kopácsiak életvitelét: a természetből élés, gyűjtögetés, a halászat, a vadászat legavatottabb ismerői lettek a környéken. A község „víz mellettisége” nemcsak mindennapjainkba szólt bele, hanem népköltészetükre, díszítőművészetükre, egész életükre kitörölhetetlenül erős hatást gyakorolt. Lábadi Károly, a Drávaszög kutatója két évtizedes saját és az elődök gyűjtőmunkájának összegezését végezte el ebben a kötetben...bővebben
A Kárpát-medencét betöltő, illetve az azzal érintkező százmilliós lakosságú népesség nyolc országban él. Az e területen belüli - az Európai Unió szempontjából fontos - régiók feldolgozására vállalkozik ez a sorozat, amelynek első kötete a Székelyföld. Fiatal székelyföldi értelmiségiek egy csoportja a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja vezetésével, részben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karához kapcsolódva készítette el ezt a kötetet.
A Székelyföld - a magyar közgondolkodás e szinte kultikus fogalma - nem földrajzi, hanem történeti-kulturális egység. A történelmi Székelyföld 1437-től 1876-ig öt széket - Udvarhelyszék, Csíkszék, Háromszék, Marosszék, Aranyosszék - foglalt magában. Orbán Balázs hatkötetes monográfiájában a Székelyföld részének tekintette a románok, magyarok és szászok által vegyesen lakott Barcaságot (Brassó vidékét) is. A történelmi Székelyföld négy széke egymással szorosan érintkezett, csupán Aranyosszék különült el területileg Torda és Nagyenyed között, Felvinc központtal és viszonylag kevés magyar lakossággal.
Baróti Lajos. – Temesvár : Csanádegyházmegyei Ny., 1892. Klny. a Történelmi és Régészeti Értesítőből
A németeknek a Bánságba történt első betelepítésére érdekes világot vetnek az egykori tartományi kormánynak, az u. n. temesvári adminisztrácziónak 1889. nyarán az országos levéltárba került iratai, melyek addig a temesvári pénzügyi igazgatóság irattárában Iappangván, úgyszólván teljesen elkerülték a bánsági történetirók figyelmét. Érdekes adatok találhatók a bécsi hadügyminisztérium s az egykori udvari kamara levéltárában őrzött némely iratokban is, melyek különösen a telepítés kezdetére s a települőknek nyujtott kedvezményekre nézve adnak fölvilágosítást. Ezek alapján kísérlem meg a következőkben a bánsági legelső német kolonizáczió történetének a megírását. Baróti Lajos. – Temesvár : Csanádegyházmegyei Ny., 1892. Klny. a Történelmi és Régészeti Értesítőből - Hasonmás kiadás
Ha fellapozod ezt a könyvet, rendkívüli időutazásban lesz részed. Elröpítünk Géza fejedelem várába, Szent István király kedvenc városába, Magyarország történelmi fővárosába, a magyar királyok koronázó és temetkező helyére, Mátyás király esküvőjének színhelyére, a török Üsztolni Belgrádba, a hazai katonai repülés fővárosába, majd a magyar szilícium-völgybe. Eközben egy tapodtat sem mozdulunk arról a helyről, amelyet immár több száz éve változatlanul Székesfehérvárnak hívunk...bővebben
A helytörténészek megszállottak, önként vállalt feladatuk elkötelezettjei. Néha esztendőkig kutatnak valamit, máskor véletlenül rábukkannak a témára, ismét máskor egy-egy biztatás vagy váratlanul előkerült adat indítja be azt a láthatatlan gépezetet, ami mozgásban tartja és kikényszeríti a végeredményt: a helytörténeti írást. Érdemes megemlíteni azokat a ritka alkalmakat is, amikor a helytörténész megbízás alapján fog munkához, leginkább jeles évforduló kapcsán. Szerencsés körülmény, mert a kezdetektől biztos a végeredmény megjelentetése...bővebben
A kultúrájára büszke Eperjes mindig befogadó város volt. Ebből fakad soknemzetiségű múltja, toleranciája, európaisága. Ezért szereti és érzi magáénak német, magyar, zsidó és szlovák egyaránt. Közösen kell ápolnunk múltját, gazdagítani hagyományait. E kötet több száz, eddig soha nem közölt fénykép segítségével kívánja bemutatni szeretett városunk elfeledett hétköznapjait, Eperjes történetét képekben...bővebben
Nagysalló község lakosságának évtizedek óta dédelgetett álma vált valóra 2006 augusztusában, amikor felavatták a második világháborúban elesett hősök emlékművét. Ezt az eseményt Podhorská Mária hosszú évekig tártó munkássága előzte meg, az eltűnt személyek után való kutatása és az általa, 2005-ben megszervezett kiállítás, amely összefoglalta Nagysalló háborús éveit... bővebben
Mint ahogy ezt már megfogalmaztam az akadémia székfoglaló előadásom bevezetőjében (Benedek, 2010), immár több mint tizenöt éve foglalkoztat a társadalom egyik alapvető jellegzetességének, a térbeliségnek a vizsgálata. Úgy gondolom, hogy a fenti kérdéskörnek egyik leglátványosabb és célravezetőbb megközelítési lehetőségét jellegzetes térbeli képződmények, például régiók kialakulásának és működésének elemzése kínálja...bővebben
A Vajdaságban az utóbbi években robbanásszerűen megnőtt az érdeklődés a helytörténet iránt, s ebben az irányban számos kutatás indult. Ugyanakkor sokszor felismerhető a megfelelő módszerek nélkülözése, amely a képzettségből adódnak (pedagógus, újságíró stb.). Pejin Attila könyve mindezeket a lelkes, időt, energiát (sokszor pénzt) nem sajnáló értelmiségieket próbálja segíteni módszertani kézikönyvével. Így a helytörténeti munkák nemcsak olvasási élményt nyújtanak majd, hanem a tudományt is szolgálják valamilyen szinten.
Szeben megye a Déli-Kárpátok északi lábainál terül el páratlan természeti az Alvinc–Nagyszeben–Vöröstoronyi-szoros–Râmnicu Vâlcea között sínpár környezetben. Brassó megyével keleten, Maros megyével keleten és északon, nyugaton Fehér megyével határos, déli határát a Déli-Kárpátok (Vâlcea megye) alkotják. A megye mai szerkezete 1968-ban jött létre Nagyszeben megyeszékhellyel, városai: Medgyes, Szentágota, Felek, Nagydisznód, Kiskapus, Erzsébetváros, Vízakna, Nagytalmács. A gazdag múlttal rendelkező vidék nagy ipari, mezőgazdasági és kulturális erővel bír. A Déli-Kárpátok hegyvonulata különös vonzerővel bír a turisták számára, a térség gyógyvizekben bővelkedik (Bázna, Vízakna)...bővebben
Amennyire ismert Kassa városa, annyira keveset tudunk környékéről. A kötet elsőként nyújt betekintést e rendkívül változatos táj építészeti örökségébe, ahol néhány kilométerenként váltják egymást az alföldies és dombvidéki mikrovilágok, a Szepességet idéző kisvárosok és a régies irtásfalvak. A településeken földszintes és emeletes parasztporták, fa-, vályog- és kőépítészeti emlékek, kereskedőházak, tisztviselővillák alkotnak karakteres utcaképi együtteseket. E sokszínű múltra borul rá az elmúlt fél évszázad rohamos átalakulása, az iparosítás, a turizmus és a szuburbanizáció megannyi morfológiai lenyomata.
A Transylvania Trust Alapítvány és a Kriterion Könyvkiadó közös kiadásában megjelenő Erdélyi műemlékek sorozat az épített örökség tájainkon még fellelhető legértékesebb emlékeit kívánja megismertetni a szélesebb körű olvasóközönséggel. A lassan negyvenedik számához közeledő füzetsorozat egyben történelmi-földrajzi turistakalauzként is szolgál az országjáróknak, hazai és külföldi turistáknak, ráébreszti a fiatalokat értékeinkre, arra, hogy mindnyájunk kötelessége ezeket megőrizni, védeni, és akár áldozatok árán is felújítani, rekonstruálni.
A kosár üres
Rendeléseim követése:
A kosár üres
