Forum Könyvkiadó, Újvidék

Fehér Kálmán (1940) szinte teljes költői opusát vonultatja föl az évforduló alkalmából megjelent kötet, amelynek „gerincében” az 1966-ban kiadott, s a poétikai újdonságával, sajátosságaival verstörténeti kötetté lett Száz panasz áll.

Domonkos István költészete olyan, mint egy visszatérő álom: amikor már megfeledkeznénk róla, újra feltámad.Velem sokszor megesik, hogy a legváratlanabb pillanatokban jutnak eszembe sorai, képei, rímei. Walter Benjamin az Álomgiccs című esszéjében azt állítja: "Az álmok csak a banalitás útjelzői."

Domonkos költészete mintha éppen erre a lecsupaszodásra reagálna. Mégsem lesz belőle a banalitás doktriner próféciája. Ez a költészet nemcsak a vajdasági régióban, hanem az egyetemes magyar irodalomban, illetve az egykori jugoszláv kontextusban is hatott.

Böndör Pál közel öt évtizede burjánzó líraszövevényének indái okosan és ravaszul, olykor észrevétlenül is át- meg átszövik egymást olyan egységes szövetté, féltő gonddal ápolt kertté változtatva a Finis verseit, amelyek mentén nem csupán egy sokoldalú szerző alkotói állomásai követhetők végig, de markáns kép alakul ki az olvasóban a kortárs vajdasági magyar líra alakulásának folyamatairól is...bővebben

A vajdasági magyar irodalom íróinak/költőinek munkásságát, illetve intézményes formáit kötetbe gyűjtő lexikon, a 2001-ben megjelent Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon aktualizált, bővített kiadása.

Gerold László legújabb kötete, a Retro válogatás majd ötven év vajdasági tárgyú irodalmi kritikáiból. Egy olyan hozzáértő munkásság rajzolódik ki, amelyben a kritikus a művel, a mű szerzőjével és az olvasóval folytat diskurzust, mindemellett a kritikaírás elméleti és gyakorlati kérdéseire, valamint hiányosságaira is reflektál.

A kötet a Létünk című folyóirat negyven évfolyamának anyagából közöl válogatást, melynek révén rálátás nyílik a folyóiratszámok tükrözte társadalmi és tudományos mozgásokra, beszédmódokra, ezeknek változásaira az évek, évtizedek folyamán. A kötet melléklete egy CD-ROM, melyen digitalizált formában megtalálható a negyven évfolyam összes száma.

Virág Gábor e kötete nemcsak a színházi szakma számára értékes, hanem hagyományőrző és -építő szerepe miatt Topolya és a Vajdaság művelődési-kulturális életének is fontos eleme. Miután 1949-ben hivatalosan is kezdetét vette az intézmény működése, megindult egy olyan folyamat, amely széleskörű kulturális és művészeti nevelést nyújtott  a korabeli színházlátogatóknak. Fennállásának tíz esztendeje alatt, számtalan akadállyal megküzdve, az amatőr színház majdhogynem hivatásos színházzá nőtte ki magát, lelkes és odaadó színészgárdájának köszönhetően. Ez a számos fotóval illusztrált, impozáns kötet remélhetőleg sok mindenkinek szerez örömet, és sok színészt ment át az emlékezés általi öröklétbe.

Tóth Ferenc tragikus hirtelenséggel távozott a vajdasági magyar néprajzkutatók sorából; ígéretes tudományos pályáját eredményekkel és tervekkel lehet leírni és dokumentálni. A balladakutatáson kívül több tanulmányban foglalkozott az észak-bánáti népszokásokkal; a szerelem, a szerelmi jóslás és a párválasztás kevéssé kutatott problémáival foglalkozott, de a naptári év szokásaival is behatóan megismerkedett – gazdag gyűjtés alapján vázolta fel tanulmányait és cikkeit. A tanulmánygyűjtemény egy jól körülírható kutatási – szenvedélyes – érdeklődési területről tanúskodik.

A Vajdaság politikai történetét egybefogó fejezetek Az összes vajdasági választás – Csernojeviscstől napjainkig címmel az újvidéki Vojvodina napilapban 2000. szeptember 5. és november 29. között megjelent folytatásos tárca alapján jöttek létre, amelyet majdnem három hónapon át írtam. (Dimitrije Boarov)

Magyarcsernyéről keveset tudunk. Történetének kezdete sem teljesen tisztázott, pedig nem az évezredek távolába vesző, hanem a közelmúltnak számító XVIII. század végén alapították, de lényegében csak a következő század első harmadának végén vált azzá, ami ma is – Magyarcsernyévé. Szemünk előtt lett a puszta legelőből egy életerős település, amelynek lakossága a csúcsponton a négyezer főt is meghaladta. (Balassa M. Iván)

A közös sors felelőssége című szöveggyűjtemény vajdasági, szerbiai, magyarországi, romániai és szlovákiai akadémikusokkal, egyetemi tanárokkal, prózaírókkal, költőkkel, irodalomtörténészekkel, nyelvészekkel, színházi szakemberekkel, szociológusokkal és politikusokkal készült interjúk egybefűzése révén jött létre. A beszélgetések az újvidéki Magyar Szó című napilap hasábjain jelentek meg 1977-től 1997-ig...

Bori Imre 2001-ben összegyűjtött, s most ismét megjelent „olvasókönyv”-ének azt a régóta elfogadásra váró tényt bizonyítja és igazolja, hogy a mai Vajdaság vidékein, kényszerű megszakításokkal ugyan, de templomokban, iskolákban, úri kastélyokban meg más helyütt is élt meg virágzott a magyar művelődés. Nem a semmiből született az 1918-tól kezdődően az, amit azóta vajdasági (jugoszláviai) magyar irodalomnak és művelődésnek, írásbeliségnek és tudományosságnak mondunk.

Több részre tagolódik Danyi Magdolna tanulmánykötete. Az elsőben a vajdasági magyar költészet kiemelkedő egyéniségei versesköteteit elemzi. A második részben az egyetemes magyar költészet verseit elemzi, a harmadikat a szerb és horvát költőknek szenteli. A kötet válogatás az összes publikált tanulmányból, kritikából és szövegelemzésből. Az utolsó fejezetben a szerző az irodalommal, az irodalmi nyelvvel, illetve szövegelmélettel, stilisztikával foglalkozik.

E-szerelem címmel jelent meg a Fiatal műfordítók antológiája az újvidéki Forum Könyvkiadónál. A Híd Könyvtár sorozatába illeszkedő kötet fordítói: Bognár Dorottya, Drozdik-Popović Teodóra, Gyuráki Sarolta, Kovács Hanna, Kovács Hédi, Kovács Izabella, Lenkes László, Maćković Anna, Orovec Krisztina, Ördög Mónika, Vékás Éva, Virág Árpád, Vlahovity Annamária.

Sárközi Ferenc (1929–1999) bácsfeketehegyi helytörténész majd fél évszázadon keresztül kutatta szülőfalujának szellemi és anyagi múltját, amelynek csak egy részét publikálta. Gyűjtésének zöme máig kéziratos hagyatékként maradt fenn. Ezeket rendezte és bocsájtotta a Kiadó rendelkezésére a helytörténész lánya, az ugyancsak néprajzzal is foglalkozó Sárközi Otília, s adtuk közre – számos dokumentum és gazdag fényképanyag kíséretében – egy három-négy részes sorozat első részeként.

A Mocsár című kisregénnyel indul Majtényi (akkor még Markovics) Mihály írói pályája 1927-ben, de érdekesmód – egyébként a Bácsmegyei napló regénypályázatának díjnyertes darabja – csak folytatásos közlésként jelent meg a lapban, kötet formában viszont most lát először napvilágot. A regény egyszerűen, de keményen és kis keretbe komponált írás három szereplővel, akiknek már múltjuk is összetartozik végzetes titokzatossággal.

A háromnyelvű (magyar, német, szerb) kötetben elsősorban a múlt század hetvenes éveiben a monográfiabizottság által összegyűjtött és az utóbbi néhány évben Sárközi Ottilia és Kórizs József helytörténészek által felkutatott régi fényképekből készült válogatást és rövid ismertetőszöveget találhatunk. A könyv második, színes részében a 2011-es esztendő jelentős eseményeiről készített fényképekből válogattunk, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ily módon is nyomot hagyjon életünk az utánunk jövők számára. – Pál Károly

A könyv előző kötete elérhető itt.

Dr. Várady Imre súlyos, vészterhes idők krónikása, naplójegyzeteinek zárókötetében az 1943 és 1957 közötti időszak történéseire ad rálátást. Feljegyzéseinek külön értéke, hogy miközben aggódó családapaként hozzátartozóinak sorsát, helyzetét, mindennapi gondjait kíséri figyelemmel, azzal a nemes szándékkal, hogy segítsen ott, ahol lehet, jegyzetein ugyanakkor átszüremlik a családot is érintő, valós, nélkülözésekkel és bizonytalansággal teli társadalmi háttér, előtűnnek a szűkebb pátriáját érintő történelmi események.

A napló első kötete elérhető itt.

Széchenyi halálának 150. évfordulója alkalmából kiadott kötet a legnagyobb magyar és barátja, Waldstein János 1930-as szerbiai, al-dunai utinaplóit, továbbá egy néhány évvel később született másik utijegyzetet, ifj. Bene Ferenc orvos írását tartalmazza. A naplókat néhány tanulmány követi, melyek a fiatal szerb állam helyzetéről és viszonyairól, a két nép kapcsolatáról, Széchenyi utazásának jelentőségéről és utóhatásáról szólnak.