Szociológia

Amennyire ismert Kassa városa, annyira keveset tudunk környékéről. A kötet elsőként nyújt betekintést e rendkívül változatos táj építészeti örökségébe, ahol néhány kilométerenként váltják egymást az alföldies és dombvidéki mikrovilágok, a Szepességet idéző kisvárosok és a régies irtásfalvak. A településeken földszintes és emeletes parasztporták, fa-, vályog- és kőépítészeti emlékek, kereskedőházak, tisztviselővillák alkotnak karakteres utcaképi együtteseket. E sokszínű múltra borul rá az elmúlt fél évszázad rohamos átalakulása, az iparosítás, a turizmus és a szuburbanizáció megannyi morfológiai lenyomata.

A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi.

A sorozat tizenegyedik kötete a ma Ukrajnához tartozó Kárpátalja régiót mutatja be, a térség jelenlegi gazdasági-társadalmi viszonyait elemzi, a fejlődés különböző tényezőit méri fel történelmi összefüggésekbe ágyazva.

A 12 800 km2 alapterületű 1,25 millió népességű, történelmileg az egykori Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék területéből 1920-ban létrejött közigazgatási egység jelenleg 13 járást, 11 várost, 19 városias jellegű és 579 egyéb falusi települést foglal magában, a régió lakosságából mintegy 150 ezer fő, Kárpátalja népességének 12%-a a magyar nemzetiségű kisebbség. Többek között ezért is megkülönböztetett érdek a régió komplex gazdasági-társadalmi szempontú elemzése.

A Kárpát-medencei történeti családnévatlasz egyszerre kíván társa és folytatása lenni a Kalligram Kiadónál 2014-ben megjelent Kis magyar családnévatlasznak. A kézikönyv 452 színes térképlapja az 1720-as országos összeírásra támaszkodva dolgozza fel a korabeli Magyar Királyság adóköteles személyeinek családneveit. A lexikális típusok közül a 176 leggyakoribbak nyelvföldrajzát tanulmányozhatjuk...bővebben

Vetési László két fő téma köré csoportosította kötetének írásait: a szórványmagyarság és az egyház játszanak főszerepet az összeválogatott tanulmányokban és cikkekben. A szerző néhány tanulmányban elméleti igénnyel írja le azt a helyzetet, azt a mentalitást, amely a szórványközösségekben alakul ki. Ugyanakkor konkrét stratégiákat is körvonalaz arra nézve, hogy mi a teendő ezekben a településeken – körültekintő tervező- és szervezőmunkára van szükség, amely által valamiféle jövőkép alakulhat ki e kisközösségekben.

A kötet az Iskolák Veszélyben program keretében folyó munkákból ad rövid válogatást. A program 2012 és 2015 között működött, célja pedig az volt, hogy - a tudományos normák és szabályok betartásával- hidat építsen a szociológiai, statisztikai alapkutatások és a szórványoktatás mindennapos gyakorlati oktatásszervezési problémái közé.

A kötetben megjelent tanulmányok a Székelyföldön kívüli magyar oktatás helyzetéről, problémáiról, lehetőségeiről adnak egyedülálló áttekintést, bemutatva olyan kérdéseket, mint a városi lakónegyedi iskolák magyar tagozatainak helyzete, a roma származású gyermekek tannyelvválasztása vagy akár az iskolabuszrendszer működése. A kötet végén az erdélyi magyar iskolahálózat legfontosabb adatait összesítő település- és iskolaszintű adatbázis található. 

Az itt összegyűjtött tanulmányok tendenciájuk szerint átfogják az intézményproblematika egészét, amennyiben az intézmények általános jellemvonásaival, az intézményes hatalom torzulásaival és az intézményes rend elleni lázadási formákkal egyaránt foglalkoznak. Általánosságban megvizsgálják az intézmények működését az igazságosság elvével fennálló belső viszonyaik, a kommunikációban megnyilvánuló lényegi jellemvonásaik és az autonóm akaratokkal szembeni hatalmi potenciáljuk szempontjából, A kötet három részre tagolódik aszerint, hogy a tanulmányok az intézményesülés útjait, a bürokráciának a hatalommal és a biztonsággal való viszonyát, illetve a közszolgálat korrumpálódásának és az ezzel szembeni lázadásnak az eseteit elemzik. Ungvári Zrínyi Imre 

The present volume is dedicated to those ethnic groups and traditional communities of Eastern and Central Europe which have not been integrated by modern civil and national movements, and which have not actively participated in the nation-building or state-building processes that shaped modern Europe. We discuss on the same level of interpretation both the national/religious minorities who ere not part of modern national movements due to their traditional lifestyle, and such minority communities living within nation-state borders, whose endeavour to manifest themselves as independent communities takes mostly forms of symbolic gestures and practices. Identity, ethnicity, tradition and modernization: these are the keywords of the present publication.

Tanulmányaim többségének célja, hogy a mai Kárpátalja területén az 1949-ben megszüntetett görög katolikus egyházmegye és az 1989-es politikai fordulat hatására visszanyert legitimitás által bekövetkezett változásokat az egyházmegye magyar nyelvű községeiben megvizsgálja.

A II. világháború után 219 moldvai csángónak sikerült Magyarországra költöznie. A Magyarországra települt moldvai csángó családok számára nem volt zökkenőmentes az új társadalmi és kulturális környezethez való alkalmazkodás, a beilleszkedést pedig nehezítette a honvágy és az otthonmaradt rokonok hiánya. A kötetünkben közölt gajcsána-magyarfalusi, lábnyiki, lészpedi, klézsei, pokolpataki és pusztinai csángók elbeszélései a kitelepülés személyes történeteit őrzik, s egyéni olvasataikkal pótolhatatlan forrásként szolgálnak a moldvai csángók történelmének mélyebb megismeréséhez.

A tankönyv taglalja az emberi erőforrás menedzsment alapjait és romániai sajátosságait, majd tanulmányokat tartalmaz a romániai és magyarországi HR témakörökből. Végül konkrét esettanulmányokat olvashatunk, leginkább a gazdasági élet területéről.

Vincze Hanna Orsolya (1977) a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció Tanszékének adjunktusa. Fokozatait a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, magyar-angol szakon, illetve a budapesti Közép-Európai Egyetem összehasonlító történettudományi programjai keretében szerezte. Fő érdeklődési és kutatási területei a kommunikációs kultúrák és kölcsönhatásaik, különösen nyilvánosság- és eszmetörténeti vonatkozásaik. Ez az első kötete, a tanulmányok csoportcímei: a beszélő szubjektumról, a nyilvánosságról és egyéb szimbolikus terekről, fordítók és fordítások, olvasók és olvasatok.

A szerző előszavából: “A felvidéki magyarság elmúlt kilencvenöt éve újrakezdések és bukások sorozata. Nem volt ez másképp hatvanöt évvel ezelőtt sem, amikor a megfélemlítés, a hontalanság korszaka után újból felcsillant a remény az újrakezdésre. Mindehhez szükség volt bátor emberekre, akik felismerték, hogy szükség van egy magyar szervezetre, kultúránk megőrzése, magyar iskoláink újbóli megszervezése érdekében. Könyvem elsősorban róluk szól, az ismert és kevésbé ismert alapító tagokról, a Dunaszerdahelyi járás hatvankét településén. Nekik akartam emléket állítani, hogy a későbbi utódok emlékezetében megmaradjon bátor és nemes cselekedetük.”

Dr. Borsos Szabolcs pedagógusként is gyakran szembesül a kudarc és a kreativítás problémáival az iskolai közegben, valamint azzal is, hogy az erősen normatív-szabályszerűsített, valamint – ami talán még ennél is bonyolultabb kérdés – a normahiányos, nehezen követhető (alul- vagy túlszabályozott) közegben, a kreativítás alig, vagy nehezen tud kibontakozni. A Háttérkérdések a kudarc fogalmáról című újabb könyvében mint elméleti, mint praktikus összefüggésekben bontakoztatja ki az alkotó gondolkodás lehetőségeinek a kérdését, összekapcsolva azt a humán környezetével, megjegyezve, hogy a szeretet-közösség az alkotó kibontakozás perszonális lehetőségének a legfőbb biztosítéka...bővebben

Jelen kötet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala címmel 2009. január 29-én Somorján-Csölösztőn a Kormorán Szállodában megrendezett tanácskozás előadásait tartalmazza. A résztvevők köre az országos hatáskörű szlovákiai magyar szervezetek, az intézményrendszert támogató vállalatok, vállalkozási képviselőiből és jeles szlovákiai magyar személyiségekből tevődött össze. A tanácskozás célja az volt, hogy szembenézzünk az egyre riasztóbb asszimilációs folyamatokkal, a szlovákiai magyarok létszámának drasztikus csökkenésével, és intézményi szinten tegyünk valamit azért, hogy ezek megállíthatók, de legalábbis mérsékelhetők legyenek.

2000 tavaszán vette kezdetét az az átfogó adatgyűjtés, amelynek eredményeként létrejött a Kárpát-medence magyar oktatási és tudományos intézményeinek adatbázisa - Oktatási Kataszter (a továbbiakban: Oktatási Kataszter)...

Az Európai Unió belső határai mentén egyre fontosabb kérdés, hogy az államok integrációja mellett megvalósul-e a határ menti térségek összekapcsolódása? A lehetőség adott: a határok ma már átjárhatóak, a lakosság és a gazdasági szereplők mozgása szabaddá, akadálymentessé vált. Az integráció kérdése különös dimenziót kap határtérségekben. Itt a szomszédos államok polgárai napi kapcsolatban kerülhetnek egymással, létrehozható a földrajzi logikán és történeti hagyományokon alapuló egységes tér. Kérdés azonban, hogy mindez hogyan hat a határ mentén élők életére?...bővebben

Két kötetbe foglaltan jelent meg Garda Dezső Gyergyószentmiklós 1919-1933. közötti időszakát feldolgozó társadalomtörténeti munkája. A rendkívül adatgazdag és alapos szakmai elemzés az agrárgazdaság és a szövetkezeti élet, az ipar és kereskedelem működésére, a munkásréteg és a helyi elitek szerepére vonatkozóan tárgyalja az adott korszak gazdasági-társadalmi életét. A levéltári forrásokra és korabeli dokumentumokra, médiaanyagokra alapozó kiadványhoz Névmutató és gazdag korabeli fotóanyag kapcsolódik...

E könyv megkísérli feltárni, hogy milyen utat járt végig a fogyatékos személyekkel foglalkozó ellátórendszer. Visz-e egyenes út a társadalmon kívüliségből az aktív részvételre? Át lehet-e lépni az ignoranciából az integrációba?

Az elmúlt fél évszázadban számos vizsgálat igazolta, hogy a személyes kapcsolathálóknak igen jelentős szerepe van a munkaerő-piaci információk továbbításában. A kutatások döntő többsége a nyugati országokban készült és a munkavállalói oldalt vizsgálta, továbbá a kapcsolt, munkaadó-munkavállaló típusú adatfelvételek ennél is ritkábbak. A disszertáció ezt a hiányosságot igyekszik pótolni: három értelmező esettanulmány keretében ragadja meg úgy az alkalmazási, mint a munkahely-keresési stratégiák lényegi jellemzőit Hargita megyében.

A szerzőt legújabb könyvében a vajdasági magyar populáció asszimilációs problémái foglalkoztatják, s mindennek következményeként a demográfiai változásokat elemzi többféle szempontból. Így megkerülhetetlen volt számára a vegyes házasságok, a nemzeti önazonosság elemzése a globalizáció világában, és feltenni a kérdést, van-e alternatívája az asszimilációnak.