Monográfiák határon túli írókról, színészekről, tudósokról, művészekről. Riportkönyvek egy-egy emberről, kisközösségekről. Emlékkönyvek születésnapokra, évfordulókra egy-egy jeles személy tiszteletére.
Kollázsolt breviárium a hatvan éves Fenyvesi Ottó tiszteletére - 52 kortárs magyar, horvát és szerb író antológiája.
A kilencvenes évek háborúi elől Magyarországra menekült és Veszprémben letelepült Fenyvesit a tiszteletére készült kiadványban legalább két tucatnyi ember köszönti, ki-ki a maga anyanyelvén, és a maga módján. Igazán vajdasági költő akkor lett,amikor Magyarországra települt! Párját ritkító fordulat.
„Az erdélyi polgári irodalom egy újabb gyöngyszemét tartja kezében az Olvasó. Fodor Nagy Éva festőművész ezúttal íróként csillogtatja tehetségét. Egy olyan világot ismerünk meg belőle, amelyről kevés irodalmi leírás született: a múlt század első felének Dél-Erdélyét, ez ugyanis a színtér, ahol a szerző ifjúságának bájos és izgalmas történetei játszódnak. Néhány óra erejéig visszaröpülhetünk egy olyan korba, amelyet még sokáig fognak siratni azok, akiknek a vérbeli polgári lét az eszményük. Egy patinás világról írott patinás mű ez, melyet a nosztalgia érzelme sző keresztül-kasul, no meg a szerzőjére oly jellemző finom, légies humor.”
Fadrusz János, a híres szobrász életének regénye 1908-ban, Carl Angermayer pozsonyi kiadójánál jelent meg először, németül, Fragmente aus einem Künstlerleben címen. A Göröngy Imre szerzői álnév mögött egy nő, Czech-Batka Antónia, a híres pozsonyi levéltáros, Batka János nővére rejtőzött, aki kora kulturális életének meghatározó személyisége volt bátyjával együtt, levelezésben állt például Liszt Ferenccel, de a kor többi jelentős művészével is kapcsolatban volt. A társadalmi elvárásoknak megfelelően azonban egy nőnek nem illett a saját nevén publikálnia, így férfi álnevet választott...bővebben
A József Attila-díjas költő, író, művelődéstörténész, szerkesztő, Tóth László (1949) legújabb esszékötete kettőskönyv, olyan rendhagyó (szellemi) önéletrajz, önarckép, mely mások portréjának felrajzolásából kerekedik ki: azt keresi, írónk ki(k)ből s miből építkezett eddigi több mint négy és fél évtizedes pályája során. Hiszen miként az életben, az irodalomban sincsenek élesen kijelölhető határok: mindkettő folyamatos határátlépések, határsértések sorozata.
Becsületes, tiszta értéket tart kezében az Olvasó. Olyan magyar és magyar vonatkozású eszme- és művelődéstörténeti válogatást, amely párját ritkítja. Egy kötetben van jelen a felvidéki író, Dobos László, az újvidéki/belgrádi műfordító-tanár Sava Babić, a budapesti /pécsi/ zalaegerszegi szívsebész, Papp Lajos professzor, a lendvai, immáron ljubljanai magyar képviselővé vált irodalomtörténész, Göncz László, és a legolvasottabb, legtöbbet játszott, kitűnő (dráma)író, Szakonyi Károly. Meg még több mint harminc, európai hírű alkotó, akiknek gondolatai, egymást is erősítve válnak Szilágyi Károly mikrofonja, tolla és jegyzetfüzete által magyarságképpé, egységes egésszé.
Kötetében Szilágyi még a megfordíthatatlant is megfordítja, mert igenis szól hozzánk Galgóczi Erzsébet, Szabó Magda, Juhász Gyula és a nem sokkal a kötet megjelenése előtt eltávozott, legnagyobb kortárs magyar építész, Makovecz Imre is.
Az őrült amerikás magyar – figyelem, nem hülye, nem bolond, csak őrült – Lőrincz Kálmán, aki hazahozta a Jimmy Carter nevével fémjelzett Habitat for Humanity nevű lakásépítési programot, megalapította a Házat Hazát Alapítványt, és családi házak tucatjait építette fel kalákamunkában rászoruló, önmagukért tenni is kész magyar fiataloknak.
A róla szóló könyv „cselekménye” három szálon fut. Az egyik a narrátor szövege, a másik Lőrincz egyes szám első személyben elmondott emlékeinek füzére, a harmadik pedig a dokumentumértékű emlékalbumokból, korabeli lapokból, interjúkból kiragadott bejegyzéseknek, leveleknek, idézeteknek és a fontosabb mérföldköveket megörökítő fényképeknek sora.
A Magyar Művészeti Akadémia kismonográfia-sorozatot indított Közelképek írókról címmel, Ács Margit sorozatszerkesztésében. A sorozatban összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életművek kerülnek bemutatásra. A kötetekben mindegyik esetben válogatott bibliográfia és képmelléklet is helyet kap.
Elég egy hang, zsoltáros szó, szívre futó dallam, egyidőn szivárványát íveli fölém a Nap, napom: nyomuló fehérét, vörösét, kékét, rejtett s rejtetlen hullámhossza; tűnő tündöklése mögül hét-szín –hét-század termő éneke, megtartó esősírása sír fel, kavarog elő…
Márton Áron munkásságának igen jelentős részét alkotja nevelői tevékenysége. Szigorú feladatának tartotta küzdeni a lelkekért, így már fiatal papként felismerte, hogy nem térhet ki a nevelés világnézeti feladata elől. A könyv az azzal kapcsolatos jegyzeteit, cikkeit, tanulmányait tartalmazza.
A könyv többet nyújt, mint alcíme ígéri. Perényi János nem csupán diplomata (jelenleg Magyarország bécsi nagykövete), hanem eredeti szakmája szerint történész is. A „határok menti” utazások nemcsak az egykori Perényi-birtokokat mutatják be Abaújtól Beregen át Ungig, de a Perényi nemzetség anekdotákkal, valós történetekkel fűszerezett történetét is megismerjük a „Perényi-út” virtuális megtétele közben. S mivel a Perényiek sokszor töltöttek be fontos országos tisztségeket a magyar történelemben a középkortól napjainkig, egyfajta sajátos ország- és nemzettörténet is kikerekedik az olvasó szeme láttára a könyvből...bővebben
A 2013. november 28-án 80 éves Sára Sándor ünneplése már szeptemberben elkezdődött az ELTE Filmtudományi Tanszékének konferenciáján: az ország tucatnyi felsőoktatási és kulturális intézményéből érkezett, eltérő életkorú és szemléletű előadó elemezte Sára sokszínű és kiemelkedő rendezői, operatőri és fotós életművét. Az Urániában válogatást mutattak be felkavaró történelmi dokumentumfilmjeiből, és e születésnapi kötetben a konferencia anyaga, s a szinte kivétel nélkül erre az alkalomra készült további írás mellett egy csokorra való köszöntő, laudáció is helyet kapott. A kötetet teljes filmográfia és válogatott bibliográfia zárja, valamint mellékletként egy DVD is, amelyről a Magyar Művészeti Akadémia megrendelésére készített 50 perces Sára portré nézhető meg.
Gaál István (Salgótarján, 1933. augusztus 25. – Budapest, 2007. szeptember 25.) 1957-ben készült Pályamunkások című vizsgafilmjével, majd az 1963-as Sodrásban című első játékfilmmel (mindkettőt Sára Sándor fényképezte) a modern magyar filmművészet egyik megteremtője volt. A vizsgafilm nemzetközi sikerének a korszakban szinte egyedülálló jutalmaként 1959-től két évet tölthetett a római filmfőiskolán, és az Itáliában megismert művészi szabadságról sem a Kádár-rezsim kultúrpolitikai, sem a rendszerváltozást követő piaci elvárások nyomására soha nem volt hajlandó lemondani. 1963 és 1986 között talán ezért is mindössze nyolc játékfilmet készített, majd néhány televíziós munka után, a 90-es évektől lényegében önként kiszállt a filmkészítők ringjéből, és „a sienai kismesterek" kézműves módszerével alkotta meg egyéni hangú városfilmjeit és kiemelkedő Bartók-portréját, a Gyökereket.
A Magyar Művészeti Akadémia kismonográfia-sorozatot indított Közelképek írókról címmel, Ács Margit sorozatszerkesztésében. A sorozatban összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életművek kerülnek megismertetésre. A kötetekben válogatott bibliográfia és másfél íves képmelléklet is helyet kap. Kiss Benedek költőről Ködöböcz Gábor irodalmár írt áttekintő bemutatást.
A Magyar Művészeti Akadémia kismonográfia-sorozatot indított Közelképek írókról címmel, Ács Margit sorozatszerkesztésében. A sorozatban összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életművek kerülnek megismertetésre. A kötetekben válogatott bibliográfia és másfél íves képmelléklet is helyet kap. Kiss Anna költőről Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész írt áttekintő bemutatást.
A Magyar Művészeti Akadémia kismonográfia-sorozatot indított Közelképek írókról címmel, Ács Margit sorozatszerkesztésében. A sorozatban összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életművek kerülnek megismertetésre. A kötetekben válogatott bibliográfia és másfél íves képmelléklet is helyet kap. Temesi Ferenc íróról Vasy Géza irodalomtörténész, tanár írt áttekintő bemutatást.
A Magyar Művészeti Akadémia kismonográfia-sorozatot indított Közelképek írókról címmel, Ács Margit sorozatszerkesztésében. A sorozatban összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életművek kerülnek megismertetésre. A kötetekben válogatott bibliográfia és másfél íves képmelléklet is helyet kap. Tóth Bálint József Attila-díjas költő, író, műfordítóról Tary Orsolya írt áttekintő bemutatást.
A Magyar Művészeti Akadémia kismonográfia-sorozatot indított Közelképek írókról címmel, Ács Margit sorozatszerkesztésében. A sorozatban összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életművek kerülnek megismertetésre. A kötetekben válogatott bibliográfia és másfél íves képmelléklet is helyet kap. Farkas Árpád erdélyi magyar író, költő, műfordítóról Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész írt áttekintő bemutatást.
A Magyar Művészeti Akadémia kismonográfia-sorozatot indított Közelképek írókról címmel, Ács Margit sorozatszerkesztésében. A sorozatban összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életművek kerülnek megismertetésre. Mindegyik kötetben válogatott bibliográfia és képmelléklet is helyet kap. A 2013-ban elhunyt Marsall László költőről Sturm László írt áttekintő bemutatást.
A Magyar Művészeti Akadémia kismonográfia-sorozatot indított Közelképek írókról címmel, Ács Margit sorozatszerkesztésében. A sorozatban összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életművek kerülnek bemutatásra. A kötetekben mindegyik esetben válogatott bibliográfia és képmelléklet is helyet kap. Elsőként Gáspár György Albert Gáborról szóló monográfiáját veheti kézbe az olvasó.
„El kellene oszlatni azt a tévhitet, hogy a zene csak pihentet-szórakoztat, vagyis kikapcsolódást nyújt. Elvégre Mozart vagy Schubert sem azért élt és alkotott, hogy ma Andaxin helyett vegyük igénybe szolgálatait. Nem, a zene több ennél: mint minden igaz művészet, felemel és megrendít, tágítja horizontunkat és gazdagítja egyéniségünket."
A budapesti Vigadó Magyarország zenei fejlődésének értékes tanúja. Mint a főváros sokáig egyik legmeghatározóbb hangversenyterme, rangos zenei eseményeknek adott otthont, és számos hazai művész, valamint a külföldi zenei élet hírességei is megtisztelték jelenlétükkel, hangversenyeikkel. Liszt Ferenc, a 19. század Európa-szerte ünnepelt, páratlan zongoraművész, termékeny és progresszív zeneszerző, karmester is fellépett a színpadán, ezzel öregbítvén az épület méltóságát és a magyar zenei élet nemzetközi elismertségét. Bár élete jelentős részét külföldön töltötte, magyarként lépett a világ színe elé. A Vigadó pályájának egyik legfontosabb állomása, hiszen számos ősbemutatója ezen a színpadon hangzott el...
A kosár üres
Rendeléseim követése:
A kosár üres
