A tanulmányok a székelység történetének egy-egy vetületét tárgyalják a középkortól a jelenkorig. Többségben vannak azok, amelyek a székelyek újkori történetének kérdéseivel foglalkoznak, valamennyi tanulmány megírásánál a szerző első sorban levéltári forrásokra támaszkodott. A középkortól a székelyek újkori történetéig, benne a Székelyföld településhálózata, közigazgatási rendszere, a népességi és társadalmi viszonyok, az 1717-1719-es nagy szárazság és pestis pusztítása, az 1848 előtti marosszéki faluközösségek, ugyanezen szék lakosságának etnikai megoszlása, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc székelyföldi hatása, a marosvásárhelyi magyar írók viszonyulása a forradalomhoz, a gyergyóiak, valamint az egyházi személyek elleni megtorló hatósági intézkedések a forradalom után, továbbá a Gyergyói-medence lakosságának helytörténeti ismeretei, a gyergyói román települések keletkezésének körülményei, Marosvásárhely urbanizálódásának kezdetei, benne a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium történetével kapcsolatos ismeretekkel.
Pál-Antal Sándor záró szavai:
„Tekintetbe véve azt a tényt, hogy a kötet tanulmányai feleletet adnak egy sor felvetett és tisztázásra váró, vagy kevésbé ismert kérdésre, úgy érzem, ezáltal egy újabb lépést tettünk a székely múlt alaposabb megismerése terén.”