Szépirodalom

Sinkovits Péter (1946) zentai író, újságíró és publicista, Herceg János Irodalmi díjas.

Murányi Sándor Olivér (Székelyudvarhely, 1974) volt ferencesjelölt, országos karate- és néptáncbajnok, kabátvasaló munkás, egyetemi móraadó tanár és kukta a budaörsi Ikeában. A hargitai medvék és a dunai harcsák között ingázik.

Gyüre Lajos az olyan intellektusú költők sorába tartozik, akiknek kifejezőeszközeik, gondolati koordinátáik érdeklődő, érzékeny, nyílt s egyben hagyományőrző értékrendet képviselnek.Verseit a szociografikus hitelesség, a humanizmus a kitagadottak iránti szolidaritás, a nemzet- és nyelvféltés szövi át. A Hazajöttem című kötetében a költő utóbbi években született verseiből válogat; az érzelmi telítettségű és a meditatív felépítésű költemények egyféle szintézisét mutatja be a 80 éves alkotó munkásságának. Így számadásként is értelmezhetők.

A volt debreceni diák 1848-ban katonának áll, becsülettel küzd a bukásig a forradalomban. O'sváth Pál egykori tanító, a szabadságharcos múltját és hadnagyi rangját rejtegetni kényszerülő tehetséges fiatalember további életútja azonban egyáltalán nem szokványos: viszontagságos éveket követően falusi jegyző, majd pandúr lesz belőle. Az izgalmas, olvasmányos regényben felvonulnak a világtól elzárt és a mai olvasó által is kervéssé ismert Sárrét akkoriban mocsaras tájainak pásztoremberei, a méneseket dézsmáló betyárok, a zűrzavaros helyzetet kihasználó zsiványok - ebben a környezetben próbál rendet és törvényességet teremteni a karizmatikus főpandúr, akit élő, valóságos személyről mintázott meg a szerző, az író, szerkesztő, fotográfus, énekmondó, kulturális menedzser Kocsis Csaba.

Kmeczkó Mihály megfontolt, következetesen és körültekintően építkező, megbízható és megbízhatóságában kiszámítható ember volt életében. A meglepetések embere most – halálában.Életében egyetlen (kis) verseskötete jelent meg, az is még pályája legelején, s néhány színművének, műsoros színpadi összeállításának sokszorosított formában történő kiadása...bővebben 

A kíváló néprajzkutató Gágyor József most egy meglepetés kötettel örvendezteti meg az érdeklődő olvasót. Saját verseinek gyűjteménye főleg az istenkeresés, az anyanyelvszeretet, a magyarságféltés szellemében születtek. Amikor Gágyor József így ír: Uram, íme az igék, tenéked hoztam, voltaképpen arról a művészetek által is gazdagodó szubsztanciáról beszél, amely tetteink folyamán a világ szívében és az Isten lelkében növekszik: a költő a verseivel egy életen át gyűjti a megszentelt cselekedeteket a nagy titkos tárházba, Isten lelkébe, s mindez igazabbá teszi őt és olvasóját, vagyis a világot...bővebben

A víg ördög, A puritán özvegy, Thomas of Woodstock, Vasbordájú Edmond, A hűség próbája, Athéni Timon, II. Edwárd: hét olyan angol színmű a késő reneszánsz korából, ameleyk – a kor szellemével összhangban – helyenként, vagy olykor hangsúlyozottan magukon viselik a Shakespeare-i jegyeket. Jánosházy György míves fordítása és elemző utószava igyekszik segíteni, hogy a szerzőt illetően a talányokra fény derüljön.

Sorbán Attila regénye egy öregotthonban játszódik. A történetet K. Vencel az öregotthon gondnoka mondja jegyzőkönyvbe. Az egyes szám első személyben elbeszélt történések sora több jeleneten keresztül vezet a tragikus, elborzasztó végkifejletig. Az öregotthon igazgatója bejelenti a lakóknak, hogy karácsonykor illusztris vendégük lesz a püspök úr személyében. A hír megosztja az intézet lakóit, akik ezentúl két csoportba különülnek el: a püspök úr hívei közül még megszemélyesítője is akad az eszmének Hilgert Gáspár nyugalmazott mozigépész személyében...bővebben

Karácsony Benő Napos oldal című önéletrajzi fogantatású regényének főhőse Felméry Kázmér egy kisváros hivatalnokaként, három barátjával együtt éli a háborút megjárt, fáradt, fiatal értelmiségiek életét. Lassan mindnyájan munkanélküliek maradnak, s reménytelennek tűnik a holnap. Felméry, aki egyes szám első személyben meséli el a történetet, mély rezignációval veszi tudomásul a történteket. Miután falun lakó vízimolnár édesapja meghal, nem megy vissza a városba, hanem apja cselédjével, Veronikával, egy kecskével és egy kutyával együtt berendezkedik a falusi életre. Megjavítja a malomkereket, ezzel egzisztenciát teremt...bővebben

Az erdélyi szászok Európát képviselték Európa határán: a szorgos munkálkodást, a tulajdon – a közte a közös tulajdon – szentségét, és a kultúrát mindenekelőtt. A kollektív ölések, nemzetgyilkosságok e tájon mindig Európa-vesztéssel jártak, a térség európátlanítása folyt vérrel. A magyarországi zsidóság, vagy a svábság felszámolása a magyarországi polgár-világon ütött mély sebet; az erdélyi zsidóság, majd a szászság megsemmítése Erdélyt és Romániát lökte Európától lökte Európától és az európai civilizációtól messzibbre el. A szászsággal nem csak egy kultúra tűnt a semmibe, de egy kicsit a kultúra is...bővebben

A költő első kötete 33 verset tartalmaz magyar és német nyelven. A Felvidékről induló szerző moszkvai tanulmányait követően Németországban kezdte el pályáját, majd Burgenlandban telepedett le. Thiele-Csekei Enikő 1964. december 25-én született Zselízen. A lévai alapiskolába járt, Léván töltötte gyermekkorát, s az alapiskolában szavalt is, innen a költészet iránti szeretete. A pozsonyi magyar Gimnáziumban érettségizett, a moszkvai Lomonoszov Egyetem kémia szakán szerzett egyetemi diplomát. 1990 és 2004 között Németországban élt, majd Burgenlandban telepedett le. Németből, oroszból, szlovákból fordít. 

Az idén 90. évét töltő költő az utóbbi évek során különböző helyzetekben és hangulatokban írt verseit – 80 szonettet – gyűjtötte össze ebbe a kötetbe, amelyek nagy része szembenézés szűkebb és tágabb világunk és a magunk életének romlásával, jelen és jövő sötét árnyékaival.

E kötet szövegei folyamatosan és konokul archaizmusokra utalnak vissza. Jórészt a Bibliára, hiszen a Könyv a "kézenfekvés" maga mindazok számára, akik önmaguktól igyekeznek komolyan és felelősen tűnődni itt és most Alig Európában. Tűnődni, amennyiben a gondolkodás és a látás egyidejű, ám gyengédebb változatát tulajdonítjuk e szó tartalmának. Gellért Kis Gábor a gondolkodó emberek közé tartozik, olykor a személyességig elmenően gondolkodik a közösség dolgairól, egyéni látása, meglátásai sokunkra érvényesek, előhozzák bennünk a kétségeket, segítenek a kialakulóban levő meggyőződéseink megfogalmazásában, talán még kétes életszemléleteink megváltoztatásában is...bővebben

Bencsik Emese verseskötetének már a címében felrémlik, a kézirat versanyaga elé illesztett mottó pedig még egyértelműbbé teszi, hogy költeményei hangsúlyozottan mitikus világot határolnak be. Keresztény és hindu mítoszok elemei, allúziói, azaz az (ókori) európai kultúra mitikus hősei és jelenségei, valamint a távol-keleti mítoszok örök idejűsége és mitikus tere jelenik meg a versekben, s ez a mítoszi örök idejűség és tér alakítja a kert fogalomkörét is mitikussá. Mintha időn és téren vagy végtelenített időben és térben lennénk. A mitikus és intellektuális verstér azonban egyben szenzuális is, ugyanakkor erőteljesen közérzeti telítettségű.

Czesław Miłosz Nobel-díjas lengyel költő 2001. június 30-án volt 90 éves. A litvániai születésű költő a klasszicizáló későmodernség jellegzetes képviselője, lírája egyaránt nyúl vissza a lengyel és nyugat-európai humanizmus hagyományaihoz, versei a XX. század sokat próbált emberének küzdelmeiről és gondjairól szólnak hiteles pátosszal, erőteljes képekkel és metaforákkal. A „kései” Miłosz versei felülemelkednek a posztmodernizmuson, akárcsak minden más divatos stílusirányzaton: letisztult, kiérlelt versek ezek, amelyek meggyőznek arról, hogy a XX. század egyik valóban klasszikus költőjét olvassuk...bővebben

Tóth Ágnest elsőként mint barátot ismertem meg valamikor a nyolcvanas évek közepén, utána a hihetetlen érzékenységű riportert, aki a kilencvenes évek hajnalán némi túlzással percek alatt vált ismert és népszerű váradi újságíróvá. Az emberi nyomorúságok intézményemberévé. Utána következett a televíziós énje, aki ebben az új közegben is gyorsan megtalálta a hangját. S közben ott volt mindvégig a többműfajú alkotó ember, aki az újságíró visszavonulása után átvette az őt megillető főszerepet. Írja verseit, dalszövegeit, novelláit, készülnek akvarelljei...bővebben

Pár kérdés, amire választ kap az olvasó a könyvben:
1. Hogyan született villa Zaazd templomának a freskója, és milyen történetek fűződnek hozzá?
2. Milyen szerepet játszott villa Zaazd kolostora a Zach Felicián merényletben, és a Nagy Lajos király halálát követő utódlási harcokban?
3. Mi köze a „világ legrejtélyesebb könyvének” villa Zaazd kolostorához, és mennyi vér tapadt hozzá?
4. Hogyan kapcsolódik a Bolygó Zsidó története villa Zaazd kolostorához?

A belülről jövő kritika mindig kétélű fegyver. Különösen igaz volt ez Trianon után, a törleszteni vágyó, önbizalommal teli román uralom alatt: új intézményrendszert kellett kiépíteni, lelket kellett verni a sokkos állapotba került erdélyi magyar társadalomba, amely a szomorú valóság elől szívesebben menekült a „romantikus” történelmi múltba. „Veszélyes” dolog ilyenkor kritikával élni. Tudta ezt Bözödi is: „kisebbségi helyzetünk fokozott felelősséget és fokozott körültekintést követel meg az írótól”, mondja 1939 őszén, a Székely bánja 2. kiadásához írt Előszóban. Igen ám, de Trianontól a Székely bánja megírásáig eltelt 18 esztendő: divatba jött a tényirodalom, útjára indult a falukutató mozgalom, a helikonisták második nemzedéke elkészült a transzszilvanizmus kritikájával stb. Egyáltalán nem csoda tehát, ha Bözödi is – minden „óvatossága” ellenére is – arra a következtetésre jut (...), hogy „Reményünket önmagunk erejébe kell vetnünk, nem a mások segítségébe, és belső erőt csak úgy nyerünk, ha megtisztítjuk szemléletünket és közelebb visszük a valósághoz”… (Lövétei Lázár László)

Az antológia szerzői: Benő Attila, Bogdán László, Borsodi L. László, Demény Péter, Egyed Emese, Ferenczes István, Ferencz Imre, Hertza Mikola, Horváth Előd Benjamin, Jánk Károly, Karácsony Zsolt, Király László, Király Zoltán, Kovács András Ferenc, Lázáry René Sándor, Láng Zsolt, László Noémi, Lászlóffy Csaba, Lokodi Imre, Markó Béla, Márkus András, Molnár Vilmos, Mózes Attila, Papp Attila Zsolt, Potoczky László, Szabó Róbert Csaba, Szakács István Péter, Székely Csaba, Váradi Nagy Pál, Varga László Edgár, Vida Gábor, Visky Zsolt, Zudor János, Zsidó Ferenc.

Izlandon megleltük mindazt, amitől hevesebben dobban a szívünk: végeláthatatlan gleccsereket, gőzölgő lávafolyásokat, a Föld gyomrából magasba szökő gejzíreket, túlvilági tájat elénk varázsoló kénes iszapfortyogókat és színpompás szivárványokkal játszó vízeséseket. Úgy éreztük, a Föld gyermekkorába csöppentünk, és átélhetjük az idők kezdetét. A kristálytiszta levegőjű, szélfútta országban végtelen horizontok nyíltak meg előttünk. A kötet nem útikönyv, nem is tudományos munka, hanem egy személyes hangvételű, tájékoztató jellegű beszámoló...bővebben