Egy-egy falu, város, kisrégió, tájegység bemutatása. A könyvekben történeti feldolgozás, néprajz, kultúrtörténet és egyéb tudományterületek egyaránt találhatóak.
Az 1993-ban útjára indított Erdélyi műemlékek sorozata magyar kultúrához tartozó erdélyi épített örökség legjavát mutatja be azzal a céllal, hogy felhívja a közösség figyelmét értékeinkre, örökségünkre, felelősségeinkre. Különösen olyan emberek figyelmébe ajánlott, akik jelenleg birtokolják, használják ezeket az értékeket, de azoknak is szól, akiket érdekel az erdélyi történelem, építészet és művészet.
A Transylvania Trust Alapítvány és a Kriterion Könyvkiadó közös kiadásában megjelenő Erdélyi műemlékek sorozat az épített örökség tájainkon még fellelhető legértékesebb emlékeit kívánja megismertetni a szélesebb körű olvasóközönséggel. A lassan negyvenedik számához közeledő füzetsorozat egyben történelmi-földrajzi turistakalauzként is szolgál az országjáróknak, hazai és külföldi turistáknak, ráébreszti a fiatalokat értékeinkre, arra, hogy mindnyájunk kötelessége ezeket megőrizni, védeni, és akár áldozatok árán is felújítani, rekonstruálni.
Sepsiszentgyörgy Háromszék legjelentősebb, egyben a székvárosa, 1876 és 1918 között Háromszék vármegye, 1968 óta Kovászna megye székhelye. 1880-ban Szemerját csatolták hozzá, ma Kilyén, Szotyor és Sugásfürdő is ide tartozik. 2002-ben 61 512 lakosából 46 121 magyar (74,9%) és 14 131 (22,9%) román volt.
'Jómagam úgy egy hónapos koromtól számítva, 9 éves koromig életem legszebb nyarait töltöttem Váralmáson.' 'ízesüljön szátokban e szép szó - Kalotaszeg - és menjetek oda, fedezzétek fel újra ezt a tájat, és ezt a népet, mint ahogy egykoron, a 19. század végén, s a 20. század elején megtörtént ez a felfedezés. megérné...' (Finta József)
15 éves a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság. Egy civil szervezet életében ez már komoly időszaknak számít, amely mérleg készítéséhez kötelez. Így ismertetni szeretném egyesületünk tevékenységét, kronológiai sorrendben. A tízéves évfordulónkra elkészült évkönyvünk eseménynaptára 2002 decemberében zárult, ezért e kötet eseménynaptára 2003 januárjától indul, amely felöleli az utolsó öt év tevékenységét. Legfontosabb rendezvényeinket, mint a Partiumi Honismereti Találkozások, a Partiumi Honismereti Konferenciák, pályázati díjkiosztó ünnepségeink, külön fejezetekben követhetők. Kötetünk külön foglalkozik a könyvkiadásunkról, Fényes Elek-díjazottjainkról, legjelentősebb rendezvényeinkről; tábla-avatásokról. Végül kutatóink legutóbbi tanulmányaiból, dolgozataiból nyújtunk egy csokrot. Dukrét Géza ...bővebben
A könyv az előzőtől jellegében és szerkezetében is eltérő. A kötet időrendi sorrendben, kronológiai rendszerességgel mutatja be Gyergyóremete jelentősebb történelmi eseményeit. Külön fejezetek részletezik a növénytermesztés, kézművesség, kereskedelmi élet és az oktatás kérdésköreit. A könyv anyaga 1940-ig kíséri végig az általunk tanulmányozott település történetét. Napjainkig csupán az 1953-ban alakult Tejporgyár históriáját érzékeltetjük, s mindezt azért, mivel ez a vállalat nemcsak a Gyergyói-medence állattenyésztésének a fenntartását szolgálja, hanem egyben a megmaradás jelképe is.
A kötet a szerző egybegyűjtött írásait tartalmazza, melyek témája mind szorosan kötődik Zentához. Zentai szerb és magyar írók portréit ismerhetjük meg, festők és egyéb meghatározó személyek életéről, munkásságáról kapunk képet. Thurzó Lajos, Zágon István, Majtényi Mihály, Benes József - hogy csak néhányat említsünk a nevek közül. Az írások érintik a zentai csatát, népi anekdotákat, a Tiszát és a tájköltészetet. Aki szeretné jobban megismerni ezt a délvidéki várost, múltját, kultúrtörténetét, jelenét, azoknak kiváló olvasmányt nyújt Szeli István sokoldalú munkássága.
Udvarhely vármegye megalakulásával (1876), ami egyben Udvarhelyszék megszűnését jelentette, egy több évszázados történet fonala szakadt meg. A középkori magyar királyság kora óta eltelt időben a székely szék, noha fokozatosan veszített erejéből, hasonulva a korlátozottabb önállósággal rendelkező vármegyékhez, mégis a székely autonómia fóruma és főleg jelképe volt. Különleges jogállása több okból őrlődött: a mindenkori központi hatalom érdeke miatt, hogy szorosabb ellenőrzés alatt tarthassa, de útjában volt egy változó társadalomnak meg gazdaságnak is.
A kötetből kiválasztott írások többek között a szinte az enyészeté lett bodvaji vashámorról, Kisbaconról, az Erdővidék gyöngyszemének mondott Vargyasról és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesületről szólnak. Ezekhez kapcsolódóan a szerző életének a Benedek Elek-emlékház avatásától a véczeri emlékmű állításáig tartó szakaszát felidézve világított rá Váry O. Péter újságíró és Demeter László muzeológus, hogy Sylvester Lajos alsócsernátoni létére mennyire kötődött az általa is különleges értékűnek tartott tájegységhez, Erdővidékhez. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy e kötet megszületéséhez elég volt az egyszeri felkérés, s két hét múlva már a kiadónál volt a kézirat – nem akkor kellett megírnia, több évtized terméséből meríthetett...bővebben
A tavalyelőtt indított Hangosan gondolkodom egyes írásaiban vissza-visszatérő motívum Arad múltja, jelene. Lehet, hogy ez a “bumeráng-hatás”, de nem hagyhattam szó nélkül azokat a szembeszökő és bántó fonákságokat, ellentmondásokat, amelyek aligha összeegyeztethetők az aradiság eleink által kivívott hírnevével és szellemiségével. Különösképpen egy olyan időszakban, amikor egy feltörekvő, becsvágyó nemzedék Európa Kulturális Fővárosának címére is esélyesnek látja városunkat 2021-ben.
A száz fős Farnas, a kétszáz lakosú Radnaborberek vagy a háromszáz lelket számláló Zsobok után háromszázezres nagyváros kellős közepén szervezett riporttábort a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. Közel kéttucatnyian - a Vajdaságtól Váradig, Kolozsvártól Brassóig...bővebben
Garda Dezső könyveinek főhőse a székely faluközösség. Könyvei a székely közösségek kialakulásáról, gazdasági, társadalmi, katonai, politikai fejlődéséről szólnak. Hatalmas levéltári kutatás után pontos képet kapunk a birtokviszonyokról, a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés eredményeiről, a helyi ipar kialakulásáról, a kultúráról, az oktatásról, a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatokról...
Dieser Band beinhaltet Niederschriften und Übersetzungen von Tonaufnahmen, die Univ. Prof. Dr. Karl Gaál im Rahmen seiner ethnologischen Feldforschungen in den Jahren 1961 bis 1965 in der Gemeinde Unterwart angefertigt hat. Der Inhalt spiegelt die mündlich überlieferte Erzählkultur dieser ehemaligen Grenzwächtergemeinschaft wider und führt den Leser in eine Welt zurück, in der diese Volksgeschichten und Erzählungen noch organischer Bestandteil des Alltages der Bevölkerung waren.
A kötet Dr. Gaál Károly néprajz professzor 1961-65 közötti alsóőri terepkutatásait, a hanganyag magyar lejegyzését és német fordítását tartalmazza. A könyv az olvasót egy olyan világba vezeti vissza, amelyben megismerkedhet az egykori határőrközösség szóbeli elbeszélő kultúrájával abban az időszakban, amikor a népmesék és elbeszélések a lakosság mindennapjainak szerves részét képezték.
A nagy sikerű, díjazott Kincses Képeskönyv sorozat hetedik kötete a háromszéki Sepsiszentgyörgyre kalauzol el téged. Ha fellapozod ezt a könyvet, Sepsiszentgyörgy története számos elbűvölő illusztráció segítségével fog megelevenedni előtted. Megtudhatod, hogyan nézett ki az éves sokadalom a középkori mezővárosban, a XVIII. században miért nem örvendtek a város lakói a huszárezred hadgyakorlatainak, de azt is, hogy milyen tornaversenyen bizonyultak a szentgyörgyi diákok az ország legjobbjainak. A könyvből megismerheted Gábor Áront, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntőjét, Császár Bálint és ifjú Gödri Ferenc polgármestereket, Kós Károly építészt és persze számos más fontos személyiséget. A könyv elsősorban általános iskolások számára íródott, de örömmel és haszonnal forgathatják kisebb-nagyobb testvéreik, szülők, pedagógusok, mindenki, aki kíváncsi Szentgyörgy történetére.
A kép- és dokumentumanyaggal gazdagon ellátott könyv valójában az egykori polgári városka, Dunaszerdahely -- a kötet alcíme szerint "kis Jeruzsálem" -- több mint hatvan, egymáshoz laza szálakkal kapcsolódó fejezetben egy zsidó család szemszögéből elmesélt története. Bemutatását a szerző mérnök fia, Kornfeld Tibor ezekkel a mondatokkal kezdte: "Megható számomra, hogy engem kértek fel, hogy így, tapasztalatlanul ismertessem ezt a könyvecskét. Szerencsére édesapám a megjelenését még megérte, de csak két napig tarthatta a kezében, még vele is aludt, aztán eltávozott az élők sorából. A könyv létrejöttében, nem tagadom, némi szerepem nekem is volt. Mintegy öt éve foglalkozom már a gondolattal, összegezni kéne valahogy azt, hogy Dunaszerdahely egy nagyon fontos időszakában a zsidók nagyon sokat tettek ezért a városért. Igaz, sokan is éltek itt, Szerdahely akkoriban az egyetlen közép-európai város volt, ahol a többi lakossághoz képest többségben voltak a zsidók. Kelet-Európában vagy Lengyelországban voltak ilyen kisvárosok, de Közép-Európában sehol sem.
A kosár üres
Rendeléseim követése:
A kosár üres
