Irodalomtudomány

Gion Nándor (1941-2002) egyike a legnagyobb délvidéki magyar prózaíróknak. Az ő esetében is igazolódik az a régi tapasztalat, hogy minden jelentős életmű megtalálja a maga értelmezőit. Kurcz Ádám István mélyen érti Gion Nándor életművének belső utalásrendszerét, logikáját, építkezését, így a Gion-próza szoros olvasaton nyugvó, teljesen eredeti értelmezését teremti meg. Rejtett utalásokra világít rá, számos sajátos szimbólumot értelmez, parabolák hátterét tárja fel...

A Magyar Művészeti Akadémia kismonográfia-sorozatot indított Közelképek írókról címmel, Ács Margit sorozatszerkesztésében. A sorozatban összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életművek kerülnek megismertetésre. Mindegyik kötetben válogatott bibliográfia és képmelléklet is helyet kap. Oláh János költő, író az 1960-as években indult nemzedék kiemelkedő és műfajalkotó alakja. Gazdag írói, költői életművét Jánosi Zoltán irodalomtörténész, egyetemi tanár monográfiában dolgozta fel.

A székelyföldi születésű, majd 1948-tól Ausztriában, Brazíliában, Argentínában és az Egyesült Államokban élő Cseh Tibor írásait három átívelő téma fogja egybe. Kötetében a szétszórtság kihívásaival, a megmaradáshoz szükséges felkészültséggel és a nyugatra szakadt magyarságfeladataival, küldetésével foglalkozik. Munkásságának középpontjában a cserkészmozgalom megtartó-nevelő erejének hangsúlyozása áll. Izgalmas írásban világítja meg azt is, hogy visszatelepülési kísérlete után miért választotta ismét a „szórványlétet”. A Ludányi András gondozásában megjelent kötet Cseh Tibor több mint ötven éves írói munkásságát mutatja be.

A Nagy Miklós Kund 75. születésnapjára megjelenő könyv a 2008 és 2018 között kiadott publicisztikai írásainak szűrlete. A kötet első fele a beszélgetéseké, a másik felébe pedig a publicisztika más alfajaiba sorolható írásokból válogattunk...

A kiadvány újabb ötven, az elmúlt félezer évben élt protestáns honfitársunk alakját eleveníti fel közérthető, ismeretterjesztő formában. A kötetben lelkészek, költők, írók, újságírók, festők, tudósok, politikusok a hit hősei,  valamennyien a közösséget szolgáló, maradandó értéket létrehozó alkotók szerepelnek...

Ajánljuk még: Protestáns hősök 1.

A szó tüze, a hang tüze, a szín tüze, a lélek és a szellem tüze - a halál és a vélt halhatatlanság tüze - még sok helynevet hív elő az emlékezetből, ilyeneket, mint Kisoroszi, Szentendre, Szatmárnémeti, Sepsiszentgyörgy, Tihany, Balatonfüred, Újvidék, Marosvásárhely. Tűz, nem tűz, máig hallatszó hangok Stockholmból, Münchenből, Freibourgból és Hévízről meg az óceánokon túlról, New York közeléből, San Diegóból, Sanghajból, Pekingből. Nagyon távol Közép-Európától, a Mikes Kelemen és a Farkas utcától. Mégis itt visszhangoznak, történetekhez tapadva, közös történeteinktől elszakíthatatlanul. 

Mensáros László a magyar színművészet kimagasló alakja. Színpadi alakításai, filmes szerepei mellett versek előadójaként is maradandót alkotott. Arany-estje az 1983-as bemutatóval indult útjára, melynek az Egyetemi Színpad adott otthont. Kettejük „egymásra találása” azonban ennél jóval korábban történt, Mensáros saját bevallása szerint már iskolás korában örömmel olvasta Arany János költeményeit...

Az intertextualitás kitüntetett jegye bizonyítottan a kölcsönös függés: szerző, szöveg és olvasó cinkosságát feltételezi, s a vendégszöveg - melynek jelentése a mégoly kedves vendég mindenkori idegenszerűségét sejteti - csak olvasáskor tudatosulhat. Az intertextualitás jelensége, akárcsak a kötet maga, szövegtől szövegig vezet, és az irodalom élő, lélegző szövetét mutatja meg, miközben a hagyományhoz kapcsolódást is feltárja...

Az elmúlt százötven év politikai viharai és gazdasági megpróbáltatásai sok százezer magyart késztettek arra, hogy szülőföldjétől távol igyekezzék élete biztonságos kereteit kialakítani. Közülük sokan tettek szert kisebb-nagyobb hírnévre a befogadó ország tudományos vagy művészeti életében. E lexikon, mely közel két évtizedes kutatómunka eredménye, az ő pályafutásukat mutatja be annak a felismerésnek a jegyében, mely szerint a külföldi magyarság munkássága kultúránk szerves részét képezi...

A Magyar Művészeti Akadémia Közelképek írókról című kismonográfia-sorozatának kötete. Sorozatszerkesztő Ács Margit. A sorozatban összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életművek kerülnek megismertetésre. A könyvekben válogatott bibliográfia és képmelléklet is helyet kap. Kalász Márton költőről, íróról Bartusz-Dobosi László irodalomtörténész, kritikus írt pályaösszegzést.

A két világháború közötti időszak erdélyi eszmetörténészeként számon tartott Cseke Péter folyóiratokban és gyűjteményes kötetekben megjelent újabb tanulmányai több szempontból is kiérdemlik az érdeklődők – nemcsak a szakmaibeliek! – figyelmét. A szerző három évtizedes mikrofilológiai előmunkálatok alapján fogalmazza meg újabb felismeréseit, de ezúttal kiterjeszti vizsgálatait az erdélyi irodalmi örökség értékrendszerének megőrzéséért és átmentéséért vívott 1945 utáni küzdelmekre is. Az 2009 és 2014 között született esszék és tanulmányok úgy jelenítik meg az első és a második kisebbségi élethelyzet (1918–1940; 1944–1989) jelenségeit, hogy azok óhatatlanul mai életérzésünk rezonanciáit is kiváltják.

„Ahogy Dani Erzsébet megkeresi és megtalálja az irodalmi művek mélyén kibontakozó szellemi értékeket, így a kulturális emlékezetet és az identitást kifejező szellemiséget, az valóban azt a meggyőződést erősíti meg az olvasóban (bennem is), hogy bizony a szépirodalom, az írói sorsok, maga az irodalmi kultúra nem csak a tudományos kutatás tárgya lehet, hanem egy emberi közösség (ezúttal nevezetesen az erdélyi magyarság, a székely nép) közösségi életének és lelkiéletének, nemzeti identitásának fenntartója, védelmezője is. Ezért ajánlom az Erdélyt-szerető, az erdélyi magyarság élete iránt érdeklődő olvasó figyelmébe ezt a kutatói szorgalommal, tudósi elmélyedéssel és nemzeti felelősségtudattal megírt könyvet.” (Pomogáts Béla)

Demeter Zsuzsa könyve Kinde Annamária költészetének, ennek a tragikusan félbe maradt, lezárt életműnek a vizsgálatára vállalkozik. Az értelmezés módszertanát idáig a kilenckötetnyi életműről megjelent gyér kritikai visszhang alakította – a kritikusok ugyanis többnyire egy adott kötet viszonylatában értelmezték Kinde költészetét, ezért értékelésükben legtöbbször ennek a költészetnek a heterogenitását, sokarcúságát, szerteágazó motívumkészletét kifogásolták, mint amelyek szétfeszítik az egyes kötetek kohézióját...

Az első magyar nyelvű irodalmi lexikon, a Magyar Athenas több mint kétszáz esztendeje, először és utoljára 1767-ben jelent meg. Annak ellenére maradt el az újabb kiadása, hogy irodalomtudományunk alapművének számit mindmáig. Az utókor mostohán bánt a tudós erdélyi író más írásaival is. Alig van munkáinak újabb kiadása, s ha van, a széles olvasóközönség számára szinte hozzáférhetetlen...

E kötet célja megvilágítani, új perspektívában bemutatni a Bányai Éva által Fordulat-prózának nevezett írásokban megjelenő poétikai váltásokat és változásokat, reflektálva némileg a szerzők korábbi munkáira is, ugyanakkor mindezt beágyazva a kortárs irodalomtörténeti diskurzusokba.

Bányai Éva 1971-ben született Kolozsváron. Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár a Bukaresti Egyetem Hungarológia szakán...bővebben

A két legendás irodalomtörténész neve elválaszthatatlan a Romániai magyar irodalom 1945–1970 c. kézikönyv nagy hatásától. Irodalomérzékelésünket és korszakfogalmainkat az elmúlt majd' ötven évben meghatározták. Új kétkezes gyűjteményük ezúttal szubjektív válogatási szempontok szerint készült. Az elmúlt száz év erdélyi irodalmi folyamatait, azok figyelemre méltó mozzanatait vizsgáló írások most nem a következetes rendszerezés igényével, hanem – továbbra is – az érték felmutatásának céljából születtek. Kritikus visszanézés és friss témák, záródó és nyíló korszakok, értekezés és költői levél: a 2017-ben elhunyt Kántor Lajos előtt is tisztelgő kötetet, nem meglepő módon, Dávid Gyula szerkesztette...

A Magyar Napló folyóirat Nyitott Műhely című közkedvelt rovatából indított reprezentatív albumsorozatunk életút-interjúkban mutatja be egy-egy jelentős kortárs alkotó munkásságát. A beszélgetéseket fényképek és saját versek gazdagítják. Az igényes megjelenésű köteteket egy-egy átfogó tanulmány zárja...bővebben

Juhász Ferenc valósággal forradalmasította a magyar költészetet, és ez a szemléleti, valamint nyelvi forradalom a modern líra nagy világforradalmainak szerves rendjébe tartozik. Az In memoriam sorozat szerkesztője, Domokos Mátyás rendelkezett úgy, hogy a sorozatban, a legkiválóbb 20. századi magyar alkotók között ott a helye Juhász Ferencnek. A Róla és művéről született kötet több mint 50 szerző tollából született írásokat tartalmaz – a mű születésével és az életúttal párhuzamosan.

A kötet anyagát összegyűjtötte, a pályaképet összeállította Szilágyi Józsa Mária

A kötet szerkesztője és összeállítója az első részben gyermeki szeretettel és alázattal kíséri végig édesapja Józsa János (Kajántó, 1901. okt. 11. – 1973. febr. 17. Kolozsvár) tanulmányíró, műfordító, egyetemi tanár, akár kalandosnak is mondható életútját, a kajántói szegényparaszti szülői háztól a Kolozsvári Piarista Gimnázium elvégzéséig s a tanári diploma megszerzéséig. Középiskolai tanárként Nagyenyeden, Gyulafehérváron, Kolozsváron működött, majd útja a Bolyai Tudományegyetem román nyelv és irodalom tanszékére vezetett. Diákjai igényes és rendkívül népszerű tanárként tisztelték...bővebben

A Kriterion Kiadó a Kolozsvári Papp László emlékezete című gyűjteménnyel nem kevesebbet vállal, mint hogy megpróbálja az író munkásságának jelentőségére felhívni a figyelmet. Teszi ezt oly módon – a kötet értő összeállítóinak is köszönhetően –, hogy abból kirajzolódik Kolozsvári pályaíve, és a levont következtetésekből világossá válik számunkra, nem akármilyen szerzővel van dolgunk...

könyvrecenzió