Egy-egy falu, város, kisrégió, tájegység bemutatása. A könyvekben történeti feldolgozás, néprajz, kultúrtörténet és egyéb tudományterületek egyaránt találhatóak.
A Transylvania Trust Alapítvány és a Kriterion Könyvkiadó közös kiadásában megjelenő Erdélyi műemlékek sorozat az épített örökség tájainkon még fellelhető legértékesebb emlékeit kívánja megismertetni a szélesebb körű olvasóközönséggel. A lassan negyvenedik számához közeledő füzetsorozat egyben történelmi-földrajzi turistakalauzként is szolgál az országjáróknak, hazai és külföldi turistáknak, ráébreszti a fiatalokat értékeinkre, arra, hogy mindnyájunk kötelessége ezeket megőrizni, védeni, és akár áldozatok árán is felújítani, rekonstruálni.
15 éves a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság. Egy civil szervezet életében ez már komoly időszaknak számít, amely mérleg készítéséhez kötelez. Így ismertetni szeretném egyesületünk tevékenységét, kronológiai sorrendben. A tízéves évfordulónkra elkészült évkönyvünk eseménynaptára 2002 decemberében zárult, ezért e kötet eseménynaptára 2003 januárjától indul, amely felöleli az utolsó öt év tevékenységét. Legfontosabb rendezvényeinket, mint a Partiumi Honismereti Találkozások, a Partiumi Honismereti Konferenciák, pályázati díjkiosztó ünnepségeink, külön fejezetekben követhetők. Kötetünk külön foglalkozik a könyvkiadásunkról, Fényes Elek-díjazottjainkról, legjelentősebb rendezvényeinkről; tábla-avatásokról. Végül kutatóink legutóbbi tanulmányaiból, dolgozataiból nyújtunk egy csokrot. Dukrét Géza ...bővebben
Az 1993-ban útjára indított Erdélyi műemlékek sorozata magyar kultúrához tartozó erdélyi épített örökség legjavát mutatja be azzal a céllal, hogy felhívja a közösség figyelmét értékeinkre, örökségünkre, felelősségeinkre. Különösen olyan emberek figyelmébe ajánlott, akik jelenleg birtokolják, használják ezeket az értékeket, de azoknak is szól, akiket érdekel az erdélyi történelem, építészet és művészet.
'Jómagam úgy egy hónapos koromtól számítva, 9 éves koromig életem legszebb nyarait töltöttem Váralmáson.' 'ízesüljön szátokban e szép szó - Kalotaszeg - és menjetek oda, fedezzétek fel újra ezt a tájat, és ezt a népet, mint ahogy egykoron, a 19. század végén, s a 20. század elején megtörtént ez a felfedezés. megérné...' (Finta József)
Sepsiszentgyörgy Háromszék legjelentősebb, egyben a székvárosa, 1876 és 1918 között Háromszék vármegye, 1968 óta Kovászna megye székhelye. 1880-ban Szemerját csatolták hozzá, ma Kilyén, Szotyor és Sugásfürdő is ide tartozik. 2002-ben 61 512 lakosából 46 121 magyar (74,9%) és 14 131 (22,9%) román volt.
A közbirtokosságok Székelyföld lakói számára az évszázadok során, de főleg a 20. században jelentős gazdasági erőt jelentettek. A vagyonközösségek faanyagukkal és legelőikkel, ezen földművelésre kevésbé alkalmas tájon a székely családok számára erőforrást biztosítottak a létért, a megmaradásért folytatott küzdelemben. (részlet)
A történelmi székely székek, a székely tájak és a csángóföld rajzát kapja az olvasó a legszebb prózai műfajba, az esszébe burkolva. Érett és magvas, mint a kévébe kötött búza. Belső hevülettel, külsőségek mellőzésével szól a szerző a földrajz, a régészet, a történelem, a néprajz, a szokások, a hagyományok, a folklór ismert és ismeretlen, régi és frissen fölfedezett titkairól. Minden szó, minden ige a végső próbatételek népének, a székelységnek ügyét, dolgát szolgálja, anélkül, hogy illúziókat keltene. A történelem zsákutcáiban csak egyenes gerinccel és fölemelt fővel lehet megtalálni a kivezető utat. Ez a könyv üzenete.
Belülről, a beavatottak biztonságával szemléli, vizsgálja Hegedűs Imre János (1941) az őseitől örökbe kapott hazát, a Székelyföldet. Szülőfalujából indul el, amelynek neve - szenvedélyesen szokott beszélni erről - olyan, mint egy szép ritmusú, időmértékes verssor: Székelyhidegkút. Gondolatban, a lélek állandó izzásával járja az áldott földet, ahol meglátta a napvilágot, amelynek nemcsak minden dűlőjét, hegyormát, völgykanyarulatát ismeri, hanem az itt élő magyarok észjárását, gondolatfűzését, világértelmezését is. Föl-föl tekint nagy elődjére, az óriásra, Orbán Balázsra, a kortárs szakírókra is van oldalpillantása és ennek a gazdag történelmi, földrajzi, néprajzi tudásnak a birtokában mormolja, zengi zsoltáros vallomásait, szerelmes himnuszait úgy, ahogy azt a műfaj, a "szerelmes földrajz" atyjától, Szabó Zoltántól tanulta.
Hasonmás kiadás – Komárom : Spitzer Könyvny., 1910.
„Mozgalmas és nehéz esztendő volt az 1809-i Komáromvármegyére nézve, mert az elemi csapások legsulyosabbika: a háború látogatta meg csendes községeit, A nemesi felkelő seregek összpontosítása, a szabadhegyi ütközet után pedig visszavonulása Komáromvármegyében ment végbe és a seregek főhadiszállása is hosszú időn át Komárom volt. A vármegye területe igazi hadak országutja lett; az egész felvidék, a tiszai seregek, sőt az erdélyrészi hadak is, mind ezen a vármegyén keresztül jutottak el a táborig, később pedig a komáromi vár nyújtott menedéket a rendes hadseregnek és fedezte János kir. herceg visszavonulását. Az alább elmondandó eseményekből ki fog tetszeni, hogy Komáromvármegye területe az 1809-i események középpontjává lőn.”
Füred szereti a vendégeket, a "jöttmenteket", a változatosságot. Balatonfüred ebből él. De hogyan él? Úgy, hogy a látszatra csélcsap, változatos életforma mögött ott van az állandóság, a maradandóság. Ez a nagyszerű kiállítású, kitűnő szerzők, szerkesztők keze alól kikerült könyv erről az állandóságról, maradandóságról szól. Arról, ami a változatosság, a vigalmak, a szertelenség mögött van. Zákonyi Ferenc Balatonfüred című kötete után tíz évvel megjelenik egy újabb könyv, amely az ófalu/ óváros múltjára összpontosít elsősorban...bővebben
Az embereknek, az utcáknak, a házaknak sorsuk van. Voltaképpen mindegyik egy-egy könyvet érdemelne. Hisz minden ember, kivétel nélkül minden férfi és nő alakítja történelmét, még akkor is, amikor azt hiszi, hogy csupán elszenvedi. Többek között erről az alapvető igazságról győzi meg az olvasót a Temerini Újság legújabb vállalkozása, amely ugyan azt a címet viseli, hogy Egy falu megváltozik, de valójában sokkalta többről szól.
A fotók jó időben, jó hangulatban készült "ellesett pillanatok", amelyek esetlegességeikben is az életszerűséget sugallják, vállalva az általánosítás veszélyét. Izgalmasak és vonzóak a fényképek a Kisbeszterce völgyének kissé elfelejtett szűk világáról, ahol a Kelemen havasok zord tekintete összekacsint a Csalhó hófehér szoborszikláivaI. A csíkszeredai székhelyű Hargita Megyei Kulturális Központ szervezte második borszéki fotótábor anyagából készített színes albumban Ádám Gyula, Balázs Miklós, Barabás Zsolt, Bálint Zsigmond, Erdély Bálint Előd, János Dénes, Kristó Róbert, Magyari Hunor, Nagy P. Zoltán és Szabó Attila fotóit láthatjuk, az alkotók szakmai életrajzával...bővebben
A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi. A sorozat kilencedik kötete a két nagytérség, Dél-Erdély és a Bánság természeti, gazdasági és szociális környezetét mutatja be az egykori történelmi, illetve a mai politikai folyamatok felvázolásával együtt. A Kárpát-medence gazdasági tereinek fejlődésében az 1990-es évtizedben lezajlott politikai változások és gazdasági átalakulások ellentmondásos folyamatokat váltottak ki. Az európai uniós tagság távlatos eredménye a Kárpát-medence évszázadok során integrációs kapcsolatainak modern formában történő újjászerveződése lehet. A térség geopolitikai helyzete, az integrációra való érettség változatos formái miatt természetesen a kívánt állapot elérése hosszú évtizedekre ad feladatokat politikusnak, kutatónak, gazdasági szakembernek egyaránt. A sorozat ehhez a szoros szellemi együttműködéshez kíván segítséget nyújtani.
Új kötettel rukkolt elő 2017 elején a W. Bernuss – R. Neick szerzőpáros. A magyar zsurnaliszta (Mogyorósi Géza) és a német grafikus-muzsikus (Rüdiger Neick) munkáját dícsérő, jó másfél száz oldalas friss útikönyv hiánytpótló alkotásnak ígérkezik. „A 2015-ben megjelent 'Berlin Nonstop' című kötetünk hamar elfogyott. Ezért határoztuk el Rudi barátommal, hogy aktualizáljuk, bővítjük korábbi dolgozatunkat. A fekete-fehér illusztrációkkal még szebbé varázsolt könyv új fejezettel gazdagodott, s a decemberi véres terrormerénylet is belekerült - hallottuk Gézától a közeli hetekben napvilágot látott 'Berlin Nonstop – Spree-parti séták' című alkotásukról.
A Berlin non-stop második, kibővített kiadása.
A várostörténet az erdélyi magyar (és nem csak magyar) történetírásban mindmáig az elhanyagolt területek közé tartozik. Az 1989-es fordulat óta eltelt évtizedben aztán megélénkült az érdeklődés a várostörténet iránt is, ezt jelzik az azóta megjelent monográfiák, különböző szakfolyóiratokban megjelent tanulmányok.
Jelen kötet elsősorban a magyar kutatások eredményeit kívánta összefoglalni: az erdélyi magyar történészek mellett az erdélyi várostörténettel foglalkozó magyarországi szakemberek is teret kaptak, és mintegy mutatóul a szászok is képviselve vannak, az a két kisebbség tehát, amely egykor az erdélyi városok lakosságának többségét képezte. Az erdélyi várostörténetírás állapota egyelőre nem teszi lehetővé tematikus kötetek összeállítását, ezért jelen kötet is inkább csak a kutatás főbb irányait tükrözi. Az egyetlen, ami összeköti a közölt tanulmányokat, az hogy, a tágabban értelmezett Erdély városfejlődését vizsgálják.
A szerkesztők
A könyv írói, történészek és művészettörténészek aprólékos gonddal és szakértelemmel rekonstruálták a város fejlődésének különböző szakaszait. Jánosi Andrea tüneményes rajzai pedig elragadó módon varázsolják elénk a kincses város különböző arcait és történeteit....bővebben
A 250 települést bemutató mű első kötetében 94 településről esik szó. A földrajzi behatárolás és jellemzés után nagyjából időrendben következnek az adatok, melyek kiterjednek a település korai okleveles említéseire, a lélekszám, a nemzetiségi és vallási viszonyokra, a foglalkozási tagolódásra, megélhetési lehetőségekre, olykor nyelvjárási jellegzetességekre is. A feldolgozott terület nem a szoros, hanem a tágabb értelemben vett Moldvát öleli föl. Benne vannak azok az észak-moldvai egykor volt magyar falvak is, amelyeket a 18. század végétől az első világháborúig Bukovina területén tartottunk számon, és Moldva városai is, Aknavásártól Bákóig. Eddig senki nem csinált még ilyen áttekintést, pedig másfélszáz éve érlelődik rá az igény. A 2007-ben elhunyt Szerző és Tánczos Vilmos fotóival.
A kosár üres
Rendeléseim követése:
A kosár üres
