Politika, politikatörténet

Közéleti ténykedésem mozzanatait gyűjtöttem össze e könyvbe, amelyben emlékeim alapján megpróbálom felvázolni azt az utat, amely az iskolai katedrától az elnökjelöltségig vezetett. Személyes ügyekről is szót ejtek benne, de nem feltétlenül azért, hogy mások kíváncsiságát kielégítsem. Azon történeteket, találkozókat vagy részleteket elevenítettem fel, amelyek adalékkal szolgáltak fejlődésem mikéntjéről, az általam becsült értékekről. Személyes identitásom – a tetteim, és azon elvek, amelyekben hiszek – egészítette ki, töltötte meg élettel a történeteket, azt a közéleti szerepet, amelyet immár több mint tizennégy éve betöltök.

Bozóki Antal ügyvéd, a jogvédelemmel foglalkozó, újvidéki székhelyű Árgus Egyesület elnöke munkája A magyar közösség Szerbiában című könyv, amely egy hiánypótló tükörkép arról, hogy hogyan kellene érvényesülnie a magyar nemzeti közösség jogainak Szerbiában, és mindeközben hogyan nem érvényesül az ország EU-csatlakozásának árnyékában. A Szerbiában élő kisebbségek jogállásáról és a vajdasági magyarok helyzetéről huzamosabb ideje nem készült alaposabb elemzés, és ezt az űrt a komoly szakmai alapokon álló kiadvány méltó módon tölti be.

A romániai magyarság múltjának vizsgálata a magyar és román történetírás számára egyaránt megkerülhetetlen faladat. Ennek előfeltétel a korabeli források feltárása, megismerése. Kiadványunkban a két világháború közötti erdélyi magyarság történelmének egy fontos irategyütteséből adunk válogatást.

A Zentai Történelmi Levéltár öt évvel ezelőtt kezdte el kutatni és kiadványokban feldolgozni a titói Jugoszlávia levéltári forrásait, aminek eredményeként az óév utolsó napjaiban megjelent a sorozat ötödik, Fejezetek a titói Jugoszlávia korai korszakából című kötete, amelyben öt magyarországi és hazai levéltári kutató tanulmányait olvashatják a korszak történései iránt érdeklődő olvasók...bővebben

A két világháború közötti erdélyi közélet egyik kiemelkedő szereplőjének visszaemlékezéseit, a háború utolsó két évében írott naplóját és két országgyűlési beszédét kapja most kézbe az olvasó. Egy olyan szereplőét, aki szerkesztője volt az 1930-as években jelentkezett nemzedék egyik iránymeghatározó folyóiratának, a Hitelnek, mélyre tekintő, jövőt fürkésző vizsgálója az erdélyi magyarság mindennapjaiban végbemenő társadalmi és gazdasági folyamatoknak, a Magyar Országgyűlésbe...

A ​civilizáció a bátorság iskolája – vallotta Guglielmo Ferrerót, hajdani genfi mesterét követve Bibó István. A bátorságra az ember haláltudatából fakadó félelem legyőzéséhez van szükség. Ennek számos módja lehetséges...

Az 1998-2000 között írt nemzetpolitikai jegyzetek változatos tematika jegyében fogantak: a nemzeti liberális hagyományok jelentősége, az értelmiség közéleti szerepvállalásának fontossága, a magyar sorskérdések, mint Trianon súlyos következményei, vagy a magyar 1956.

Bibó Istvánnak 1956-tal kapcsolatos szövegeiben érzékelhető legközvetlenebbül az, amit Göncz Árpád így fejezett ki a Bibó-Emlékkönyvben: Élet és szó egy anyagból...

Egy mára már letűnt. de nyomaiban ma is jelenlévő világról szól ez a könyv, az erdélyi szocialista iparosítás eredményeiről, előzményeiről és következményeiről. 

Tamás Pál világszerte ismert budapesti szociológus professzor, publicista, esszéíró, elemző. A szerzőnek főként az Erdélyi Riportban, valamint a Korunkban és a Hétben megjelent esszéit, tanulmányait tartalmazza ez a kötet, amelyben megjelennek a posztszocialista látleletek Magyarországtól a posztszovjet köztársaságokig. Témái között szerepelnek az etnikai együttélés különböző helyzetei a kilencvenes évektől napjainkig, jövőkép-alternatívák, román-magyar, illetve magyar-magyar viszonyok alakulásának elemzése, előrejelzése.

Ľudovít Štúr (1815-1856), a szlovák történelem legkiemelkedőbb alakja, 1851-ben írta meg A szlávok és a jövő világa címmel az első olyan politikai koncepciót, amely kész forgatókönyvet kínált a szlovák és a magyar nemzet különválásához. Kötetünk Stúr legfontosabb cikkei, beszédei, politikai röpiratai mellett közöl egy bő válogatást kiterjedt levelezéséből, a kortársi visszaemlékezésekből, sőt, az utókor magyar és szlovák értékelései közül is. Így rajzolódik ki Stúr politikusi, politikai gondolkodói és újságírói arcéle, sőt, magánemberi portréja is.

E kötet szerzője, Toró T. Tibor aktív politikus, aki az elmúlt 24 évet az erdélyi politikai csaták első vonalában – a magyar képviselet országos vezető testületeiben vagy a román parlamentben – töltötte. Ugyanakkor néhány fontos erdélyi értelmiségi műhely (Jakabffy Elemér Alapítvány, Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle, Reform Alapítvány, Bálványos Intézet) tagjaként cselekvő részese volt azoknak az elméleti és gyakorlati vitáknak, amelyek az erdélyi magyar politikai képviselet reformjáról, a „kuruc” és a „labanc” típusú magyar érdekérvényesítés dilemmáiról szóltak...bővebben

1989 őszén indul ez a könyv. A romániai diktatúra utolsó heteiben egy fiatal, nagyváradi műszaki értelmiségi; nem mellesleg író, szamizdat leveleket fogalmaz, miközben látja: sorra buknak a térség gyűlölt rendszerei. Aztán számára is – aki az Ady-kör és az Irodalmi Kerekasztal szervezője volt – eljön a cselekvés ideje. Alapítója az RMDSZ Bihar megyei szervezetének, hosszú éveken át hűséges hadnagya, majd Bukarestbe kerül, egy hivatal élére „száműzött” értelmiségiként. Az már egy másik, nem kevésbé drámai végkifejletű történet...bővebben

Történészek állítják, hogy a 20. század az emberi történelem eddigi legrosszabb évszázada volt: „kivételesen kegyetlen időszak volt, amelyet könyörtelen diktatúrák, szörnyű genocídiumok és minden korábbinál pusztítóbb háborúk tettek emlékezetessé [ ... ] ideológiai konfliktusok sokasága, az embertelenség tobzódása, a sokféle politikai gyilkosság, valamint a civil népességgel szemben a háborúban elkövetett mérhetetlen brutalitás és népirtás volt a fő jellemzője." A különféle társadalmi terekben és életvilágokban cselekvő 20. századi embereknek mindez megrendítő tapasztalatokat jelentett.

Új könyv – Oláh Sándor: Kényszerek – Tanúságtevők – nemzeti.net

Meggyőződésem, hogy világunkban átfogó léptékű átalakulás vette kezdetét, s ez a politikatudományt, s általában a társadalomtudományokat is nagy nagyfokú kihívás elé állítja. Az a, leginkább Francis Fukuyama által hirdetett nézet, hogy a Szovjetunió összeomlása és a Nyugat győzelme után „kitör” a glóbuszon a liberális demokráciák uralma, s ez által befejeződik a történelem, korszakos tévedésnek bizonyult. „Világbéke” helyett új konfliktusok törtek ki az egyes államok, illetve, a globális hatalmak és a nemzetállamok között, másfelől felerősödött a kultúrák és civilizációk közötti küzdelem...

Bibó szuverén módon, külső kényszertől mentesen, gondolkodva jutott el korábbi származási csoportja nem látványos, ám annál átfogóbb és elmélyültebb kritikájához. Tanulmányútjainak tapasztalatait felhasználva, de nem nyugat- vagy külföldmajmolásból vált a demokrácia elkötelezett hívévé úgy, hogy közben sohasem adatott meg neki, hogy működő demokráciában élhessen, amelyben a polgárok számára nemzedékek óta természetes, hogy a rendszert éppen az stabilizálja, hogy a kormányt le lehet váltani...

Zirkuli Péter író, költő, műfordító, újságíró és egyetemi oktató Szatmárnémetiben született 1948-ban. Kolozsváron, Budapesten és Párizsban járt egyetemre. Dolgozott könyvkiadóként (Helikon, jelenleg: L'Harmattan, Párizs), újságíróként (jelenleg, hatodik éve, a Figyelő könyvszemleírója). Több egyetem, illetve kutatóintézet munkatársa volt (jelenleg: ELTE BTK, Francia Tanszék, Budapest; CNRS, Párizs, Laboratoire Communication et Politique). 1986 óta Franciaországban él, néhány éve franciául is ír. 

Nincs szörnyűbb dolog annál, mint amikor egy nép nem érzi magát biztonságban saját szülőföldjén. A vajdasági magyarságnak viszont már évek óta ez a sors jutott. Ma már ott tartunk, hogy nemcsak megverik, hanem esetleg meg is késelik, csak azért mert magyarul beszélt nyilvános helyen. Az autóbuszban először csak csúnyán néznek rá, majd rá is szólnak, ha magyarul beszélget.

Az ebben a kötetben olvasható írások egy személyes élmény és egy személyes elkötelezettség következményei: azé az élményé, amelyet (most már vagy fél évszázada) az erdélyi magyarság életével és kultúrájával kialakított szoros kapcsolatoknak köszönhetek, és azé az elkötelezettségé, amely ezeknek a kapcsolatoknak az eredményeként kialakult. Több alkalommal beszámoltam arról, hogy egy akadémiai kiküldetésnek köszönhetően, még 1969 januárjában miként jutottam el Erdélybe, majd egyre gyakrabban és mind hosszabb időre. Valóban, igen sok minden köt az erdélyi magyar élethez, a kultúrához és a tájakhoz, otthonosan érzem magam Kolozsvár, Nagyvárad és Marosvásárhely mozgalmas belvárosaiban, a kis székely vagy partiumi falvakban, az erdélyi magyarok között...bővebben

A csehek és szlovákok számára az európai egyenjogúságot jelentette az első Csehszlovák Köztársaság, de a "csehszlovák politikai nemzet" konstrukciójával szemben a szlovákok mindig is különállásukért küzdöttek. A ruszinok és a zsidók pozitív változások lehetőségét látták az új államban. Kárpátalja szovjeteknek való átadása, a holokauszt tragédiája azonban rácáfolt a reményekre. A "masaryki republika" határkisebbségei - a németek, magyarok és lengyelek - eleve történeti kényszerhelyzetként élték meg a soknemzetiségű Csehszlovákiát, s emiatt jórészt anyaországaik revíziós törekvéseire hagyatkoztak...bővebben