Erdélyi diákok európai egyetemeken (1701-1849). Kötetünk ezúttal az erdélyiek 1701 1849 közötti külföldi egyetemjárásának bemutatására vállalkozik, igazodva a Tonk Sándor által meghonosított gyakorlathoz. Ennek megfelelően egyezményesen jártunk el a vizsgált földrajzi terület és a korszak - a mai politikai Erdély, ill. az 1701-1849 közötti évek - behatárolásában, még ha ez vélt és valós (jegyzékünk ui. tartalmazza a Husztról, Técsőről, Viskről, a mai Ukrajna református kisvárosaiból származó peregrinusokat is) torzításokhoz is vezethet.
Vizsgálódásaink középpontjában azok az erdélyi ifjak állnak, akik a szűkebb pátriában működő egyetem hiányában a „két magyar haza" határain kívül tett stúdiumaik során általános és szaktanulmányokat folytattak Nyugat- és Közép-, ritkábban Kelet-Európa több évszázados múlttal rendelkező akadémiáin, hírneves vagy éppen ekkor felívelő egyetemein, főiskoláiban, akik „világot látással" gazdagították ismereteiket, pallérozták maguk eszét és lelkét, és kötelességtudóan könyveket vásároltak, hoztak haza önnön épülésükre, iskoláiknak, esetleg támogatóiknak. Azt mutatjuk be, ki, mikor és hol folytatott tanulmányokat, illetve szolgált ezt követően lelkészként, tanárként, orvosként, mint jogász, mérnök, gazdász vagy képzőművész az erdélyi társadalom javára.