Irodalomtudomány

A Magyar Művészeti Akadémia kismonográfia-sorozatot indított Közelképek írókról címmel, Ács Margit sorozatszerkesztésében. A sorozatban összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életművek kerülnek megismertetésre. A kötetekben válogatott bibliográfia és másfél íves képmelléklet is helyet kap. Ágh István magyar író, költőről Márkus Béla irodalomtörténész írt áttekintő bemutatást.

A kötet az irodalmi paródia és parodisztikus beszédmód változatait és működését vizsgálja az erdélyi magyar irodalomban. E célból két korszak kutatását és összehasonlítását vállalja fel: az 1950-es évektől 1989-ig tanulmányozza a romániai magyar irodalmi folyóiratokban a szövegeken és képi ábrázolásokon keresztül a parodisztikus beszédmódok jelenlétét és alakulását. Második korszakként az 1989 után megújuló erdélyi magyar irodalom parodisztikus történéseire fókuszál, és 2005-ig veszi bonckés alá a történéseket és jelenségeket.

Pieldner Judit 1975-ben született Sepsiszentgyörgyön. 1998-ban végzett magyar–angol szakon Kolozsváron a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, ahol 1999-ben magiszteri oklevelet szerzett, majd 2013-ban megvédte doktori disszertációját. Jelenleg Erdélyi Magyar Tudományegyetem Intézetének adjunktusa. Első kötete Beszédterek, képterek címmel jelent meg 2007-ben a Komp-Press Kiadónál. Jelen kötet 2008 és 2013 között született írásaiból tartalmaz válogatást.

A Magyar Művészeti Akadémia kismonográfia-sorozatot indított Közelképek írókról címmel, Ács Margit sorozatszerkesztésében. A sorozatban összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életművek kerülnek megismertetésre. A kötetekben válogatott bibliográfia és másfél íves képmelléklet is helyet kap. Kiss Anna költőről Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész írt áttekintő bemutatást.

A kötet legelső tanulmányában Ilmar Raag 2007-es Klass című észt filmjén keresztül vizsgálja provokatívan és precízen, hogyan válik az irodalomóra a tömeggyilkosság felé vezető folyamatok háttérzajává. A filmben a tanárnő Jaroslav Hašek derék katonájáról, Švejkről tart órát. Hašek az, aki az Állatok világa szerkesztőjeként fiktív állatokról jelentetett meg cikkeket, s természetesen: ezért kirúgták. De nemcsak az innen kiemelt kötetcím miatt lett ez a nyitótanulmány, ugyanitt beszél Selyem Deleuze és Guattari nyomán a rákódolásokról, ami központosít, egységesít, kisajátít, tárgyiasít, „levágja egy jelenség kontextusait és elzárja az újabb kapcsolódási lehetőségekről” – vagyis a Klassban két olyan szerző, Hašek és Victor Hugo redukálódik a bürokratikus mikrovilág eszközévé, akik ellenálltak a hatalmi gépezeteknek, de tananyaggá, háttérzajjá válnak, mert a tanárnők nem veszik észre, hogy mi történik az osztályban. Kecskés Tamás Hunor

A tanulmánykötet hiánypótló műként, tudományos alapossággal és élvezetes, eleven stílusban tesz kísérletet arra, hogy megteremtse kortárs irodalmunk egyik legkiemelkedőbb nagyepikai alkotásának méltó recepcióját. Kabdebó Tamás Danubius Danubia című, egy kötetben elsőként 1988-ban közreadott regénytrilógiáját megjelenésekor az irodalmi élet és az olvasók egyöntetű elismeréssel fogadták. Okkal s joggal. Az Írországban élő író nyolcszázegynéhány oldalas alkotásával ugyanis végre megszületett a világirodalmi színvonalú magyar ’56-os regény...bővebben

Ennek a helyes kis könyvecskének az égvilágon semmi jelentősége sincs. Olyan szösszeneteket tartalmaz ugyanis, melyeket elhasznált a médiagépezet. Nincs értelme tehát maradandóságról beszélni (csak alkalmiságról), mivel az ilyen jellegű írásokat gyorsan elkészítjük, még gyorsabban átfutjuk, majd azonnal eldobjuk (vagy újrahasznosítjuk).

„A múlt kutatója, legyen az irodalomtudós, történész, vagy bármelyik rokon szakma képviselője, abban reménykedik, hogy az általa felkutatott töredékes ismeretekből összeáll egy egész kép. Így teszek én is, amikor a kötetben olvasható szövegeket közreadom. Ugyan különálló tanulmányokként jelentek meg 1999 és 2013 között, azonban mégis mindig ugyanazon témák körül forognak. Földrajzi tekintetben valóban Szepességtől Biharig, de ugyanakkor a Duna mellékétől Gyulafehérvárig és Brassóig jutunk el. A kötet hívószavai meglehetősen széles kört érintenek: Balassa Bálint, Szenci Molnár Albert, Bocskai István, életrajz, önéletírás, portré, tudósító históriás ének, protestáns iskolázás, retorika, lelkészi és tanári archontológia, udvari kultúra, külföldi peregrináció, családtörténet – és még sorolhatnám tovább. Igen gyakori motívum még az újraolvasás: saját korábbi álláspontomat módosítom, illetve már nem élő és még köztünk lévő kollégákkal vitatkozom fontos és kevésbé fontos szakmai kérdésekről.” (Szabó András)

Szilágyi Domokos a második világháború után versekkel jelentkező nemzedék kiemelkedő és tragikus sorsú tehetsége volt, aki nagyon nehéz történelmi körülmények között, a romániai személyi kultusz éveiben nemzetiségi költőként a legnagyobb ambíciótól fűtve igyekezett megteremteni költészetét, a külső körülmények mellett állandó küzdelemben saját túlérzékeny idegrendszerével is, mígnem e kettős vagy sokszoros teher súlya alatt összeroppant, és önként vetett véget rendkívüli reményekre jogosító életének. Az Emlékezet sorozat anyagának összeállítója, Pécsi Györgyi nagy anyagismeret birtokában állította össze ennek a 20. századi avantgárd ihletésére létrejött életműnek az írói recepciótörténetét, amely nemcsak a pályaképet tartalmazza, de azt a szorongató s ma már történelminek mondható korrajzot is, a „közeget”, amelyet Szilágyi Domokos rendkívüli tehetségének át kellett törnie a maga idejében.

A születése óta eltelt százötven esztendő nem volt elegendő igaz valójának megismeréséhez. S tán épp amiatt, hogy klasszikussá vált. És ami rosszabb: még életében.

Mert súlyosan esik latba, hogy kik avatják klasszikussá – kik sajátítják ki a költőt. Ismerjük mint a Toldi-trilógia, a balladák, a Buda halála, no meg a Fülemile szerzőjét. Ez arcának egyik fele.

A teljes kép megfestésére nem vállalkozom: csupán az arc másik – a nagyközönség előtt mindmáig árnyékos-felének a fölvillantatására.     

Szilágyi Domokos

Amint a kötet címe is jelzi, a tanulmányok az irodalom, a test és az emlékezet szövevényes kapcsolatrendszerét vizsgálják, az irodalomelmélet, irodalomtörténet, testpoétika, kultúratudományok aktuális kérdéseire keresik a válaszokat.

A Magyar Művészeti Akadémia kismonográfia-sorozatot indított Közelképek írókról címmel, Ács Margit sorozatszerkesztésében. A sorozatban összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életművek kerülnek megismertetésre. Mindegyik kötetben válogatott bibliográfia és képmelléklet is helyet kap. A 2013-ban elhunyt Marsall László költőről Sturm László írt áttekintő bemutatást.

Hát mik is vagyunk most? Néha és a napi világban cinikus fáradtak, a tekintélyeket már nem is rombolók, csak hanyagul leköpködők. Fáradt olümposzi istenek és kiközösített, magasról lenézett páriák ... Vagyunk nagyon sokszor komédiások. Alkuvóbbak a lócsiszárnál s hajlékonyabbak a nádnál... Addig ... Addig, míg nem int, nem híva gyilkos, az acélhegyű ördög ... Az istenes ördög ... És akkor csupa hit a világ, csupa szerelmes lángra érdemesség az élet. És ilyenkor beleverjük, belekorbácsoljuk nyomorult testünket, összetépett idegeinket e nagy szerelembe. A jobb életért, a becsületesebb világért, az előretörésért, a világosságért s fantomok legfantomabbjáért, legbolondabbjáért és legszebbjéért, az igazságért ... bővebben

Orbán Gyöngyi (1955), egyetemi tanár a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetében. Kutatási Területei: esztétika, hermeneutika, irodalomélet, az irodalom középiskolai taníthatóságának kérdései. Fontosabb kötetei: Megértő irodalomoktatás. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998, Ígéret kertje. A dialógus poétikája felé. Pro Philosophia – Polis, Kolozsvár, 1999, 2002, Esztétikai olvasókönyv a szép aktualitása kérdéséhez. Polis Kiadó, Kolozsvár,1999, 2002, Háttérelemzések. Esszék a korszerű irodalomoktatás köréből. Komp-Press Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2000; Bevezetés az olvasás „mesterségébe”...bővebben

Herceg János író, akadémikus, fordító, honi irodalmunk talán legsokoldalúbb és legkövetkezetesebb, vélhetően legtermékenyebb szerzője születésének századik évfordulója alkalmából a zombori Berta Ferenc Zsebszínház 2009-ben teljes tevékenységét a Herceg János Napok 2009 rendezvénysorozat keretében szervezte, aminek központi állomása a májusban tartott tudományos konferencia volt. A kötetben a konferencián magyarul és szerbül elhangzott értekezések olvashatók eredeti nyelven és az elhangzás sorrendjében.

Az In memoriam és Emlékezet sorozatunk 60. kötete. Reményik Sándor a rendszerváltozás után kerülhetett újra az olvasók kezébe, ezért néhány generáció előtt ismeretlen. Az „idősebbek” azonban még olvashatták és jól ismerik verseit, melyek még ma is megdobogtatják a nemzetet féltők szívét. Életútja és pályaképe a kötet, fényképekkel illusztrálva.

Forrásanyagok hosszas tanulmányozása, böngészése után befejeztem ezt a szerény írást, tanulmányt, amelyet ezúton nyújtanék át tisztelettel az olvasónak. Kezdetben egy részletes magyarázatokat tartalmazó előszót szándékoztam hozzáfűzni. Végül lemondtam róla. Hadd beszéljen minden magyarázat helyett maga az írás! Csupán arra szorítkoznék, hogy néhány sorban magyarázatot adjak, mi is ez a könyv, amelyet az olvasó a kezében tart? Kikről szól? Milyen célból íródott?...bővebben

A kötet a szerző egybegyűjtött írásait tartalmazza, melyek témája mind szorosan kötődik Zentához. Zentai szerb és magyar írók portréit ismerhetjük meg, festők és egyéb meghatározó személyek életéről, munkásságáról kapunk képet. Thurzó Lajos, Zágon István, Majtényi Mihály, Benes József - hogy csak néhányat említsünk a nevek közül. Az írások érintik a zentai csatát, népi anekdotákat, a Tiszát és a tájköltészetet. Aki szeretné jobban megismerni ezt a délvidéki várost, múltját, kultúrtörténetét, jelenét, azoknak kiváló olvasmányt nyújt Szeli István sokoldalú munkássága.