Mentor Kiadó, Marosvásárhely

Az 1939-ben indult sorozat első kötete volt, amelyet dr. Jancsó Elemér rendezett sajtó alá. A kolozsvári magyar színészet állandó hajlékának létrejövetelét, a korszak magyar művelődésének egyik legnagyobb eredményét mutatja be, egyúttal azt az addig soha nem tapasztalt romantikus lelkesedést, amelyet az akkoriban megszületett polgári és nemzeti érzés tett egységessé. 1942-ben, a kolozsvári színészet 150. évfordulója alkalmából egy újabb kiadást is megért. E harmadik, bővített, javított kiadást Lázok János színháztörténész szerkesztette, aki a szöveget, a hitelesség érdekében, Szőcs Katalin segítségével az eredetivel összevetette és kijavította.

Erdélyben, 22 helységben működött az elmúlt évszázadok során, illetve működik olyan oktatási intézmény, amelyben magyar tanító- és óvóképzés folyt vagy folyik. A bevezető tanulmány ezek jellemzőit, ezen kívül valamennyi intézmény történelmét külön fejezet tárgyalja.

Az írásbeliség egyik legszemélyesebb műfaja és az emberiség egyik legszebb emléke a végrendelet. Erdélyben írtakat gyűjtött össze levéltárakból, rendezte tematikák szerint is írt tanulmányt a háromszéki hadviselő székelyeket tartalmazó kötethez Tüdős S. Kinga.

A marosvásárhelyi magyar királyi 27. székely könnyű hadosztály tisztikara: 1940-1945 között.

A költő születésének 120. évfordulója alkalmából megjelent, az állatokról, a természetről szóló mesék, versek, amelyek hűen tükrözik Áprily természetszeretetét, a szülőföld imádatát.

A költő születésének 100. évfordulójára Kovács András Ferenc válogatta ki az életmű legszebb verseit. A még életében megjelent A leselkedő magány (1928) és a Nagycsütörtök (1933) című kötetek, valamint a hagyatékban maradt versek jó része, a posztumusz Angyalok citeráján (1938) című kötet teljes egészében bekerült a válogatásba, amelyhez KAF meghatóan szép lírai utóhangot is költött.

Márton Áron hagyatéka című sorozat második kötetében Erdély nagy püspökének bérmálási beszédeiből ad közre egy válogatást. A pünkösdi, pünkösd utáni bérmakörutak jelentették azokat a ritka alkalmakat, amikor a Püspök Úr meglátogathatta híveit, s nagyobb számú hívő sereg előtt beszélhetett. Márton Áron életére és pályájára rányomta bélyegét a történelem, 1938-ban szentelték püspökké, s 1980 áprilisáig szolgálta Erdély magyar katolikus népét. Ám ebből a 42 esztendőből csupán 18-ban (!) lehetett hivatása magaslatán, ugyanis 1940 és 1944 között aktivitási területe csak Dél-Erdélyre korlátozódott, 1945 után pedig a kommunista hatalom minden eszközzel azon volt, hogy az Anyaszentegyház jogait megnyirbálja...bővebben

A 15. század végén írt párbeszédes regény első magyar kiadása. Irodalmi kuriózum. Rojas 1499-ben kiadott huszonegy felvonásos könyvdrámáját az irodalomtörténet a spanyol Rómeó és Júliaként tartja számon.  A műben, miképp a korban is, egyszerre jelenik meg a pogány életöröm és az elragadtatott vallásosság. Tébolyult szerelmesek, haszonleső és mafla szolgák és gátlástalan katonák hajszolják egyre vad vágyaikat. A történet középpontjában pedig Celestina, az öreg kerítőnő áll, ki boszorkányos ügyességgel szálazza szét és bogozza össze a sorsfonalakat.

Az utolsó évtized legteljesebb és talán legszakszerűbb helytörténeti leírása, amely széles körű levéltári kutatások eredményeire épül, és átfogja egy jellegzetes székelyföldi település rég- és közelmúltbeli életének valamennyi területét.

A klasszikus, Erdélyben játszódó regény újrakiadása. Rómában kilincsel házassága felbontásáért Zbrócy Blanka grófnő, akit családja egy vén kéjenc herceghez, Cagliarihoz kényszerített. Sokszoros hálót kerítenek köréje, mert a herceg a vagyonára, a herceg titkára: egy erdélyi kalandor, Vajdár pedig a kezére pályázik. Változatos és veszélyes ármánykodásaik gyűrűjéből egy sejtelmesen viselkedő, békés, de ügyesen merész tordai festő, volt diplomata és vasbányatulajdonos, Adorján Manassé menti ki. Természetesen beleszeret, s a forradalmi "anarchiától" terhes Olaszországon és Magyarországon át viszi haza menyasszonyát Erdélybe...bővebben

A könyvben részletesen megismerhetjük a kortárs képzőművész életét, szakmai munkásságát, kiállításait, melyet fekete-fehér képanyag kísér a művész alkotásaiból, s az album végén 40 színes kép mutatja be munkásságát.

A szerző mint - világi rendben - levő keresztény hármas tagolású kötetében - harangozásra -, illetve az igehirdetés nem könnyű feladatára vállakozik, azzal a nem titkolt célkitűzéssel, hogy felébressze lelki szendergésükből a bóbiskoló embereket.

A több mint hat évtized után újraindított Erdélyi Ritkaságok sorozat első kötetét, Bölöni Farkas Sándor bűbájos Erdély-történelmét, amely a kezdetektől a fejedelemség kialakulásáig vezet el, Izsák József rendezte sajtó alá még 1944-ben. Ez a kötet akkor már nem jelenhetett meg. Első kiadását az Izsák József által akkor írt tanulmánnyal előszavazzuk.

Erdélyi diákok európai egyetemeken (1701-1849). Kötetünk ezúttal az erdélyiek 1701 1849 közötti külföldi egyetemjárásának bemutatására vállalkozik, igazodva a Tonk Sándor által meghonosított gyakorlathoz. Ennek megfelelően egyezményesen jártunk el a vizsgált földrajzi terület és a korszak - a mai politikai Erdély, ill. az 1701-1849 közötti évek - behatárolásában, még ha ez vélt és valós (jegyzékünk ui. tartalmazza a Husztról, Técsőről, Viskről, a mai Ukrajna református kisvárosaiból származó peregrinusokat is) torzításokhoz is vezethet...bővebben

A szent életű püspöknek igen kedvelt témája volt a házasság és a család, mint az egész társadalom fennállásának és fejlődésének alapvető feltétele. Közvetlen hangú beszédei, világos útbaigazításai ma is érvényesek. Összeállította és jegyzetekkel ellátta dr. Marton József.  Márton Áron neve, alakja nemcsak ismert, de jelképes is az erdélyi ember számára...bővebben

Kiváló tanulmány a 19. és 20. század nagy, a magyar néphagyományokat gyűjtő és feldolgozó elődökről.

Márton Áron kéziratban maradt húsvéti prédikációi igazolják a nagy püspök mély hitét, ezek mindenike vigaszt és reményt sugall. A húsvéti feltámadást, mint eseményt, összefüggésbe hozza hallgatóságának életével. Szociális érzékenysége, az elnyomott néppel való együttérzése, egyháza és nemzete érdekében megnyilávnuló erőfeszítése minden lelkipásztori és főpásztori megnyilatokázásában nyomon követhető.

Izsák Márton ellentmondásos személyisége volt a romániai képzőművészetnek, de mindenképpen művész a szó nemes értelmében. A szerző kellő tapintattal mutat rá erre az ellentmondásra, kihangsúlyozva mindazt, ami egy életmű megítélésben fontos lehet.

Kiváló tanulmány kordokumentumokkal, a 17. századi jobbágykötő levelek eredeti szövegével.

A könyvben részletesen megismerhetjük a szobrászművész életét, szakmai munkásságát, kiállításait, melyet fekete-fehér képanyag kísér a művész alkotásaiból.