Egy-egy falu, város, kisrégió, tájegység bemutatása. A könyvekben történeti feldolgozás, néprajz, kultúrtörténet és egyéb tudományterületek egyaránt találhatóak.
A Kincses Képeskönyv sorozat negyedik darabja az egyik legszebb erdélyi szász város, Segesvár történetét mutatja be gyermekeknek. Időutazásra hívunk, mely az őskortól napjainkig tart, és amelynek segítségével megismerheted a Nagy-Küküllő partján fekvő város történetének legfontosabb eseményeit és legérdekesebb lakóit. A könyvet neves régészek, történészek, művészettörténészek kutatásai és útmutatásai alapján írta Zágoni Bálint. A humoros, tüneményes, történelmileg mégis hiteles illusztrációk Jánosi Andrea munkái.
A nagy sikerű, díjazott Kincses Képeskönyv sorozat ötödik kötete Partium fővárosába, Nagyváradra kalauzol el téged. Ha végiglapozod a könyvet, Szent László városának kilencszáz éves története számos elbűvölő illusztráció segítségével fog megelevenedni előtted. Megtudhatod, hogy miért volt különleges az egykori székesegyház előtt felállított Szent László-lovasszobor és miért gyalogolt Debrecenből Váradra Ulászló lengyel király 1412 húsvétján. Olvashatsz arról is, hogyan sikerült megmenekíteni a törökök kezéből a Váradi Bibliát, és hogyan próbálták fegyelmezni Váradon a csínytevő diákokat a XVII. században...bővebben
Ha fellapozod ezt a könyvet, rendkívüli időutazásban lesz részed. Elröpítünk Géza fejedelem várába, Szent István király kedvenc városába, Magyarország történelmi fővárosába, a magyar királyok koronázó és temetkező helyére, Mátyás király esküvőjének színhelyére, a török Üsztolni Belgrádba, a hazai katonai repülés fővárosába, majd a magyar szilícium-völgybe. Eközben egy tapodtat sem mozdulunk arról a helyről, amelyet immár több száz éve változatlanul Székesfehérvárnak hívunk...bővebben
A nagy sikerű, díjazott Kincses Képeskönyv sorozat hetedik kötete a háromszéki Sepsiszentgyörgyre kalauzol el téged. Ha fellapozod ezt a könyvet, Sepsiszentgyörgy története számos elbűvölő illusztráció segítségével fog megelevenedni előtted. Megtudhatod, hogyan nézett ki az éves sokadalom a középkori mezővárosban, a XVIII. században miért nem örvendtek a város lakói a huszárezred hadgyakorlatainak, de azt is, hogy milyen tornaversenyen bizonyultak a szentgyörgyi diákok az ország legjobbjainak. A könyvből megismerheted Gábor Áront, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntőjét, Császár Bálint és ifjú Gödri Ferenc polgármestereket, Kós Károly építészt és persze számos más fontos személyiséget. A könyv elsősorban általános iskolások számára íródott, de örömmel és haszonnal forgathatják kisebb-nagyobb testvéreik, szülők, pedagógusok, mindenki, aki kíváncsi Szentgyörgy történetére.
Az Erdélyi Riport munkatársa etnoszportyának nevezett riportútjain ezúttal magyar szórványközösségeket, illetve román többségű vidékek magyar településeit keresett fel a Beszterce megyei Cegőtelkétől a Partiumon át dél felé haladva a temesi Végvárig. A fotókkal gazdagon illusztrált kötet tanulsága, hogy olykor egy-két intézményember is elegendő egy fogyatkozó, passzív közösség megmozdításához, megélénkítéséhez, önbecsülése visszaszerzéséhez. Ilyen helyzeteket örökít meg a térség múltjában és jelenében egyaránt otthonosan mozgó szerző.
Ajánljuk még Szilágyi Aladár további köteteit:
A belgaság dicsérete
A nemlétezők lázadása
A számon tartott ország
A Verità vándorai
Csodaváróktól csodateremtőkig
Mit akartak ezek a magyarok?
Nem Tündérkert, vagy nagyon is az
Váradhegyalja – Egy világ a város körül
E kötet kézbevételekor még nem tudtam, hogy honnan vette a bátorságot magának Fehér Viktor, hogy megörökítse egy isten háta mögötti falu szokásvilágát, egy emberéletet átfogva. Publikációit olvasva rájöttem, hihetetlen gazdag anyag állt rendelkezésére, olyan anyag, amelybe beleszületett, amelyet kiskorától „elhallott” másoktól, s ezt most rendszerbe foglalta. Utólag látom, a szerző biztos kezű, érett gyűjtőként van jelen a vajdasági hagyományokat tisztelő kutatásokban. A népi kultúra értékei iránti érdeklődése szülőfalujából származik, amely egyre inkább a folklór és a szokásvilág felé fordul. (Szőke Anna)
A "törvény szorításához" való viszonyulásban Szék az az eset, amelyben "a hagyományőrzés tökéletesen azonosul a közösség értékrendjével". A hagyomány tekintélyét, az új hatások hagyománynak való alárendelését, a világjáró székiek falujukhoz való ragaszkodását Nagy Olga folyamatosan hangoztatta és példázta. A "széki modell" megírásakor korábbi terepmunkáira hagyatkozott. A rendelkezésére álló források alapján az 1980-as évekig követte a falu társadalmának értékrendjét és mentalitását...bővebben
Aracs nem csak ódon téglák és kőtömbök gondos tervezéssel egymásra helyezett halmaza. Nem csak egy egyházi épület a Vajdaságban, a bánsági síkságon, mely sok száz évvel ezelőtt egy olyan térség központja volt, mely gazdag kereskedelemmel rendelkezett, s budai kövekből építkezett, és ahol művészeti műhelyek faragómesterei napszámosok százaival dolgoztak kitartó munkával Isten házának felépítésén...
Bozóki Antal ügyvéd, a jogvédelemmel foglalkozó, újvidéki székhelyű Árgus Egyesület elnöke munkája A magyar közösség Szerbiában című könyv, amely egy hiánypótló tükörkép arról, hogy hogyan kellene érvényesülnie a magyar nemzeti közösség jogainak Szerbiában, és mindeközben hogyan nem érvényesül az ország EU-csatlakozásának árnyékában. A Szerbiában élő kisebbségek jogállásáról és a vajdasági magyarok helyzetéről huzamosabb ideje nem készült alaposabb elemzés, és ezt az űrt a komoly szakmai alapokon álló kiadvány méltó módon tölti be.
„Az erdélyi polgári irodalom egy újabb gyöngyszemét tartja kezében az Olvasó. Fodor Nagy Éva festőművész ezúttal íróként csillogtatja tehetségét. Egy olyan világot ismerünk meg belőle, amelyről kevés irodalmi leírás született: a múlt század első felének Dél-Erdélyét, ez ugyanis a színtér, ahol a szerző ifjúságának bájos és izgalmas történetei játszódnak. Néhány óra erejéig visszaröpülhetünk egy olyan korba, amelyet még sokáig fognak siratni azok, akiknek a vérbeli polgári lét az eszményük. Egy patinás világról írott patinás mű ez, melyet a nosztalgia érzelme sző keresztül-kasul, no meg a szerzőjére oly jellemző finom, légies humor.”
A Borsa-patak egyik mellékvölgyében fekvő Kide történelme régmúlt időkbe vezet vissza, lakói várszolgálatot teljesítettek a közeli Doboka váránál, amely az azonos nevű vármegye központja volt több évszázadon át. Kide kőépítészetéről lett híres. A szinte korlátlan mennyiségben található jó minőségű építkezési anyag, a dácittufa kiváló lehetőséget biztosított a kőépítészet, a kőfaragás tökéletesítéséhez. Kidén szinte minden kőből épült. A profilozott dácittufából emelt kőfalak, kerítések különös látványt nyújtanak a településre látogató számára.
A fotók jó időben, jó hangulatban készült "ellesett pillanatok", amelyek esetlegességeikben is az életszerűséget sugallják, vállalva az általánosítás veszélyét. Izgalmasak és vonzóak a fényképek a Kisbeszterce völgyének kissé elfelejtett szűk világáról, ahol a Kelemen havasok zord tekintete összekacsint a Csalhó hófehér szoborszikláivaI. A csíkszeredai székhelyű Hargita Megyei Kulturális Központ szervezte második borszéki fotótábor anyagából készített színes albumban Ádám Gyula, Balázs Miklós, Barabás Zsolt, Bálint Zsigmond, Erdély Bálint Előd, János Dénes, Kristó Róbert, Magyari Hunor, Nagy P. Zoltán és Szabó Attila fotóit láthatjuk, az alkotók szakmai életrajzával...bővebben
Budapest Magyar Tudományos Akadémia, 1893 - Hasonmás kiadás
A török hódítás korában dicsőséges és gyászos emlékű hadi események szakadatlan sorrendben váltakoznak a magyar hadi történelemben. Különösen az 1552-ki év mintegy véres betűkkel van följegyezve hadi krónikánk lapjain, mivel a balsors talán soha sem sújtotta a magyar nemzetet annyiszor és oly kérlelhetlenűl, mint épen ebben az esztendőben, midőn számos nemzeti szerencsétlenség, mint Veszprém, Drégely, Temesvár, Lippa és Szolnok bukása, szakadatlan lánczolatban következett egymás után. Csupán Eger várának Dobó István és vitéz bajtársai által történt hősi megvédelmezése nyújtott némi vígaszt és elégtételt a számos balvégzetű hadi eseményért. Az eseményekben gazdag 1552. évnek hadi katasztrófái közül kétségkívül Temesvár megvétele volt a legtragikusabb és következményeiben legsúlyosabb...bővebben
Füred szereti a vendégeket, a "jöttmenteket", a változatosságot. Balatonfüred ebből él. De hogyan él? Úgy, hogy a látszatra csélcsap, változatos életforma mögött ott van az állandóság, a maradandóság. Ez a nagyszerű kiállítású, kitűnő szerzők, szerkesztők keze alól kikerült könyv erről az állandóságról, maradandóságról szól. Arról, ami a változatosság, a vigalmak, a szertelenség mögött van. Zákonyi Ferenc Balatonfüred című kötete után tíz évvel megjelenik egy újabb könyv, amely az ófalu/ óváros múltjára összpontosít elsősorban...bővebben
A száz fős Farnas, a kétszáz lakosú Radnaborberek vagy a háromszáz lelket számláló Zsobok után háromszázezres nagyváros kellős közepén szervezett riporttábort a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. Közel kéttucatnyian - a Vajdaságtól Váradig, Kolozsvártól Brassóig...bővebben
Új kötettel rukkolt elő 2017 elején a W. Bernuss – R. Neick szerzőpáros. A magyar zsurnaliszta (Mogyorósi Géza) és a német grafikus-muzsikus (Rüdiger Neick) munkáját dícsérő, jó másfél száz oldalas friss útikönyv hiánytpótló alkotásnak ígérkezik. „A 2015-ben megjelent 'Berlin Nonstop' című kötetünk hamar elfogyott. Ezért határoztuk el Rudi barátommal, hogy aktualizáljuk, bővítjük korábbi dolgozatunkat. A fekete-fehér illusztrációkkal még szebbé varázsolt könyv új fejezettel gazdagodott, s a decemberi véres terrormerénylet is belekerült - hallottuk Gézától a közeli hetekben napvilágot látott 'Berlin Nonstop – Spree-parti séták' című alkotásukról.
A Berlin non-stop második, kibővített kiadása.
" ... nekünk zentaiaknak is vissza kell olykor-olykor tekinteni a multba, mert a mult nemcsak veteményes ágya a jelen virágainak, hanem magyarázója a jelen és irányadója a jövő eseményeknek. Ily szempontból tekintve városunk Árpádkori történetét, - minden hiányossága dacára is, - azon hosszú fejlődés egyik tekintélyes korszakául kell tartanunk, melyen városunk hat százados multja folyamán a mai napig átesett. A ködös régiség s az a -sacra vetustas- lengi át e kort, melyre e város minden fia nemcsak kegyelettel, de büszkeséggel tekinthet vissza." Dudás Gyula
Zsigmond király és felesége itt időzése után húsz esztendővel, 1448-ban igen nagy vendéget fogadott falai közé Szentgyörgy városa, az akkori keresztény világ legnagyobb hősének, Hunyadi Jánosnak, Magyarország kormányzójának személyében. Hunyadi János, ki különösen kedvelte a székelyeket, már járt városunk közelében, mert 1442. május 21-én a közeli Hermányban tartózkodott. Nincs nyoma annak, hogy akkor ide is ellátogatott volna, ellenben 1448. január 9-én nemcsak itt időzött, hanem részt vett Sepsiszék közgyűlésén, melyen törvényt tartott és ítélt az Árapataki Antal és Szotyori Mátyás közt felmerült peres ügyben...
Régóta álmodják ezt a teljességre törekvő adatgyűjteményt, amelynek a messziről érkező vándor tarisznyájában és a honismeretre szomjas "gyergyai" polgárok könyvespolcain egyaránt helye van. Voltak álmodozók, voltak az álmokat földközelbe hozók, voltak az álmot ébren is őrző, kézzelfoghatókká váltók és voltak a sokszínű darabokból ötvözetet készítő, konok, hajthatatlan, az ígéreteket és az ígérgetéseket nyakon legyintők...
Munkámban a történelmi Magyarország egy kisebb közigazgatási egységének, Ugocsa vármegyének az ómagyar és középmagyar kori helynévanyagát kívánom feldolgozni. Ki kell emelnünk e területnek a névtudományi kutatásokban való különleges szerepét. Ugocsa a magyar nyelvterület peremén helyezkedik el, ebből adódik megőrző (archaikus) jellege; valamin érintette a török hódoltság hatása; viszont a népi-nyelvi érintkezéseknek napjainkig is élénk színtere.
A kosár üres
Rendeléseim követése:
A kosár üres
