Szépirodalom

Előfordult már, hogy egy feszült vagy boldog helyzetben csak úgy dúdolgatni kezdtél? Olyan is előfordult, hogy néhány verssor jutott eszedbe? Vagy egy mondóka, amit gyerekkorodban hallottál? És olyan történt-e veled, hogy szavak, szókapcsolatok jöttek a szádra, csak úgy, és mondogattad, ízlelgetted őket. Mintha akkor találkoznál először a hangalakjukkal. Mintha a szavaknak is te adnál nevet és jelentést. Pl. így: "kék, zöld, türkiz, fekete / áttetsző, sós, szinte csoda / hűs- habos, körbevesz, karol" - Kitalálod, mi ez? Ki sem kell mondani? Nagy Izabella kimondja Az élet örömei c. versében: tenger, de mintha ezt is csak ízlelgetné, hogy aztán belefeledkezzen ilyen szavakba is, mint száguldás, regény, szerelem, borivás...bővebben

A legális és illegális kábítószerekről őszintén beszélni mindig nehéz. Szögi Csaba remekül egyensúlyoz a szubjektív önfeltárás és az objektív tények világa között: a drogok pszichés és fizikai veszélyeiről, társadalmi hatásairól irodalmi értékű prózát olvashatunk. Olyan szövegmátrix ez, amelyben olvasóként élvezet elveszni. Balatoni Bolinál is megjelennek a drogok, de az ő igazi terepe nem a belső, hanem a külső utazás. (Kubiszyn Viktor)

Az olasz báró és felesége egy tíz évvel ezelőtti tragédia árnyékában él, úgy tűnik, kölcsönös szerelmük ellenére sem mernek megbirkózni a következményekkel. Eközben pedig politikai harcok színtere is az otthonuk, olasz és osztrák érdekek ütköznek, összeesküvések, merényletek történnek, amelyeket megtorlás követ, és sokak élete veszélybe kerül. Catalina Bianchi legújabb története a 19. században játszódik, a Monarchia olasz határvidékén. Nemcsak szerelmi történet egy olyan korból, amikor a nő joga a ház kapujáig terjedt, még főúri körökben is. Ha apja vagy férje úgy gondolta, nem megfelelő a viselkedése, bezárathatta egy "nemesasszonyoknak fenntartott intézetbe". És mi volt a szerelemmel? ...bővebben

Ajánljuk még: Titkokba zárva

A kaotikus forrongás napjaiban írom e sorokat, amikor emberi ész nem tudja még meglátni a nemzeti és társadalmi erők leendő egyensúlyviszonyait. Csak annyi látszik bizonyosnak, hogy a régi többé vissza nem tér, hogy mind a régi nemzeti eszme, mind a régi társadalmi rend olyan gyökeres átalakuláson megy keresztül, milyent a kereszténység terjedése óta a világ nem látott, hogy tehát erről a korról mint a régi Magyarország utolsó korszakáról kell beszélnünk, bár töretlen hittel bízom az új Magyarországban, a magyar nemzetnek most ellankadt és megzavart, de feltámadásra rendelt életerejében és hivatásában...bővebben

Ön máris csodabogárnak számít - kortárs szépirodalmat vásárolt, vagy készül vásárolni. Pesszimista jósok szerint a huszonegyedik század nem az írott szó százada lesz, és ebben lehet némi igazság, tekintve, hogy a tollforgatók új nemzedékére a kutya se figyel oda manapság, azaz néhány év múlva nem nagyon lesz, aki átvegye azt a bizonyos stafétabotot. Kapaszkodót, lehetőséget nyújt ez az antológia az első megmérettetésre azon szerzőknek, akik először az IFI Art-fal rovatában, majd egyéb folyóiratokban próbálgatták szárnyaikat. Köszönjük, hogy Ön odafigyel rájuk!...bővebben

A korai magyar parömiológia, vagyis a közmondáskutatás jelesei (Baranyai Decsi János Szenci Molnár Albert, Beniczky Péter, Kis-Viczay Péter Faludi Ferenc, Baróti Szabó Dávid és Dugonics András) sorába tartozik Szirmay Antal (1747-1812) Zemplén megyei főúr is, aki - egyéb helytörténeti és politikai munkái mellett - két kiadásban, 1804-ben és 1807-ban megjelentette legfontosabb, latin nyelvű művét, a Hungaria in parabolist...bővebben

Mács József új regénye, Az elcsatolt vagon tulajdonképpen az író örök témájának, az 1920-as trianoni diktátummal, majd az 1947-es párizsi békeszerződéssel szétszakított, s határon túlra kerülő felvidéki magyar nemzetrész sorsának konkrét szereplőkön keresztül történő bemutatása. A regény cselekmény központjában egy átlagosnak mondható kisember áll, akit családjával együtt, egy véletlen folytán, rossz helyre visz a vonat. A felvidéki magyarokkal megrakott vonatok azonban a II. világháború után nem voltak a véletlen szüleményei, a tömeges kitelepítés, egy tudatos politikai "elrendezés" eszközei voltak. A család sorsa így nyer tágabb értelmezést, Kovács Istvánnék elcsatolt vagonja a felvidéki magyarság és a Kárpát-medencei történelem egyik fejezetének egyetemes szimbólumává válik...bővebben

Bolgár Katalin (1977. Ipolyság) rövid idő alatt két kalandos és izgalmas felnőtteknek szóló regényt (Érdekek és érzelmek, Krinolinba zárva), egy ifjúsági regényt és két mesekönyvet (Lili és Boti manói, Manós vakáció) írt meg, és adja ki őket fokozatosan (és akkor a fordításait még nem is említettük), miközben az olvasók a folytatásokat követelik tőle...bővebben

Ajánljuk még:

Krinolinba zárva

Manós vakáció

Lili és Boti manói

Bevándorló a bevándorlókról...

„…És az emberek csak jöttek, jöttek. Néha már olyan érzésünk volt, mintha – hol kövéren, hol soványan – mindig ugyanazt a férfit láttuk volna magunk előtt. Ahogy ott álltunk, szemben ezzel a kiismerhetetlen embertömeggel, gyakran elfogott minket a szorongás. Ezek a férfiak tulajdonképpen rá voltak kényszerítve a hazugságra, mert csakis akkor lehetett valami kis reményük arra, hogy megkapják a menedékjogot, ha egészen más sztorival hozakodnak elő, nem azzal, ami csakugyan történt velük. […] Az ügyintézők, persze, egy árva szót se hittek el ezekből a fuvarral-útlevéllel vásárolt kitalációkból. Amik ott sárgultak meg és foszlottak szét az évek során felhalmozódó többi történettel…”...bővebben

"valahol egy mellékszálon leng a szívem nagyon távol. "

Igen, így élünk: mellékszálakon. Sok életünk van: rengeteg lehetséges, még több lehetetlen. Valódi talán nincs is köztük. Álomidő. Örök átmeneti helyzet. Ezt az érzést budapesti lakosként mindig is jól ismertem, mégis egy olyan költő fogalmazta meg nekem igazán pontosan, aki a Partiumban él, országok, tájak, tartományok, vallások, történelmek határán: Jánk Károly

Huszadik születésnapja után 1941-ben a frissen magyarországivá lett Nagyváradon besoroznak egy fiatalembert, aki előbb a Délvidéken szolgál, majd a messzi orosz fronton gépkocsivezetőként „védi” a hazáját. S közben folyamatosan fényképezi a háború borzalmait és mindennapjait. A visszavonulás közben néhány társával megszökik, s mire többnyire gyalogszerrel hazaér, szülővárosa ismét Románia része. Tóth Ágnes újságíró, költő édesapja, Papp Kálmán történetét írta meg, a második világháborúban készült dokumentumértékű fotókkal egészítve ki a megrendítő történetet.

Az 1925. január 1-jén született Szerző a székelyföldi Csíkrákosról indult el, hogy eljusson a világ legnagyobb zenei konferenciáira, hogy olyan népzene-kutató-zeneszerző váljék belőle, aki nemcsak mondja, hogy Kodály-tanítvány, hanem az is, és nemcsak tanítvány, hanem méltó utód is!

És ki hitte volna: remek elbeszélő! Letehetlenül izgalmas könyvet tartunk a kezünkben, a Prima Primissima Díjas és Széchenyi Díjas Sárosi Bálint újabb nagyszerű, és nyugodtan kijelenthetjük: a legesleghitelesebb olvasmánnyal ajándékozott meg minket!

Ajánljuk még: Népzenei tájakon

Két időzóna egy faluban. A falu egyik felében, Nagyszelmencen az Európai Unió, Szlovákia. A másik felében, Kisszelmencen Ukrajna. Itt a kijivi idő a hivatalos, ott a közép-európai. De a kisszelmenciek is a közép-európai szerint élnek. Az első világháború végéig az Ung vármegyei Nagyszelmenc-Kisszelmenc ikerfalu Magyarország szerves része volt. A Párizs környéki békeszerződésekkel Csehszlovákiához került. 1938-1944 között újra Magyarországhoz tartozott...bővebben

A hét ciklusból álló verstömb sokhangú létköltészet. De a költő lét-, közérzetének poétikai kinyilatkoztatásai sosem fajulnak világfájdalmat magára vállaló költői pózzá, a szűkszavú emlékvillanások, sorsproblémák a mélyen átélt személyesség hangján szólítanak meg. A látszólag behatárolt élettér szinte végtelenné tágul az élmények, nem utolsósorban intellektuális élmények gazdagságával...

Hans Carrosa naplója lenyűgöző. Nem egyszerű harctéri tudósítás, hanem egy mélyen érző, humanista katonaorvos kötelességteljesítése közepette megfogalmazott gondolataiból a harcmezők futóárkaiban, fedezékeiben, óvóhelyein megszületett feljegyzések. Nem egyoldalú ábrázolások. A szerző bosnyák, bolgár, cserkesz, lengyel, magyar, német, osztrák, ukrán, román, zsidó katonákkal is találkozva, első kézből ismeri és ismerteti a háború borzalmait, szörnyűségeit, testi-lelki gyötrelmeit, a győzelem vagy a vereség mély emberi érzéseit. A napló feljegyzéseit a helyszínen, a harctéren vetette papírra. A feljegyzésekből sugárzó humánum teszi időszerűvé e mű kiadását magyar nyelven is, ugyanakkor érdekes adatokkal szolgál közelmúltunk megismeréséhez. 

Farkas Árpád költészete esztétikai alkatában a lírai, tárgyias kisrealizmusból a látomásos-metaforikus képzetvalóságba omló, de a tapasztalati sorsélmény-elemeket, az empirikus látványt mindenkor a vers alapvető szervező egységének tekintő versvilág; intellektuális mélységei a forma finoman árnyalt, gazdag egyszerűségében is kiteljesednek. Kedveli a rövid líraformákat, a maga költői képére formált lírai zsánert, a gazdag képvilágú, erőteljes jelképiségű dalt, a metaforikus életképet, nem épít nagy poétikai konstrukciókat, inkább sűrít-tömörít, versei egymásra rétegezett, egymásra vetített képzetekből épülnek föl; a materiális tartományokból, valóságszintekből vett képek "átíródnak"...

Az Élet írta történetek sorozat legújabb kötetét tartja kezében a Kedves Olvasó. A könyv hősei ezúttal is egyszerű emberek, akik bár különböző korokban éltek, életük nem volt mentes a gondoktól, bajoktól, tragédiáktól. Sodródtak az árral, küzdöttek a saját boldogulásukért, olykor az életükért, egyben azonban valamennyiük sorsa megegyezik: vert helyzetekből is mindig talpra tudtak állni, bizonyítva, hogy az emberi leleményesség határtalan. Amennyi történet, annyi öröm, bánat, izgalom és romantika található Farkas Ottó legújabb könyvében. A kiadvány nem csupán szórakoztató olvasmány, hanem érdekes kordokumentum is.

Szilágyi Domokos (1938–1976) az erdélyi magyar költészet meghatározó, emblematikus figurája. Költői életműve először olvasható egy kötetben, köztük olyanok, melyek eddig csak folyóiratokban jelentek meg. Kiadásunkban a költő által szerkesztett, életében megjelent kötetei és a hátramaradt (kéziratokból, levelezésekből, folyóiratokból előkerült) versek egymás mellett, de kronologikusan olvashatóak – ez izgalmas mind a költészet ismerői, az új felfedezők és az irodalmárok számára egyaránt. Az Összegyűjtött versek Szilágyi Domokos legendás alakjáról, tragikus, váratlan haláláról (éppen 30 éve) a költő verseire, szövegeire kívánja terelni a figyelmet!

A háromszéki, berecki születésű Gábor Áron (1814. nov. 27. 1849. júl. 2.) a cselekvési lehetőségeket kereső és megtaláló, tehetségét gazdagon kamatoztató, leleményes, szavaival szólva "a mesterségek fortélyaiban" járatos ágyúöntőként és a forradalom ügyéért életét áldozó hős tüzértisztként él népe emlékezetében. Hősi halála pillanatától kezdve visszaemlékezések, emlékiratok, tudományos feldolgozások és szépirodalmi művek idézik, ill. örökítik meg életét és példáját.

,,Csinta Samu újságíró a nagy sikerű, Erdély újranemesítői című, erdélyi arisztokratasorsokat felelevenítő kötete után egy évvel rukkol elő újabb alkotással. A szerző megfogalmazása szerint a Plakátballada egy negyvenéves sepsiszentgyörgyi történetet elevenít fel. 1975 novemberében a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium néhány diákja >>Harcoljunk Erdélyért, míg nem késő!<< szövegű plakátokat ragasztott ki a város forgalmas pontjain, hogy felrázzák a közvéleményt. A plakátokat néhány óra alatt leszedték a belbiztonságiak, ám a >>mikós szellemiséget a ceauşescui időkbe is átörökítő diákok leckét adtak nemzetféltésből, áldozatvállalásból<<, vallja a szerző.” Bíró Blanka