Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár

Több mint hatvan évvel ezelőtt jelent meg a kolozsvári Hitel utolsó száma. Közben elrohantak a hasznos munkára még alkalmas esztendők, és ideje, hogy leírjam gondolataimat, történeteimet az egykori folyóiratról és szerkesztőiről. Főleg azonban jeleket keresni erőfeszítésük gyümölcseinek utóéletéről, és feledésre ítéltetésük okairól is...bővebben

Benedek Elek jelen kötete a székely népmesék és mondák köréből kínál zamatos és élvezhető válogatást. A könyvbe került szövegek olyan tündérországról közvetítenek képet, amelyet nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek is szívesen bebarangolnak. Benedek Elek szövegeinek Jánosi Andrea illusztrációi adnak még különlegesebb zamatot.

„Aki látja, hallgatja őket, nyilván de­lírium­ban elkerült a hattyúk tava környékére, és láz­­álomban éli át a Szent Anna-tó hold­fé­nyes, libabőrös, hattyú­bőrös legendáját, Dél-Ame­ri­kába hurcolt és meg­honosodott különös gyopárjaival a felolvaszthatatlan nyári éjszakáknak, a Rajna menti Loreley és a Napóleont ledöntő Walewska kórusát, Dukai Takách Juditot és a Murányi Vénuszt, Szilaj Pisták, János vitézek, Petőfik és Szilágyi Domokosok múzsáit, szerelem-mázsáit, termetes Erzsókjait meg Iluskáit, keresztszemet vető, egyszerű verslábat varrogató tündérkirálynőket, s köztük elbújva, elrejtve, elkeverve Karnyónék között egy-egy igazi sztárt, nagy-nagy költőnőt, mint akinek Nagy László vitte el, vitte át a szerelmét a túlsópartra.” Lászlóffy Aladár

A nemzetiségről Eötvös József 1865-ben befejezett, klasszikus értékű munkája, amely a Habsburg birodalom viszonyaiból kiindulva vázolja fel a lehetséges együttélési alapnormákat az akkori Magyarország határai között. Természetesen a '48-as nemzeti forradalmakat és az azt követő bécsi tapogatózásokat és balsikereket figyelembe véve alakítja ki báró Eötvös a korát messze megelőző koncepciót, és próbálja törvényi keretek között megoldani a több nemzet együttélését. A kötetet Schlett Istvánt gondozta és előszavazta. Munkája összefoglaló módon tükrözi, milyen kor- és politikai kontextusban került a nyilvánosság elé Eötvös programja, milyen erőket és pártokat mozgósított, illetve melyeket hagyott hatás nélkül.

A Nouveau Petit Larousse évről évre újranyomtatott szólásmondás-gyűjteménye idézi a közjegyzők párizsi testületének jelmondatát: „Lex est quod notamus.” (Az a törvény, amit mi írásba foglalunk.) Ennél tömörebben mi sem határozhatnók meg Váczy Kálmán itt közreadott „műhelyforgácsainak” rendeltetését, melyeket több évtizedes búvárkodása során szedegetett össze...bővebben

A Rákóczi-szabadságharc egyik meghatározó, jobbágyi származású vezetőjének sorsa elevenedik meg Szántó György sok kiadást megért regényének lapjain. Noha részt vett már a Thököly Imre vezette mozgalomban is, valódi képességeit a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban tudta megmutatni: tapasztalt katonaként és szervezőként hűségesen szolgálja fejedelmét, akit ő szemel ki vezérnek és hív be a lázongó országba. Szántó György víziójában, jelképes gesztusként, három apátlan-anyátlan kisfiút vesz magához: Jancsit, Juont és Janót. A három egymásra utalt népet képviselő fiúkból rátermett, derék vitézeket nevel, a talpasok hadának vakmerő harcosait, akiknek még arra is telik, hogy egy ízben kiszabadítsák a legendás brigadérost a várbörtönből. S hogy a szerelem se hiányozzon a regényből, a három egykori erdei vadóc a harcok után ugyanannak a kislánynak a kegyeit igyekszik elnyerni.

"Honnan származik ez a sok baj? Látszólag a világháborúból. Legalábbis akkor fakadt fel minden, ami évtizedek alatt lappangva bujkált azoknak az embereknek a szándékaiban és elképzeléseiben, akik a világot kormányozták. De amint egyszerre jött a világot elkárhoztató fordulat, úgy egyszerre kell jönnie annak a nagy, boldog fordulatnak is, amely a világot megváltja. (...)

Bennünk él, mert bennünk kell élnie az élet csírájának. Nem pompásan működő intézményekben, nem világboldogító összejövetelekben, nem a bölcsek tudományos okfejtéseiben és a politikusok ünnepelt sakkhúzásaiban kell keresni. Megfoghatatlan, kicsi lélekcsíra ez. Éppen olyan kicsi, mint a jászolban fekvő csecsemő, akinek születéséről csak a csillagokkal kivert bámuló ég és a jövendőbe látó napkeleti bölcsek tudtak."

A világirodalom legszebb meséiből válogatta színes meseantológiáit Elek apó. Benedek Elek megújult Piros mesekönyvét Tomos Tünde 15, egész oldalas, színes rajzával, igényes kivitelezésben adjuk meseszerető kis olvasóink kezébe. A huszonhárom mese közül kettő a klasszikus Ezeregyéj-sorozatból van (Aladdin és a csudalámpa, A halász és a gonosz szellem), kettő izlandi (Szigurd királyfi, Mérthöl). A többi mese között találunk epiruszi görög és szicíliai mesét, az északi népeket (dán, norvég, finn, svéd) egy-egy darab képviseli, Közép-Európát magyar, szász, cseh, német mesék, Nyugat-Európát egy-egy angol és spanyol, Délkelet-Európát egy-egy török, román és szerb mese, de olvasható a kötetben egy orosz, egy tatár és egy japán mese is.

A Károlyi Dénes történész által válogatott és bevezető tanulmánnyal, valamint jegyzetekkel ellátott kötet az eltiport forradalmat és szabadságharcot követő Bach-korszak brutális katonai rémuralma elleni Makk-féle összeesküvés előzményeit, lefolyását és szerencsétlen kimenetelét tartalmazza korabeli visszaemlékezések, naplójegyzetek, levelezések és hivatalos dokumentumok alapján.

Az 1762-ben megjelent s mindeddig több mint száz nyelvre lefordított híres műve, a francia forradalom politikai felfogásának fő forrása, a polgári demokráciát és szabadságjogokat, az emberek egyenlőségét hirdeti. Rousseau – mint a felvilágosodás kiemelkedő gondolkodója – a társadalmi szerződés híve volt, s úgy vélte, hogy a „természeti állapot” nemhogy nem ismerte mindenki háborúját mindenki ellen, hanem az emberi barátság és a társadalmi harmónia letéteményese volt.

„A Zokogó majomban egy élhetetlen család kálváriáját akartam elmondani. De ez a család olyan népes, hogy tagjai, álom és ébrenlét határán, a legkülönfélébb emberekbe ütköznek. Így hát a regény, amely sok párhuzamos sorsból szövődik, szükségszerűen társadalmi regénnyé terebélyesül, a két világháború közötti időszak s a felszabadulás utáni első évtized freskójává válik.” Bálint Tibor

E kiadvány anyagát három évszázad (16–19. század eleje) világi énekeiből válogattam. Gyűjteményem célja elsősorban gyakorlati jellegű, összeállításakor a régizene-együttesek, színjátszó csoportok repertoárszükségleteire gondoltam, ezért a dallamokat a gitár- vagy zongorakíséretet megkönnyítő akkordjelzésekkel láttam el. 

Plugor Sándor 1960 és 1964 között készített, emberi sorsokat, életérzéseket ábrázoló, mintegy 120 grafikája ihlette Szilágyi Domokost 699 soros kötetének, az Öregek könyvének megírásában. A két művész együtt választotta be a kötetbe a soroknak legmegfelelőbb grafikákat.

Halála felé haladtában az öreg mintha élete dolgaival találkoznék — épül az élet elemeiből a halotti beszéd, talán példázatként, hogy még elmúlni sem olyan nagyon egyszerű. S a halálról szóló sorok mellett arcok állanak, kedves tárgyak között. A kép, igazi természetéhez híven, megjeleníti mindazt, amitől szavaival elválni készül.

Az I. Rákóczi György idején, 1636-ban játszódó regény a XVII. század szellemét eleveníti föl, tárgya egy hírhedt nőrablási per. A romantikus hagyományokból építkező művében Kemény realista elemzési technika segítségével jeleníti meg szereplőit. A történet a determinisztikus sorsképzet logikája mentén épül fel, a jellemek ennek megfelelően a kikerülhetetlen végzet áldozatai.

Az útvesztő helyes irányjelzőinek egyik dekódolási lehetőségét Láng Gusztávtól „loptam'': egy előadásában a hagyomány értelmezéséről beszélt, lehántva a fogalomról a néphagyományhoz kötődő kizárólagos rögzüléseket, felhívta a figyelmet arra, mennyire nem mindegy egy mai-tegnapi alkotó értelmezésekor az, hogy a tegnapelőttiek vagy akár a hajdaniak közül kihez/kikhez viszonyítva fogalmazza meg önmagát.

Az 1889-ben írt meseszerű kisregényt egy Kecskemétre vonatkozó krónikarészlet ihlette. Akárcsak a Szent Péter esernyőjében, itt is egy mágikus – legalábbis annak hitt – tárgy körüli legenda születésének lehetünk tanúi. Az izgalmas, fordulatos cselekményt, melyben a romantikus szerelem és a komikum egyaránt megtalálható, Mikszáth jellegzetes stílusa teszi minden korosztály számára élvezhetővé.

A könyv címe talán megdöbbenti a mai olvasót, mögötte ugyanis egy szó jelentésváltozása húzódik meg. Szemlér Ferenc történelmi regényében ugyanis a mirigy nem más, mint a pestis 18. századi erdélyi neve. A lipóti diplomát 1691-ben az erdélyi rendek is elfogadták, s ezzel a katolikus restauráció előtt szabad út nyílt. A többnemzetiségű és -felekezetű Brassó e regénycselekmény tere, az a város és vidéke , amely szászok, magyarok, románok, csángók olvasztótégelye, de e nemzetiségek érdekirányultságait a felekezeti hovatartozás jelentősen átszínezi...bővebben

A Transylvania Trust Alapítvány és a Kriterion Könyvkiadó közös kiadásában megjelenő Erdélyi műemlékek sorozat az épített örökség tájainkon még fellelhető legértékesebb emlékeit kívánja megismertetni a szélesebb körű olvasóközönséggel. A lassan negyvenedik számához közeledő füzetsorozat egyben történelmi-földrajzi turistakalauzként is szolgál az országjáróknak, hazai és külföldi turistáknak, ráébreszti a fiatalokat értékeinkre, arra, hogy mindnyájunk kötelessége ezeket megőrizni, védeni, és akár áldozatok árán is felújítani, rekonstruálni.

A valóságban nem a kozmikusan kedvező helyzet, hanem az eszkimó-lét kísérti a magára maradt embert. Az embernek magára hagyottan, a történelmi és a kozmikus kilátástalanságban, transzcendens hittel nem a soha meg nem érkező Godot-ra – az emberiség beteljesíthetetlen vágyainak hordozójára – kell várakoznia, mert nincs olyan helyzet, amely választásában jó vagy rossz között megtörhetné másra hangolt akaratát...bővebben

A kötet a két nagy természettudós, Bolyai Farkas és Bolyai János, apa és fiú részben egymáshoz, részben barátaikhoz, közéleti személyiségekhez, hivatalosságokhoz, jeles tudósokhoz – például a kor egyik legnagyobb tudósához, a német Gausshoz – írott leveleit tartalmazza. A hatvan levél hat évtizednyi időt – 1798–1859 – ölel fel.