Forum Könyvkiadó, Újvidék

A kötet a szerző 13, jórészt délvidéki vonatkozású, művelődéstörténeti tanulmányát tartalmazza. Szót ejt a vándortársulatokról és a színjátszásról, a tanítóképzésről, zenekultuszról, Rákócziról és a tárogatóról, József Attiláról és a Magyar Szóról.

A könyv a szerző többévi irodalomkritikusi és tanulmányírói működésének eredménye, aki szisztematikusan követi az egyetemes magyar költészet szinte minden fejleményét. Mintegy hatvan költő közel száz verseskötetét elemzi, s így a rendkívül gazdag anyag átfogó képet nyújt a kortárs költészet mozgásirányairól, folyamatairól és az értékviszonyokról is.

A szerző az utóbbi néhány év termését gyűjtötte kötetbe.

Elmagyarázza ezeknek az ifjú hölgyeknek Kovács Istenke Szindbád: régebben úgy gondolta, hogy Újvidék az utolsó téglájáig megismerhető, s hogy ez az ismeretség majd még a hasznára lehet. Hogy miután szépséges édesanyját elveszítette, az apja is elveszett, de a város megmaradt. A város, amely olyan, mint egy máj, egy szív. Ha leválasztanák rólad, menten belepusztulnál. Nem az emberek miatt, hiszen elbeszélőnek itt nem is voltak sosem igaz barátai. (Balázs Attila)

Barlog Károly 1986-ban született Zentán. Jelenleg Balatonendréden él. Első kötete 2012-ben jelent meg Maxim címmel. Ez a második könyve.

Kivételesen fontos feladatot vállalt és teljesít Bori Imre a jugoszláviai magyar irodalomban és kultúrában. Érdeklődési köre rendkívül széles: az irodalomtörténet és a kritika, a szerkesztés és a publicisztika, az egyetemi oktatás és a nemzetiségi kultúra kérdése egyformán érdeklődésének homlokterében áll. Szerteágazó tevékenységének belső motorja az a szenvedélyesen elkötelezett szellemi alapállás, mely a közösséginek és objektívnek tűnő kérdéseket személyes kérdésekké minősíti át, és így az irodalmat és a kultúrát komplex emberi-társadalmi jelenségnek tekinti. Ugyanez a szenvedélyes személyesség határozza meg irodalmi, irodalomtörténészi munkásságát is...bővebben

“Van egy tündéri bosnyák mese, amely két vízimolnárról szól a Száva folyón. Hogy hiszi-e az, aki éppen meséli, más kérdés, lényeg, hogy nagyon szép. A két molnár közül az egyik muzulmán, a másik keresztény. Egyszer aztán elterjed a hír, hogy háború lesz, ezért mindkét molnár azon kezd töprengeni, hová is rejtse a pénzét...

“Ez volt egy világ, Ludas egy világa világai sorában, egy életnyi idő tán a létek és korok közt, és egyféle, egyoldalú, mert szubjektív idő, amely éppúgy elmúlt, lefolyt, mint a számomra nem ismert előtte való, akár a nagy és általános embertörténelmi korfolyam, őskor, ókor és közép, és múlik a meglevő, a legújabb és a legesleg, ha az van még, mert nem tudjuk, nem lehet tudni… én biztos nem tudom, ahogy pontosan semmit, de semmit sem tudok.” Gulyás József

A világhírű, Nobel-díjas szerb író elbeszéléseinek, regényeinek háttere az a vidék, ahol Kelet és a Nyugat találkozásának évszázados nagy drámája lejátszódott, különböző jellemek, más és más felfogások csaptak ott össze. A két világ közt őrlődő balkáni ember tragikuma rajzolódik ki írásaiban.

Az első világháború élményeit megörökítő népi kéziratos források összegyűjtésével és feldolgozásával eddig keveset foglalkozott a vajdasági magyar folklorisztika és a történészszakma, ezért félő, hogy az egykor virágzó írásos néphagyományaink rendkívül fontos rétege hullik ki az idő rostáján. A „nagy háború” centenáriumának köszönhetően Európa-szerte az érdeklődés középpontjába került a téma, a klasszikus, nagy memoárok, hadtörténeti összefoglalók és szépirodalmi értelmezések mellett kezdenek fontossá válni a harctereket és fogolytáborokat megjárt kisemberek külön szempontjai, az őszinte átéléssel és a szemtanúk tárgyilagosságával lejegyzett események...bővebben

Kollázsolt breviárium a hatvan éves Fenyvesi Ottó tiszteletére - 52 kortárs magyar, horvát és szerb író antológiája.

A kilencvenes évek háborúi elől Magyarországra menekült és Veszprémben letelepült Fenyvesit a tiszteletére készült kiadványban legalább két tucatnyi ember köszönti, ki-ki a maga anyanyelvén, és a maga módján. Igazán vajdasági költő akkor lett,amikor Magyarországra települt! Párját ritkító fordulat.

A szerzőpáros igyekszik megoldást találni a matematika-tanítás és -tanulás problémáira a játék segítségével. Játszva tanulunk, matematikát is, mégpedig előkészítő játékok, majd strukturált játékok, végül gyakorló és elemző játékok segítségével, a gyermek korának, érettségének megfelelően. A tankönyv az ovónők és a tanítók munkáját kívánja segíteni.

Barlog Károly Maxim című kötete 2012 decemberében látott napvilágot – a Híd Könyvtár sorozatban – a Forum Könyvkiadó, a JAK és a prae.hu közös kiadványaként. A rövidprózákból álló kötet a szerző első kötete, ám egy egészen kiforrott világ rajzolódik ki előttünk. A kiadvány értékét még inkább növelik a szövegekkel teljes összhangban lévő illusztrációk, Barlog Zsuzsanna digitális kollázsai, amelyek a szövegekkel együtt darabjai egy, a realitás szilánkjaiból építkező világ sajátos újraépítésének.

Ajánljuk még: Barlog Károly: Kovács Istenke álmodik

A Megélesztő ákombákom keretes meseregény. A nagyapa unokája vigasztalásul kitalál egy történetet a piros tehénről és annak jószívű, ügyes fiacskájáról, Jánoskáról. A fordulatok népmeséink hagyományait követik. A mese lebilincselő, eseményekben gazdag.

A szerző negyedik verseskötete annak ellenére, hogy mind tematikai, mind pedig formai tekintetben változatos képet mutat, szemlélet, életérzés, illetve költői vonatkozások tekintetében egységes.

Gedei Viktória 1985-ben született Belgrádban. Kisoroszon fejezte be az általános iskolát, Szabadkán az Egészségügyi Középiskolát. Abszolvens az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén. Jelenleg magyar nyelvet és irodalmat tanít a kisoroszi általános iskolában.

A Mocsár című kisregénnyel indul Majtényi (akkor még Markovics) Mihály írói pályája 1927-ben, de érdekesmód – egyébként a Bácsmegyei napló regénypályázatának díjnyertes darabja – csak folytatásos közlésként jelent meg a lapban, kötet formában viszont most lát először napvilágot. A regény egyszerűen, de keményen és kis keretbe komponált írás három szereplővel, akiknek már múltjuk is összetartozik végzetes titokzatossággal.

Vickó Árpád Monstrumi, kućni vilenjaci, vragovi, zlodusi című fordításkötete a kortárs magyar prózairodalom panorámája. A Híd Könyvtár legújabb kiadványa huszonegy szerzőtől tartalmaz szöveget. Kertész Imre, Konrád György, Nádas Péter, Spiró György, Esterházy Péter, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos, Krasznahorkai László, Závada Pál, Balázs Attila, Garaczi László, Németh Gábor, Zeke Gyula, Márton László, Darvasi László, Nagy Atilla Kristóf, Hazai Attila, Ficsku Pál, Bartis Attila, Schein Gábor és Grecsó Krisztián szövegei Vickó Árpád válogatásában kerültek be a kötetbe. A kortárs magyar irodalom reprezentatív szerzőinek és szövegeinek közvetítésével nagy szerepet vállal a fordító a magyar és a szerb irodalmi kultúra párbeszédének elősegítésében.

Dr. Várady Imre súlyos, vészterhes idők krónikása, naplójegyzeteinek zárókötetében az 1943 és 1957 közötti időszak történéseire ad rálátást. Feljegyzéseinek külön értéke, hogy miközben aggódó családapaként hozzátartozóinak sorsát, helyzetét, mindennapi gondjait kíséri figyelemmel, azzal a nemes szándékkal, hogy segítsen ott, ahol lehet, jegyzetein ugyanakkor átszüremlik a családot is érintő, valós, nélkülözésekkel és bizonytalansággal teli társadalmi háttér, előtűnnek a szűkebb pátriáját érintő történelmi események.

A napló első kötete elérhető itt.

Tari István Napszél cím alá gyűjtötte legújabb verseit.  

Tari István  azok közé a költők közé tartozik, akit erőteljesen foglalkoztatnak jelenünk eseményei, háborús képei szörnyűségeket rögzítenek. Tari István költői képeinek eredetiségét az adja, hogy mindig valamilyen konkrétum a kiindulópontja, olyasmi, amit bárki megtapasztalhat, észrevehet, megérinthet. Eljátszik például azzal a hasonlattal, hogy az emberi koponya is éppúgy roppanhat, mint a dióhéj. Az első ciklus címadó versében, a Csurran a csillagban hangsúlyos helyen és tovább árnyalódó jelentéskörrel tér vissza ez a hasonlat: „Roppanó csonthéj buja belsejében / nyögve haraplak", így haladunk lassan a bensőséges, háborút is átélt személyes sors felé...bővebben

Dudás Károly válogatott írásait tartalmazó, Nem éltünk gyöngyszigeten című kötetének írásaiban nyomon követhető a tájélmény kibontakozásának, a közösségi kiszolgáltatottságból eredő emberi sorsok megrendítő tragédiáinak, a maradék magyarság iránytévesztett sodródásának, maradékká apadásának egymásból eredő, egymást feltételező rendje, mint ahogyan fölfedhető a közösség szolgálatának egyedüli értelme, páratlan szépsége is. Hogy ennek erőteljes alakítója, formálója volt maga a könyv szerzője is, bizonyítják Dudás Károly kallódástól megmentett írásai is. Hét évtizedből fél évszázadnyi idő rendületlen hűségben – maradék magyarságunk maradandó értéke! 

Ajánljuk még: Dudás Károly: Nem éltünk gyöngyszigeten II.