Kínálatunk egyik legjelentősebb része a szépirodalom. Kortárs és klasszikusnak számító határon túli szerzők versei, prózái, esszéi, publicisztikái, drámái, illetve antológia kötetek.
"Komor, isten háta mögötti hely, kőfalak, vadvirágos rétek és titokzatos, zöldellő rengetegek világa", fogalmaz az egyik szereplő a történés helyszínéről. Bizarr, furcsa világ a zárt, időtlen közösségben; olykor egy-egy halvány jelzés sejteti, hogy valahol a XVII., XVIII. század táján lehetünk. A külső világ történései ide nem szűrődnek be, az idő csak mint a születés vagy az életből kilépés, illetve a lét-nemlét közötti pillanatként jelentkezik...bővebben
A legutóbbi népszámlálás 2002-ben közzétett eredményei arra késztettek minden felelősen gondolkodó értelmiségit, hogy igyekezzék felmérni: milyen helyzetben él jelenleg az erdélyi magyarság, és milyen jövőképpel rendelkezik. Ennek a helyzetnek és generációs közhangulatnak a feltérképezésére vállalkozott a Korunk szerkesztősége, amikor 2002-ben Ablak a jelenre címmel pályázatot hirdetett erdélyi magyar középiskolások számára.
Középiskolások szövegei a helyzetről, amelyben léteznek, szociológiai kommentárokkal.
Új versek gyűjteménye.
Az 1993 és 1995 között Budapesten és a Vajdaságban játszódó regény az áttelepülést és az élet "újrakezdését" tárgyalja az ismerős, de merőben új környezetben. Hőseinek útját többnyire apró sikerek és nagy tragédiák övezik.
A verseskötet tartalmilag és hangulatilag jól elhatárolható három szakaszának célja megragadni a szerző érzelmi és lényegi (át)változásának folyamatát.
A kisprózakötet legtöbb szövege az emberi kapcoslatok, különösen a férfi meg nő vagy az egyén és közösség viszonya mozgatórugóit próbálja kitapogatni visszafogott lélekrajzzal, leplezetlen iróniával, szarkazmussal.
A kötet Mács József két korai regényét, az 1964-ben írt, de nemzetiségpolitikailag kényes témája miatt csak 1968-ban megjelenő Adósságtörlesztést, valamint az 1980-ban kiadott Szélfúvásbant tartalmazza. A szerző gazdag életművének kiteljesedése és elismertsége a nyolcvanas évektől követhető nyomon, ugyanakkor korábbi értékei számbavétele éppen ezért volt fontos a kiadó számára ezzel a két korai regényének újbóli kiadásával.
Varga Imre újabb verseit sokan túl elvontnak tartják, de van szonettje, amivel egy keresztény szemlélődőcsoport tagjai hangolódnak rá évek óta belső énjükre. Háromsorosai, "világképe(i)" kapcsán sokan keleti hatásokról írnak. A figyelmes olvasó számára nyilvánvaló: a költő újabb korszakának a verseiben a külső és a belső világ átlelkesítése történik meg, az élet ólma-ólmossága változik át szerencsés esetben arannyá.
"Nem voltam jó. Nem lehet jó lenni, ha sosincs termés az almafán. Néha arra gondoltam, hogy az almafa bosszúból nem terem soha, attól kezdve, hogy akasztott embert lóbált rajta a szél, megbünteti a világot, s a világ most én vagyok." - indítja Sigmond István művét, amelyet akár a bűn nélküli bűnhődés regényének is nevezhető. Az almafa kultikus tárggyá, az emlékezés és vezeklés helyévé válik egy idődimenzióiban nehezen behatárolható világban, amelyben a mindenkori diktatórikus hatalomnak kiszolgáltatott ember számára kiútként csak a bosszú és az angyalvárás kínálkozik. Idősíkok, megtörtént és elképzelt események, jelen, múlt, sőt jövő keverednek a mesterien szerkesztett, nyelvében erőteljes, bizonyos értelemben az ókori görög tragédiák hangulatát idéző műben.
Z. Németh István kötete arról tanúskodik, hogy írónknak "végtelenített" mondanivalója a mindenkori emberről a mindenkori ember számára. Amennyire kifogyathatatlanok vagyunk gyarlóságainkból, annyira kifogyhatatlan ő e gyarlóságiank kigúnyolásából. S teszi mindezt látszólagos könnyedséggel, segítségül híva az iróniát, a groteszket, az abszurdot, de mindenekelőtt a nyelvet, a nyelvben rejlő ezerárnyalatú humort. Annak, aki szeretné görbe tükörben látni világunkat, s közben mosolyogni, mi több hahotázni az emberi gyarlóságokon, jó szívvel ajánljuk ezeket a humoreszkeket.
Publicisztikák és irodalmi elemzések, egyéni stílusban.
Elbeszélések magyar és szlovák nyelven a kétnyelvű sorozat következő kötetében.
Évenként megjelenő antológia kortárs erdélyi írók és költők verseiből és elbeszéléseiből.
A költő születésének 120. évfordulója alkalmából megjelent, az állatokról, a természetről szóló mesék, versek, amelyek hűen tükrözik Áprily természetszeretetét, a szülőföld imádatát.
Versek az időtlenségből a lassítás eleganciájának jegyében. A játéktér a váltóláz birodalma, de hiába körül a súlyos kulisszák, a rézkarc finom: valaki mellvértet mos folyóvíz alatt, feltűnnek egy percre a jövevények, az Édent látott délcegek, a sudár nők, feldereng az ötvösművészek korán kelő bizodalma... - megannyi langyos, lemenő nap vetette hosszú árny. Az utópia melege a veszteglő konkvisztádor szép visszaemlékezéseiben.
Ha egy tetszőleges pontban lágyan/puhán belehatolunk Verebes Ernő teremtett világába, majd pascali módon, két irányban meghosszabbított szemmel - egy, az asztal felé néző mikroszkóp és egy, a felhőket célzó teleszkóp segítségével -, avagy a Harmadik Szem kinyitásával széttekintünk, számtalan, hagymalevelekként egymásra épülő univerzumot fogunk megpillantani, melyek a folyamatos megszilárdulás állapotában egzisztálnak, ám soha nem érik el ezt az állapotot (mint ahogy semmi sem a földfeletti ég alatt, és azon túl...
A fiatal Szalay Zoltán (sz.1986) tizenöt elbeszélését tartalmazza a kötet. Az induló szerző máris figyelemre méltó formakultúrával rendelkezik. Novellái tulajdonképpen hagyományos felépítésű, de gazdagon rétegezett, pszichologizáló történetek.Lélektani közlésük sohasem külsődleges, hanem szerves, a helyzet természetéből, a szereplők viselkedéséből következő. Terük legtöbbször a Csallóköz lepusztult kultúrájú falvai, idejük a kelet-európai vadkapitalizmusok ideje. Bűnösök vagyunk-e valójában, vagy ártatlanok?...bővebben
Zalaba Zsuzsa 1970-ben született a Duna-kanyar szlovákiai határvároskájában, Párkányban. Tíz éve a felvidéki magyar sajtó munkatársa. Jelenleg Magyarországon él és alkot. Első verseskötete Érintések címmel Pozsonyban jelent meg 1997-ben. Versei szerepeltek a Szlovákiában kiadott Nyugtalan indák (1993) és a Kapufa a Parnasszuson (1994), valamint a Magyarországon napvilágot látott Magyar költőnők antológiája (1997) című gyűjteményekben. Költészeti térjátékaival (Helyett; Requiem) 1996-ban és 1997-ben fellépett az érsekújvári Stúdió erté nemzetközi akcióművészeti fesztiválján, s műsorait előadta Franciaországban és Romániában is.
A regény főhőse egy fiatal fiú, Alex Szinuhed, félig magyar, féig egyiptomi származású. Balatonszárszón jár iskolába, ebben a falucskában éli a kamaszok megszokott életét, miközben kalandokról ábrándozik. Nem is kell sokat várnia, hiszen édesanyja karácsonyra meglepetést tartogat: két hétre Egyiptomba utaznak Alex édesapjához, aki nem más, mint Khephrém Szinuhed, az ismert régész. Az út során a fiú előtt feltárulnak a piramisok titkai, sőt a kutatók az ő jelenlétében tárnak fel egy titkozatos sírkamrát, ami a későbbi bonyolult és rejtélyes események elindítója lesz. A fiú meggyőződik róla: álmai nem csapták be, különleges küldetése van a Földön... Az egyetem elvégzése után friss diplmával a hóna alatt, immár régészként ismét elindul Egyiptomba, hogy teljesítse, amit a sors kíván tőle.
A kosár üres
Rendeléseim követése:
A kosár üres
