Betöltés...

Fejezetek a titói Jugoszlávia korai korszakából

Molnár Tibor (szerk.)

Lista ár: 3.000 Ft  

Ár: 2.400 Ft

Megtakarítás: 600 Ft (20%)
-20%
Raktáron

Történelmi Levéltár, Zenta
175 x 240 mm, kötött, 208 oldal
Kiadás éve: 2016
Sorozat: A titói Jugoszlávia levéltári forrásai
ISBN: 978-86-89039-05-4

A zentai Történelmi Levéltár, a szegedi Csongrád Megyei Levéltárral karöltve, 2011-ben bocsátotta útjára A titói Jugoszlávia levéltári forrásai elnevezésű sorozatát, amelynek az első kötete A zentai Városparancsnokság válogatott iratai 1944-1945 címmel jelent meg Molnár Tibor tollából. A sorozat második köteteként 2012-ben jelent meg a Fondjegyzék a Bánát, Bácska és Baranya katonai közigazgatása tanulmányozásához, amely útmutatót kívánt nyújtani a témában kutatók számára. A harmadik kötete 2013-ban látott napvilágot Forró Lajos és Molnár Tibor szerzőpárostól Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizániratok tükrében cím alatt, amely - eddig egyedülálló módon, sajátos etalont teremtve - 16 ember személyes sorsán keresztül próbálta meg bemutatni a Magyarkanizsán és környékén 1944-ben történt, az itt élő magyarság számára megrendítő és szomorú eseményeket. A negyedik kötet szintén 2013- ban jelent meg A titoi rendszer megszilárdulása a Tisza mentén (1945-1955) címmel. A tanulmánykötet szerzői - A. Sajti Enikő, Juhász József és Molnár Tibor - a szocialista Jugoszlávia első 10 évének fontosabb nagypolitikai és helyi történéseit igyekeztek megismertetni a téma iránt érdeklődőkkel. Már ekkor nyilvánvaló volt, hogy ez az időszak sokkal több feltárnivalót rejt, és hogy ezzel az időszakkal érdemes foglalkozni, különösen a magyar-jugoszláv állam- és pártközi kapcsolatok, valamint a jugoszláv országos és helyi pártszervek tevékenységét illetően. Ennek hatására készült el a sorozat következő, ötödik kötete, amelybe - stílusosan - öt szerző tanulmányát válogattuk be. Sajti Enikő tanulmányában az 1945 és 1948 közötti jugoszláv-magyar kapcsolatokat elemzi, kitér a Jugoszláviában maradt magyarság sorsára, valamint a Szövetséges Ellenőrző Bizottság keretében működő jugoszláv delegáció tevékenységére is. Diplomáciatörténeti szempontból is érdekes adalékot képeznek Szántó Zoltán belgrádi magyar követ tapasztalatai egyéves kiküldetése során, amelynek a Tájékoztató Iroda határozata következtében elmérgesedő jugoszláv-szovjet, illetve jugoszláv-magyar kapcsolatok vetettek véget.

Hasonló témakörben értekezik Vukman Péter is, aki tanulmányában a magyar-jugoszláv diplomáciai kapcsolatok mellett a pártközi kapcsolatokat is ismerteti. A két ország között a folyamatosan javuló kapcsolatoknak Tito és Sztálin összetűzése vetett véget. Külön érdekes Rajk László koncepciós perének és benne Lazar Brankov szerepének ismertetése. Hornyák Árpád tanulmányában a Jugoszláv Kommunista Párt, illetve a jugoszláv kommunista rezsim kisebbségi politikájának változását boncolgatja. Magyarázatot ad arra, miként menekültek meg a Jugoszlávia határain belül maradt magyarok a német kisebbséget ért kiűzetéstől, valamint minek köszönhető, hogy "csupán" Zsablya, Mozsor és Csúrog lakosságát nyilvánították kollektívan háborús bűnössé. Jugoszláviában - iparilag fejletlen agrárország lévén - a mezőgazdaság háború utáni szocialista átalakítása, valamint kollektivizálása a rezsim alapvető feladata volt. Ennek propagandáját tárgyalja Kovács Csaba, aki munkájában a korabeli sajtóban megjelent írások mellett az események átélőivel készített értékes interjúkra, visszaemlékezésekre támaszkodik. Az 1944-es impériumváltást követően a Jugoszláv Kommunista Párt az élet minden területét felügyelte. Molnár Tibor tanulmányában a járási pártbizottság - a "komitét" - éves jelentései alapján térképezi fel a Zentai járás 1948 és 1951 közötti politikai, gazdasági és társadalmi viszonyait.

Sorozatunk ezen kötetét adaléknak szánjuk azzal a céllal, hogy a szocialista Jugoszlávia történelmének korai szakasza iránt érdeklődők újabb értékes, a legújabb kutatásokon alapuló, magyar nyelvű szakirodalomhoz jussanak. A szerkesztő

www.magyarszo.rs



Részletes keresés