Mentor Kiadó, Marosvásárhely

A három kötetesre tervezett könyv első kötete az 1956-os magyarországi forradalomhoz kapcsolódó öt nagy romániai hazaárulási per egyikének, a tíz halálos ítélettel és azok végrehajtásával végződött Szoboszlai-pernek az eddig még nem közölt levéltári dokumentumokkal teljessé tett anyagát tartalmazza, amelyek révén ráláthatunk a kommunista megtorló gépezet ördögien megszervezett belső mechanizmusára.

Az 1956-os forradalmat követő erdélyi "hazaárulási perek" egyik jellegzetes momentuma volt a Dobai-csoport pere, akiket egy, az ENSZ-nek címzett az erdélyi kérdés megoldását célzó memorandum miatt ítéltek életfogytiglani, illetve sok-sok évi börtönbüntetésre.

A sorozat IV. kötete a Fodor Pál neve által fémjelzett, az erdélyi kérdés megoldásában “bűnös”csoport teljes peranyagát mutatja be hiteles, eddig nem publikált dokumentumok alapján.

A sorozat előző köteteiben az 1956-os magyar forradalomhoz kapcsolódó négy romániai „hazaárulási” per bemutatását követően, e kötetben azok az interjúk kaptak helyet, amelyeket az anyagot feltáró és rendszerező Tófalvi Zoltán készített a perek túlélőivel.A megrázó vallomások újból kiemelik, milyen méretű embertelenség, gátlástalanság jellemezte a kommunista rendszernek azokat az eszközeit, amelyeket a proletárdiktatúra valódi és potenciális ellenzékének elnémítására, megsemmisítésére használt.

Bolyai Farkas és Bolyai János, a földön élő apa és a kozmikus szférákba látó fiú, a 19. század két erdélyi egyénisége, szinte valamennyi magyar írót megihlette. E műveket veszi számba és próbálja meg értelmezni sok évtizedes gyűjtő- és elemző munkája eredményeként az egykori marosvásárhelyi Református Kollégium volt tanára és igazgatója.

E kötet szövegei folyamatosan és konokul archaizmusokra utalnak vissza. Jórészt a Bibliára, hiszen a Könyv a "kézenfekvés" maga mindazok számára, akik önmaguktól igyekeznek komolyan és felelősen tűnődni itt és most Alig Európában. Tűnődni, amennyiben a gondolkodás és a látás egyidejű, ám gyengédebb változatát tulajdonítjuk e szó tartalmának. Gellért Kis Gábor a gondolkodó emberek közé tartozik, olykor a személyességig elmenően gondolkodik a közösség dolgairól, egyéni látása, meglátásai sokunkra érvényesek, előhozzák bennünk a kétségeket, segítenek a kialakulóban levő meggyőződéseink megfogalmazásában, talán még kétes életszemléleteink megváltoztatásában is...bővebben

Cs. Szabó László írói munkássága a Nyugat vonzásában alakult, ő maga annak az esszéirodalomnak a képviselője volt, amely a nyilvános gondolkodásnak és eszmélkedésnek ezt a művészi formáját ismét a magyar irodalmi kultúra magaslataira emelte.

17 jeles történész kiváló tanulmánya, esszéje a régió történelméről, a reformkortól Kádár János 1958-as romániai látogatásáig. (Román és angol nyelvű rezümékkel, 13 illusztrációval)

A tanulmánykötet következő kötete elérhető itt.

A sorozat harmadik kötete 17 tanulmányt tartalmaz, tárgyuk számos területre is kiterjed. Valmelyik az Erdély közép- és újkori történetében jelentős szerepet játszó családok történetét, illetve birtokviszonyait ismerteti, emellett magyarázatot kapunk szent királyaink székelyföldi kultuszára, a nyárádszeredai fejedelemválasztás körülményeire, a marosszékiek 19. század eleji piacozására, de helyet kapott a kötetben múzeumtörténeti, vasútépítés-történeti, két világháború közötti oktatás-, egyháztörténeti, szakrális műemlék-történeti, pestisjárvány-történeti és az első világháborús sajtó által végzett tájékoztatást vizsgáló tanulmány.

A Marosvásárhelyi Református Kollégium-történet harmadik kötete. ,,A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum egyike Erdély legrégibb tanintézeteinek. Jogelődje, a ,,schola particula" 1557-ben, a reformáció idején jött létre. A helység abban az időben, lakosai számát tekintve még jelentéktelen település volt, de már megindult a városiasodás útján, ez pedig új művelődési igényeket teremtett. A Kézműves, kereskedő polgárok igényelték az iskolát, szívesen taníttatták gyermekeiket, áldoztak is rá, hiszen az iskolázás a társadalmi felemelkedés útja volt...bővebben

A 450 éves marosvásárhelyi kollégium történetének érdekes felvezetése a Milleneumtól a második világháború hozta változásokig. A mellékletben a végzősök tablóinak színes reprodukciói találhatók.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem 1945-2005 közötti történetének feldolgozása. A szerző munkája objektív és támadhatatlan dokumentumkötet, amely az 1995-ben megjelent első kiadásban leírtakat további tíz esztendő történéseivel egészíti ki, s 2005-ig rögzíti a MOGYE krónikáját, arra törekedve, hogy pótolja és kiegészítse az előző kiadásban észlelt hiányokat illetve pontatlanságokat..

A gernyeszegi régi várkastély a 15. század második felében épült, majd Teleki Mihály, Erdély kancellárja építtette át 1685–1689. között. Helyébe a 18. század második felében épült a most is álló barokk kastély. A könyv e két kastélyt és a régi kastély építés-történetét mutatja be, színes fotókkal illusztrálva.

A szerző a Sóvidék földművelését mutatja be, a földgazdálkodás szerkezetét és annak változását. A szöveget gazdag képanyag illusztrálja. Egész Sóvidéket átfogja Madar Ilona kutatása, a települések legtöbbje most is archaikus gazdálkodású, az ott élők életvitelét tekintve. Ezért is bizonyult megfelelő kutatási terepnek a vidék. A gyűjtés ideje is mondhatni szerencsés, ugyanis a hagyományos gazdálkodásnak olyan jelenségeit, formáit örökíthette meg a szerző, amelyeket talán ma már nem lehetne lencsevégre kapni (pl. sarlós aratás)...bővebben

A tanulmányok a székelység történetének egy-egy vetületét tárgyalják a középkortól a jelenkorig. Többségben vannak azok, amelyek a székelyek újkori történetének kérdéseivel foglalkoznak, valamennyi tanulmány megírásánál a szerző első sorban levéltári forrásokra támaszkodott. A középkortól a székelyek újkori történetéig, benne a Székelyföld településhálózata, közigazgatási rendszere, a népességi és társadalmi viszonyok, az 1717-1719-es nagy szárazság és pestis pusztítása, az 1848 előtti marosszéki faluközösségek, ugyanezen szék lakosságának etnikai megoszlása, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc székelyföldi hatása...bővebben

A szerző a levéltári adatok, az egykori múzeum gyűjteményének, tárgyi emlékeinek számbavételével, színes és f.f. fotók felhasználásával igyekszik felkelteni az olvasó figyelmét.

A kötetbe összegyűjtött tanulmányok, amelyek a magyar irodalom európai küldetését, az erdélyi magyar irodalom jellegét, kiemelkedő képviselőinek munkásságát világítják meg, nélkülözhetetlenek ahhoz a folyamathoz, amelynek szükségessége nyilvánvaló: mielőbb megfogalmazni a magyarság szellemi stratégiáját.

A kötet két, a gyerekeknek írt darabot tartalmaz, mindkettő a magyar népmesevilágból ihletődött. A Tejkút témája: Piros- és Fehérország határában egy tejkút áll, amelyet megdézsmál egy fáradt óriás. A két ország eleve viszályban áll egymással, de külön-külön berúgatják majd megkötözik az óriást. A konfliktust a két király gyerekei, Rózsagyöngy és Tejkispej oldják meg, akiket szüleik elüldöztek, az eloldozott óriás segítségével azonban visszanyerik a szülői bizalmat, és a két országot is egyesítik...bővebben

A kötet novellái hol a gyermekkor emlékeit elevenítik fel, hol az időskor kalandjait mesélik el. Alaphangulatuk vidám, humoros, olykor groteszk, önironikus. A legnagyobb tragédiákban is felsejlik a remény, hogy mindennek, a szenvedésnek is van értelme. De ami leginkább jellemző rájuk: a szerző olyan világból küldi tudósításait, amelyet rajta kívül ma már nagyon kevesen ismernek ilyen behatóan. Behatóan és ilyen szeretetteljesen.

Bogdán László sziporkázó fantáziájára, de egyben tényismereteire is vall az a csodálatraméltó változatosság, ahogyan egy 20. század eleji orosz költő tudatából, érzelemvilágából kiszólva ábrázolja mindazt, ami egyidőben az orosz korszellemre és Európa nyitottabb világára is jellemző.