Székelyföld (általában)

A felnőttekkel közös főzőcske, a konyhai fortélyok ellesése minden gyerek számára nagy móka és kihívás egyszerre. Legújabb sorozatunk első kötete azoknak a gyerekeknek szól, akik szívesen megismerkednének a székely konyha rejtelmeivel, és szívesen elkészítenének más, egyszerű recepteket is. A receptek leírása gyerekek számára is könnyen érthető...

Tudtad, hogy létezik székely Micimackó - pontosabban: Misimackó -, és székely Hófehérke, azaz: Hófehérnépecske? Hogy a Bibliát is elkezdték székelyre fordítani? És hogy a góbék micsoda félelmetes levében üzentek hadat a kínaiaknak? Orbán János Dénes székely tájnyelvi szavakkal fűszerezett prózája a végletekig karikírozza a székely virtus mítoszát. Másfél száz oldalnyi tömény röhögés, nemcsak a szövegen, hanem Csillag István vidám illusztrációin is.

E mozgalmas, prózai vallomásokkal és kordokumetumok segítségével megírt könyv századokra visszanyúló család- és falutörténeteken keresztül mutatja be a székelység évszázadainak viharos történetét. Az időben lassan felbomló, egykori rendtartó, önellátó és önigazgató falu, s a székely menekülés (Mádéfalva), valamint a szétszóratás históriáját. A lélek örökké fel-felbukkanó "Siculicidiumait"...

Évszázados tényekről szól benne az utolsó tanú, aki még vallomást tehetett a székely zsidózók perében. Egy olyan népi szellemi áramlat tragédiás történetét beszéli el a szerző a belső láttatás, a személyes részvétel és az átélt tragédia hangján, amelynek titkát sokan és sokféleképpen próbálták megközelíteni – hogy csak Kemény Zsigmondot, Móriczot vagy Bözödi Györgyöt említsük –, a székely szombatosok történetét.

Az idén megint növelni tudta terjedelmét a népszerű Székely Kalendárium. Fő témavonulatát ezúttal Székelyföldnek a 80 évvel ezelőtti, a "kicsi magyar világ" kezdetét jelentő visszatérése képezi, de természetesen a megszokott rovatok sem hiányoznak belőle. Székelyföld ételkultúrája, sajátos receptjeinek ismertetése mellett a szerkesztő külön fejezetet szentel a pisztrángnak, illetőleg a pisztrángfogyasztásnak, de gyógynövényekről, erdei gombákról, régi és élő népszokásokról egyaránt szó esik a 336 oldalas, teljesen színes kiadványban. Kiderül, milyen székely kötődése volt Horthy Miklósnak, miként sikerült megmenteni a székely határőrök harci kürtjét az Úz völgyében, mit jelent az 'ájos fül' a gyimesi csángóknál. Azt is megtudjuk, mennyire boldogok a székelyek – ennek fokozásához pedig megannyi viccel, góbésággal, anekdotával járul hozzá a 2020-as Székely Kalendárium.

Fülöp Ági Székelyföldön, a festői szépségű Sóvidékként elhíresült kis faluban, Felsősófalván született. Középfokú tanulmányait Székelyudvarhelyen és és Sepsiszentgyörgyön végezte. A forradalom után két tizenéves gyermekével Budapestre költözött. Szeret az óhazában élni,  de a szülőföld imádata ma is, 30 év után is mélyen él benne. Fiatalkorától ír verseket, amelyek rendszeresen megjelennek antológiákban, folyóiratokban. Első önálló kötete 100 versét tematikusan szerkesztette, Sóvidéken készített fotókkal illusztrálta. 

A személyes sorsok, különösen a közfeladatokat ellátóké, mindenképpen színesítik a történelem zajlásának nagy fordulatait, és az egymásra következő kisebb mozzanatok sorozatát, valamint az egyénekre le nem bontott száraz adatokat. A történelem nélkülük, ők a történelem nélkül, nem értelmezhetők. Egy valamirevaló pályakép, az adott személy jellemzőinek és szorosabb tevékenységének időrendi felsorolásával párhuzamosan, elengedhetetlen hogy tartalmazza a hozzá közvetlenül vagy közvetetten kapcsolható események és folyamatok, valamint az általános keretek legalább vázlatos leírását is. A két kiváló szabadságharcos parancsnok, Márkosfalvi Szabó Ferdinánd alezredes és Károly őrnagy sorsának ecsetelése, szemléletesen példázza mindezt.

A Török-Gálffy ügy huszonkét halálra ítélt (ebből tizenkilenc kegyelmet nyert) résztvevője, a többi várfogsággal sújtott összeesküvővel közösen, önzetlenül, a nemzet nehezebb sorsú tömegei mellett való elkötelezettséggel és az ország alávetettségét elutasító meggyőződéstől sarkallva csatlakozott az összeesküvők táborához. Nem saját körülményeik, hanem a hazaszeretet, a magyarsággal együvé tartozás vált bennük fő hajtóerővé. Kudarcuk, melyet helyzetfelismerési-szervezési hiányosságok siettettek, példamutató kiállásuk jelentőségét aligha csökkentheti. A folytatásként jelentkező Várady-mozgalom (tizenkét halálraítélt nyolc kegyelmezéssel), bár a cselekvésben előbbre haladt, hasonlóképp bukásra kárhoztatott. 

Nagybaczoni Molnár Ferenc két évtizede kutatja Székelyföld, ezen belül elsősorban Erdővidék történetét. Rendelkezik az egyik legfontosabb történészi követelménnyel, a valóság megismerésének és az elért eredmények torzítás nélküli nyilvánossá tételének igényével. 4. javított kiadást megért írása a Várady-összeesküvésként ismert, abban részt vett százados pályáját és életét foglalja össze.

Nagybaczoni Molnár Ferenc székelyföldi Erdővidék történetének egyik legavatottabb, Nagybacon történetének pedig - beleértve az egyházat is -, Iegavatottabb szakértője, és a történelemtudományok mellett, más tudományágakat érintően is magas szintű felkészültséggel rendelkezik. A székelység históriájának kutatásában megkerülhetetlen tényező, akire mindenképpen érdemes figyelmet fordítani. (A kiadó)

Büszke, nyakas, harcos nép Európa közepén – ők a székelyek. Rengeteg titok lengi körül őket. Kezdve azzal, hogy vajon kik ők? Szkíták, avarok, kazárok, kabarok leszármazottai? Egy ősi, elcsángált zsidó törzs maradéka? Görögök, perzsák, gótok, szicíliai római légionáriusok dédunokái? Attila és Csaba királyfi egyenes ági rokonai? Európa legősibb, a földjén legkorábban megtelepült népe? Vagy ne bonyolítsuk…? Egyszerűen magyarok ők is.

Fodor István a Csíkszeredai Megyei Kórház fül-orr-gégészeti osztályának főorvosa a fotózás nagy szerelmese. Szabadidejének nagy részét a mindennapok, a természet, a táj megörökítésére fordítja, csodás felvételeit több kiállításon is láthatta a közönség.

Fejér Miklós (Zabola, 1913 - Sepsiszentgyörgy, 2002) tanár, tankönyvíró. Első generációs értelmiségiként a 20. század erdélyi történelem hányattatásait élte végig: magyartanár, katonai szolgálat és orosz fogság, helynevek kutatója, tankönyvíró, valamint meghurcoltatásának története. 1948-tól Kolozsváron élt, ahol itthon volt, de gyakorta megfordult családjával Zabolán, ahol otthon volt.

Gazda Klára (Zalán, 1944) erdélyi magyar muzeológus, néprajzkutató, egyetemi oktató. Könyve az Uzonba hazatelepült gróf Mikes család történetébe, rokonsági körébe és sorsfordulóiba tekint be, megőrzött vagy visszapótolt írott és képi dokumentumaik, emlékeik, valamint a szakirodalom alapján. Bemutatja közelebbi őseiket, azok történetét, jelzi magas tisztségeiket.

Erdővidék a természeti kincsek, a gazdag épített örökség földje, a magyar kultúra és történelem jeles személyiségeinek szülőföldje, a mélyen gyökerező székely-magyar hagyományos, és annak a székely-magyar közösségnek a földje, melynek tagjai mindezt a gazdag örökséget létrehozták, formálták, gyarapították és napjainkig megőrizték, továbbadják a következő nemzedékeknek.

Dr. Garda Dezső (Kolozsvár, 1948) történészprofesszor, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanára, szociográfus, politikus, aki újabb jelentős terjedelmű, gazdag levéltári forrásanyagra támaszkodó kötettel jelentkezett, ezúttal az első impériumváltás gyergyói történéseit veszi számba.