Sylvester Lajos publicisztikai írásai Erdővidékről.
" Valaki félrehúzta az ablakon a képzelet függönyét, hogy jobban ráláthassak arra az Erdővidékként ismert székelyföldi kistájra, amelyet Háromszék egykori közművelődési mindenese- majd színházigazgató- és újságíróként négy évtizeden át betűvetéssel, szóval és fotográfiai felszerelésekkel próbáltam magamhoz és másokhoz is közelebb hozni, láthatóvá, olvashatóvá és tanulságok megfogalmazására alkalmassá tenni. (...)
A kötetből kiválasztott írások többek között a szinte az enyészeté lett bodvaji vashámorról, Kisbaconról, az Erdővidék gyöngyszemének mondott Vargyasról és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesületről szólnak. Ezekhez kapcsolódóan a szerző életének a Benedek Elek-emlékház avatásától a véczeri emlékmű állításáig tartó szakaszát felidézve világított rá Váry O. Péter újságíró és Demeter László muzeológus, hogy Sylvester Lajos alsócsernátoni létére mennyire kötődött az általa is különleges értékűnek tartott tájegységhez, Erdővidékhez. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy e kötet megszületéséhez elég volt az egyszeri felkérés, s két hét múlva már a kiadónál volt a kézirat – nem akkor kellett megírnia, több évtized terméséből meríthetett. Volt, miből, mert a folytonos vissza-visszajárás közben jóformán észrevétlenül ragadtak meg benne a közösség sorsát igazgató, kulturális életünket szervező, gazdasági ügyeink felett őrködő emberek, tanítóink, lelkészeink, dolgos kezű mestereink, művészeink és fiataljaink históriái, melyeket majd úgy vetett papírra, hogy azok holnap is olvashatóak, közérthetőek és értékállóak legyenek. Ki a kötetet kezébe veszi, tapasztalhatja, hogy nem különálló történetek füzére: Erdővidék általános képe rajzolódik ki belőlük.
A kosár üres
