Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár

A Transylvania Trust Alapítvány és a Kriterion Könyvkiadó közös kiadásában megjelenő Erdélyi műemlékek sorozat az épített örökség tájainkon még fellelhető legértékesebb emlékeit kívánja megismertetni a szélesebb körű olvasóközönséggel. A lassan negyvenedik számához közeledő füzetsorozat egyben történelmi-földrajzi turistakalauzként is szolgál az országjáróknak, hazai és külföldi turistáknak, ráébreszti a fiatalokat értékeinkre, arra, hogy mindnyájunk kötelessége ezeket megőrizni, védeni, és akár áldozatok árán is felújítani, rekonstruálni.

Az ember Istennek édes gyermeke. Mi más lehetne, ha a hatalma kevéssel kisebb – mondja az Írás –, mint a Teremtőjéé, aki megáldotta őt megtartó emlékezettel és alkotó képzelettel. Ezekkel a képességekkel a maga világában szabadon élnie az írónak megadatott. De neked is, kedves Olvasó, ha velük együtt hiszel legdrágább kincsed hatalmában, az anyanyelved varázserejében, akár a százesztendős mesemondóink, akiknek is csak annyiuk volt, hogy kíméletlenül kívánhattak mindent. (Ambrus Lajos)

Balázs Sándor filozófiaprofesszor új kötetének első része – az előzetes fogalmi tisztázásokat követően – a nemzeti hungaropesszimizmust vizsgálja. Az egyes fejezetek a pesszimizmust mint szubjektív jelenséget (pszichés állapot, depresszió), mint személyes és kollektív gondterheltséget értelmezik, majd a borúlátás tárgya szerint tipologizálnak (a világkatasztrófa pesszimizmusa, a nem emberiségméretű válságelméletek, az egyszemélyű objektum, a történelem mint a pesszimizmus tárgya).

A Földünket napjainkban benépesítő élővilág sok millió éves fejlődés eredménye. Ezen számunkra szinte felfoghatatlan időtartam alatt kérlelhetetlen szigorúsággal végezte munkáját a szelekció, megőrizve azt, ami életképes és megfelel környezetének, kirostálva a meg nem felelőt. Ennek a természetes kiválasztódásnak az eredménye a környezethez való alkalmazkodás, amelynek bizonyítékai méltán ejtenek bámulatba bennünket.

A román nyelv és irodalom című tantárgy elmaradhatatlan „leckéje” a Mioriţa, valahol a tanév elején, még az anonimitás homályába vesző szakaszban. Talán nem is volna más A bárányka egy népballadánál a többi között, ha nem vált volna a román intellektuális közbeszéd ismert terminusává a Lucian Blaga ihlette mioritikus tér kifejezés, amely egy irodalomideológiai erőtérnek, ugyanakkor a román nemzeti önazonosság egy sajátos értelmezési mezőjének védjegyeként számos vitát váltott már ki a művelt fők körében. Miskolczy Ambrus a szöveg-, a kiadás-, a fordítás- és az értelmezéstörténet áttekintésén túl a tőle megszokott, olykor fűszerességtől sem riadozó, elegáns és célratörő módon avat be az eszmetörténeti kontextus(ok)ba, a mítoszkritika tanulságaiba és a Mioriţa politikai kisajátításainak történetébe.

Gesztusok egyenjogúsága az ihleten túl, alkalmak egyenjogúsága az időben, szavak egyenjogúsága a stílusban – ezek a fejezetcímek a lírai eszperantót is beszélő Király László költői anyanyelvének szótanában. A mondattan alcíme pedig így hangzik: Korok egyenjogúsága a történelemben. (K. Jakab Antal)

A regény a török és az osztrák nagyhatalom közötti sikeres egyensúly-politika nyomán függetlenségét megőrző, 16. századi Erdély történelméből merít. Az olvasó számos más, erdélyi történelmi regényből, drámából ismert szereplővel – mint Báthory István fejedelem, Castaldo zsoldosvezér, Bekes Gáspár, Radák László, Berzeviczy Márton kancellár – találkozik. A regény két főhőse – Filep István deák és kálnói Bornemissza János hadnagy – egyaránt Berzeviczy rokonszenvének és támogatásának haszonélvezője. A regényben a tematikailag „klasszikusnak” számító politikai és hatalmi intrikák, stratégiai tisztázások mellett megszólal a becsület és az erkölcsi korrektség, a hűség, a feltétel nélküli odaadás, a férfibarátság állhatatosságának dicsérete.

A tudós irodalomtörténész professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület fél századon át leghűségesebb munkatársa és tisztségviselője 1950 decemberében e soroktól kísérve küldi el szülőfaluja, Sáromberke református lelkészének arcképét: „…ha mi vének el is halálozunk, egy-két évtizedig még mindig rámutathatna a sáromberki lelkész arra a példára, amit ez a parókia falán függő kép juttathat eszébe. Arra, hogy a legegyszerűbb falusi ház szülöttje is, ha istenadta tehetségét, talentumait jól használja, milyen magaslatokig, talán nálam magasabbra is eljuthat”. Kétségtelenül Kristóf György pályafutása mintaszerűen példázza a protestáns iskolarendszer évszázadokon át működő tehetségpártoló és -kifejlesztő jellegét. Ő maga is tudatában volt ennek, sok írásában, beszédében jelét adta hálájának.

A kolozsvári professzor által jegyzett kötet Erdély, a Bánság és a Partium 1848 és 1914 közötti gazdasági és társadalmi struktúráját és a polgárosodás folyamatát vizsgáló történelmi tanulmányokat tartalmaz. A kötet vizsgálódásának társadalmi kereteit a falu és a város képezi. A szerző az 1848-as forradalmat és szabadságharcot és az általa generált reformokat a XIX. század legfontosabb eseményeinek tekinti, melyek gyökeresen megváltoztatták a társadalom szerkezetét: megszűnt a jobbágyrendszer, addig nem ismert gazdasági fejlődés zajlott le, lassan felbomlott a hagyományos falusi társadalom, nagyiramú városiasodás ment végbe és a korszak végére megteremtődtek a jóléti társadalom előfeltételei - ez volt a hosszú béke korszaka. 

Antikvár könyv

Mivel a folklórkutatásban a szatmári tájak általában fehér foltot jelentenek, s mivel gyűjtésünk során jelentős számú népballadát találtunk, úgy véltük, hogy mindenekelőtt ezzel a műfajjal kell foglalkoznunk, ezt fenyegeti leginkább pusztulás. Ezért elhatároztuk, hogy a megye mindegyik tájegységére kiterjedő balladagyűjtést végzünk.  Vállalkozásunk nem ölelhette fel a vidék minden magyarlakta helységet, hisz ezeknek az egyenkénti felmérése sok gyűjtő évekig tartó munkáját igényelné. E munka elvégzésére alkalmas munkaközösséget önkéntes gyűjtőkből nem tudtunk alakítani.

Mégis 1971 és 1975 között 34 helységben gyűjtöttünk balladát, ezzel párhuzamosan tanító- és tanárkollégáink nyolc, néhány diákunk pedig hét olyan faluban gyűjtött, ahova mi nem jutottunk el. Így segítőtársaink gyűjtését is felhasználva, kötetünkben negyven helységből közlünk balladát," a többi kilenc faluban gyűjtötteket pedig az archívumban elhelyezettek közt soroljuk fel. Bura László

Néprajzos érdeklődésem természetesen elsősorban a minél teljesebb és igazabb nemzetiségi önismeretünket célozta. Azonban kezdettől felismertem, hogy az erdélyi magyar etnikai karakter megkülönböztető jegyeinek meghatározása sem lehetséges az együtt élő és környező más etnikumok ismerete, az összehasonlítás nélkül. Ugyanakkor a különböző más etnikumok közti személyes terepkutatásaim az erdélyi interetnikus kölcsönhatásokat vitató egyetemi szemináriumomat és a Románia néprajza kollégiumomat igénylő, majd az Egyetemes néprajzi kurzusom, valamint az Erdélyi Néprajzi Múzeum egyes gyűjteményeinek ismertetése kapcsán szükséges szakirodalom és más néprajzi múzeumok ismerete szükségképpen elvezettek engem is ... az emberi kultúra közös-azonos gyökerei, az emberi gondolkodás azonossága felismeréséig.

Dr. Kós Károly

Antikvár könyv

A történelemtudományt ma rendkívül sokoldalú elvi-módszertani hatás éri. A filozófia, a lélektan, a matematika, a szociológia és sok más tudományág mind erőteljesebben követeli meg azt, hogy a história megújuljon, a maga módján egzaktabbá s így a valóságot hívebben tükrözővé váljék: tehát mennyiségi elemzésre és ellenőrizhetőségre törekedjék. A matematika segítségével a múlt, a történelem tudományosabb tükrözést remélhet, a történetírás magabiztosabbá, ellenőrzöttebbé válhat. A modellek, feltételezett konstrukciók megalkotására is lehetőséget kínálnak ezek az új kutatási eljárásmódok, amelyek tehát nemcsak alapoznak, hanem merőben új építkezésekre is sarkallnak és ezeknél a szilárdsági mutatószámok próbáját szigorúan megkövetelik. 

Antikvár könyv

Apáczai eszmerendszerét nem a Descartes-éhoz mértük, hanem a hazai szükségletekhez. Mert Apáczai nem abban eredeti, hogy átvette Descartes eszméit, hanem ahogyan a hazai viszonyokhoz alkalmazta, ahogy rendszerezte. Ebben áll az író eredetisége, s az egyes irodalmak sajátos arculata, megismételhetetlensége, egyszerisége. Ezt a sajátos gondolatrendszert próbáljuk kibontakoztatni a műből. Ebben a rendszerben természetesen vannak olyan elemek, amelyek Descartes-ra, vagy a puritánusok elméletére mennek vissza, ám ezek azért kerültek be változatlanul a magyar tudós eszmerendszerébe, mert beillettek abba, s a mestereitől való eltérésekkel együtt alkotnak egységes, összefüggő építményt: Apáczai világképét. Célunk: nyomon követni, hogy az általános milyen sajátos formában jelentkezik e gondolatrendszerben.  Szigeti József

Antikvár könyv

Ez a balladagyűjtemény, amellyel most az olvasó elé lépünk, egy falu, a Maros megyei Kibéd (Chibed) élő népballadaköltészetének bemutatására vállalkozik, módszeres áttekintést nyújt egy falu teljes balladakincséről, s szociografikus módszerekkel kutatja ugyanakkor epikus énekeink jelenlegi helyzetét: gyakoriságukat, a mai folklórban betöltött szerepüket.

Kibéd régi település a Kis-Küküllő mentén. Okiratokban 1499 óta emlegetik. Orbán Balázs szerint a régi Marosszék "legnagyobb és legszebb faluja". Itt ér véget a zordabb havasi világ, és itt kezdődik a híres Küküllő-völgyi bortermő vidék. 

A temesvári székhelyű Bánsági Múzeum munkatársaként a szerző 1975-ben kezdett Temesvár és a Bánság céhes emlékeinek tanulmányozásával foglalkozni. 1981-ben, majd 1983-ban nagy sikerű kiállításokat szervezett bánsági pecsétekből és céhes emlékekből, ezeken a Bánság romániai helységeinek egykori kézművesiparára vonatkozó kiváltság- és bizonyságleveleket, vándorkönyveket, ládákat, zászlókat mutatott be gazdag levéltári anyaggal kiegészítve, más múzeumok állományaiból is kölcsönözve...bővebben

Erdélyi hármasoltár c. regénytrilógiája könyveiben háromszáz év és egy Darótról (Tordáról) elszármazott élet pár esztendejét „szinkronizálja” válogatott írói eszköztárral és remek szerkesztéssel a Kolozsvárról 1989 nyarán családostól Budapestre áttelepült írótárs. Munkája komoly teljesítmény, mely - és méltatói közül ezt hangsúlyozza Kántor Lajos, Fodor András, Láng Gusztáv, Csűrös Miklós, Keszeg Vilmos, Filep Tamás Gusztáv is - a magyar prózát sajátos ízekkel gazdagítja, erősítve azt a vonalát, mely kemény erkölcsi kételyeket és közösségi problémákat fogalmaz meg modern nyelvhasználattal, izgalmas arányteremtéssel...bővebben

A kötet anyagát összegyűjtötte, a pályaképet összeállította Szilágyi Józsa Mária

A kötet szerkesztője és összeállítója az első részben gyermeki szeretettel és alázattal kíséri végig édesapja Józsa János (Kajántó, 1901. okt. 11. – 1973. febr. 17. Kolozsvár) tanulmányíró, műfordító, egyetemi tanár, akár kalandosnak is mondható életútját, a kajántói szegényparaszti szülői háztól a Kolozsvári Piarista Gimnázium elvégzéséig s a tanári diploma megszerzéséig. Középiskolai tanárként Nagyenyeden, Gyulafehérváron, Kolozsváron működött, majd útja a Bolyai Tudományegyetem román nyelv és irodalom tanszékére vezetett. Diákjai igényes és rendkívül népszerű tanárként tisztelték...bővebben

Az ebben a kötetben olvasható írások egy személyes élmény és egy személyes elkötelezettség következményei: azé az élményé, amelyet (most már vagy fél évszázada) az erdélyi magyarság életével és kultúrájával kialakított szoros kapcsolatoknak köszönhetek, és azé az elkötelezettségé, amely ezeknek a kapcsolatoknak az eredményeként kialakult. Több alkalommal beszámoltam arról, hogy egy akadémiai kiküldetésnek köszönhetően, még 1969 januárjában miként jutottam el Erdélybe, majd egyre gyakrabban és mind hosszabb időre. Valóban, igen sok minden köt az erdélyi magyar élethez, a kultúrához és a tájakhoz, otthonosan érzem magam Kolozsvár, Nagyvárad és Marosvásárhely mozgalmas belvárosaiban, a kis székely vagy partiumi falvakban, az erdélyi magyarok között...bővebben

A városi lét költői diagnózisát 1994-re keltezi a költő, de 2011 novemberében, Jancsik Pál 75. születésnapján még találóbb, mint valaha volt. Korunk lényege a válság ellenére sem változott. Legfeljebb néhány esztendővel és még több illúziótlan felismeréssel gyarapodtunk, az időmúlásával pedig egyre inkább az annyira megalázott és kifacsart természetbe menekülünk vissza. Költőnk is ezt teszi, legutóbbi kötetének számos verséből is ez derül ki (Vox humana, Kriterion, 2010).

Dsida Jenő világképe a keresztény hagyományokban és értékrendben gyökeredzett. Egész lényét és költészetét áthatotta az evangéliumok üzenete, az imitatio Christi eszméje. Már a szeme villanásában, a tollfogásában ott rejtőzött, és a természetesség, az egyszerűség evidenciájával szólalt meg mély keresztény hite. Assisi Szent Ferenc-i megragadottsággal és lényegességélménnyel szemlélte a világot, annak pompájában és gazdagságában Isten képmását fedezte föl. Nemcsak vágyaiban és álmaiban, a költészet és a bölcsészet elvontságaiban élt együtt Istennel, hanem mindennapjaiban is.