Forum Könyvkiadó, Újvidék

Ebbe a könyvbe a szerzőnek az utóbbi fél évtizedben írt tanulmányai közül került be egytucatnyi. E szövegek kétharmada egy-egy folklórtémát kísérel meg körüljárni, de a további egyharmad résznyi dolgozatnak is vannak kapcsolódási pontjai a folklór irányába. A tanulmányok elsősorban vajdasági magyar művelődéstörténeti, kapcsolattörténeti és fordítástörténeti témákkal foglalkoznak, s e témák kapcsán érintik a folklór bizonyos vonatkozásait vagy valamelyik folklórkutató opusának magyar (vagy jugoszláviai magyar) kapcsolódási pontjait.

A kézirat egyik sajátossága a nyelvezet. A szerző tudományos kérdéseket is játékos, gyakran ironikus (vagy önironikus) stílussal kezel. A szokatlan kanyarok meglephetik a szakmához tartozó olvasókat, estenként talán meg is hökkenthetik, de végeredményben a különleges nyelvhasználat érdekes, és vitathatatlan értéke a kéziratnak...

A kötet válogatás a szerzőnek az elmúlt két évtizedben megjelent írásaiból. A legkorábbi, Herceg Jánosról szóló írás 1995-ben jelent meg az Új Hét Napban, más írások eredeti megjelenési helye pedig a Híd, a Létünk, a Kilátó, a Bácsország, a Temerini Újság, az Aracs és a Tanulmányok, illetve olyan mű is szerepel, amely tanulmánykötetben jelent meg...

A ​szövegek szelektálásának művelete kihívásnak minősül egy ilyen gazdag írói és publicisztikai opus vonatkozásában. Mák Ferenc a régió, főként pedig a falu (önvallató) narratívájának alakulástörténetére, kifürkészhetetlen sokrétűségére fókuszált...

Régi vágya valósul meg ezzel a kötettel a csurgói művésztelep tagjainak. Vezetőjük, a 2006-ban elhunyt Torok Sándor így fogalmazott a harmincadik évfordulójukon: "Harminc év távlatából méltón állíthatjuk, hogy a csurgói művésztelep jelentős értékekkel gazdagította képzőművészeti kultúránkat, s hogy ennek művészettörténeti feldolgozása megérdemelne egy monográfiát," Húsz év múltán, íme, megszületett valami ehhez hasonló. Nemcsak az ő örömükre, hanem reményeink szerint mindannyiunk épülésére. 

Szűgyi Zoltán válogatott költeményeinek gyűjteménye lírai önéletrajz „fehérben és énekelve”. Koncepciójában újraértelmeződnek az elmúlt negyven év darabjai, a táj- és istenközpontú vallomásversek, a barátsiratók, a gondnokfilozófiák, az EKG-szonettek és a pillangóhaikuk. A lélek elindul a lassú csendteremtés felé törekvő verseket foglalja magába, melyek hangtalan hangon, a vagyok időtlenségével hatnak olvasójukra.

Kocsis Árpád regényében egy takarítóbrigád mindennapjait követhetjük nyomon. Ragyog a padló, fényesedik a korlát, portól könnyebbül az ablakkeret. Letisztulnak a mondatok. A helyszín egy üvegépület: mindent diszkrét, puha anyag borít, drágák a szőnyegek a sok ezer tárgyalóteremben, vakít a neonfény, sokba kerül, ha az épület belső medencéjében fölfordulnak az egzotikus halak. Van mit takarítani. Az olvasót két dolog nyűgözheti le: az odakinn hömpölygő köd és az odabenn döglődő oktopusz...bővebben

„Nincs megfelelő pillanat arra, hogy elkezdjem ezt a történetet. Mind egyformán rossznak s ugyanakkor jónak is tűnik. Lehetetlen lenne az eseményeket lineáris sorrendben elmondani, mert az idő néha körkörös folyamat. Úgy érzem, újra és újra megtörténik az, ami már egyszer megtörtént, ugyanolyan értelmetlen képlet szerint, s nem tudom befolyásolni ezt az egészet” – így kezdődik Jelena Lengold Zuhanás című novellája, és a szerb írónő valóban nem árul zsákbamacskát...

A költő legújabb kötete, mint azt az alcím is jelzi, "vegyes" műfajú könyv, de tükrözi a szerző eddigi törekvéseit is, a zárt versformát, de ezen belül a politikai és a társadalombíráló üzeneteket, a pacifizmust és szociografikus megközelítést. És mindezt egy képi világban is megeleveníti, minthogy a szerző grafikus és fotós is egyben.

A magyarok bevonulása előtt a rőfösök járnak legjobban, mert minden piros, fehér meg zöld vásznat eladnak, amikor a faluban elterjed a hír, hogy ki lehet tenni a magyar zászlót. (Részlet a regényből)

Farkas Zsuzsa egyformán érdeklődik a magas művészet és a mindennapok iránt, amiből egyfelől egy pontosan körülírható kulturális helyzetkép következik, másfelől pedig az idő, a kor rajzolata, amely kor nem tekinthető sem hősinek, sem jelentéktelennek, hanem olyannak tekinthető, amilyenné külső és belső erők mozgása és ütközése tette. A szemtanú írásai Farkas Zsuzsa beszélgetései, de nem a szenvtelen szemtanúé, hanem azé, aki együtt tud érezni a megszólítottal, miközben jegyzetel és a jegyzetekből megbízható, ugyanakkor olvasmányos interjúkat, riportokat, karcolatokat ad közre.

A Hihetetlen mesék könyve a Jó Pajtás 2012. évi, igen sikeres – mind a beérkezett pályaművek számát, mind azok színvonalát tekintve – mesepályázat szellemi termékeinek válogatása, kézzelfogható lenyomata. A Bence Erika, Bordás Győző és Tomán Mária összetételű bírálóbizottság százegy beérkezett pályaművet értékelt, majd ezek közül ajánlotta kiadásra e kötet meséit. A kiadványt Dodony Anikó illusztrálta.

Maurits Ferenc: Bukott angyal ablaka

Maurits Ferenc (1945, Újvidék) grafikus, festőművész, költő. A hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának meghatározó alakja, az Új Symposion, majd a Forum Könyvkiadó grafikai szerkesztője. A hetvenes években művei a jugoszláv modern művészet bemutatóin szerepelnek Európa- szerte. Önálló tárlatai: Szabadka (1966), Belgrád (1972, 1984), Zágráb (1978, 1984), Baja (1990), Szekszárd (1993), Budapest (1993, 1994), Győr, Szeged (1994), Kecskemét (1996), Budapest (1999), Pannonhalma (2004). 1979-ben elnyerte a Forum Képzőművészeti Díjat. Több kötet szerzője, jeles illusztrátor.

Legújabb kötetében három ciklusban (Belgiumi séták; Madridi séták; Barcelonai séták) utazásélményeit adja közre, amelyeket a szerző fényverseknek nevez, mert mindegyik színekről és terekről szól. A könyvben láthatók Maurits kép- és fényképkorrekciói is. Kötetének központi témája az emberi test.

Debreczeni József nevéhez fűződik a magyar irodalom szinte egyetlen autentikus táborregénye, a Hideg krematórium – ez a hideg forrósággal megírt riportkönyv Auschwitz borzalmairól (1950). Lírájának is ihletője volt a haláltábor élete és élménye, ám riportregényében nem ragadja el a szenvedély és a fájdalom. Amikor ezt a művét írja, még ha soraiból, mintegy az emlékek és a tények mögül fel-felparázslik is a gyűlölet, melyet a pusztítás nagymesterei és az őket éltető fasizmus iránt érez, az önsajnálatnak a hangja idegen tőle. Riportot, helyzetjelentést ír az embertelenség világáról ebben a műben, hiszen olyan félelmeket sorakoztat fel, amelyek meztelen igazságukkal és tényvoltukkal a képzelet kitaláló és regényesítő gesztusait is elhomályosítják. (Bori Imre)

Az eszéki HunCro Sajtó- és Nyomdaipari Kft. és az újvidéki Forum Könyvkiadó összefogásának köszönhetően készült el, Baranyai Júlia Vízbe vesző nyomokon címmel, 1975-ben megjelent könyvének hasonmás kiadása. Nagyon hamar „hiánycikk” lett a rendkívül értékes könyv, amely a Drávaszögben élő nemzettársaink lelki, erkölcsi és szellemi életének állít maradandó emléket, és amely a régmúlt fényes ragyogásában láttatja az ott élő kis közösséget...bővebben

Bozóki Antal igen értékes anyagot gyűjtött össze e kötetbe, melynek az Európai integrációs lexikon címet adta. A mű jelentőségét növeli, hogy nemcsak lexikon, de értelmezési szótár, történelemkönyv és szöveggyűjtemény is, melyben az Európai Unió legfontosabb okmányai megtalálhatóak magyarra fordítva. Választása a könyvtárnyi irodalomból természetesen az alapvető fontosságú okmányokra és azokra esett, amelyek szűkebb környezetünkre vonatkoznak.

Az európai integráció 60 éves történetének áttekintésével megértjük, mit is jelent ma az Európai Unió, mennyi energia, idő és fáradság, de elsősorban idealizmus kellett ahhoz, hogy az évszázadokon, vagy inkább évezredeken át szinte megszakítás nélkül folyó háborúzás és a XX. század két borzalmas világégése után kialakulhasson. Az egyesülési folyamat alakulásával létre jött fogalmak - sokszor egy-egy nagy horderejű konferencia, találkozó, megállapodás helyszínének nevéből eredően - szinte észrevétlenül beépültek a mindennapi politikai szóhasználatba.

E fogalmak pontos definiálása mellett a könyvben megtalálhatóak, ahol csak lehetséges, illusztrációként a vizuálisan is felismerhető emblémák, és az anyagot fényképek is gazdagítják.

Pálics Márta

Oláh Dóra első könyve a Rakétaiskola darált húsból című vizuális napló. Az útinapló egy vajdasági magyar lány, Oláh Dóra útját követi végig a Magyarkanizsa-Eger-Pest útvonalon. Az ingázások egy évét megörökítő rajzok, jegyzetek, fotók és történetek a fiatal tervezőgrafikus diplomamunkája. A teljes alkotói szabadság örömével készült alkotások a napi történéseken túl, a művész belső utazásainak lenyomatai. A kötet a Symposion és a Forum Könyvkiadó közös gondozásában jelent meg.

A legális és illegális kábítószerekről őszintén beszélni mindig nehéz. Szögi Csaba remekül egyensúlyoz a szubjektív önfeltárás és az objektív tények világa között: a drogok pszichés és fizikai veszélyeiről, társadalmi hatásairól irodalmi értékű prózát olvashatunk. Olyan szövegmátrix ez, amelyben olvasóként élvezet elveszni. Balatoni Bolinál is megjelennek a drogok, de az ő igazi terepe nem a belső, hanem a külső utazás. (Kubiszyn Viktor)

Dudás Károly válogatott írásait tartalmazó, Nem éltünk gyöngyszigeten című kötetének írásaiban nyomon követhető a tájélmény kibontakozásának, a közösségi kiszolgáltatottságból eredő emberi sorsok megrendítő tragédiáinak, a maradék magyarság iránytévesztett sodródásának, maradékká apadásának egymásból eredő, egymást feltételező rendje, mint ahogyan fölfedhető a közösség szolgálatának egyedüli értelme, páratlan szépsége is. Hogy ennek erőteljes alakítója, formálója volt maga a könyv szerzője is, bizonyítják Dudás Károly kallódástól megmentett írásai is. Hét évtizedből fél évszázadnyi idő rendületlen hűségben – maradék magyarságunk maradandó értéke! 

Ajánljuk még: Dudás Károly: Nem éltünk gyöngyszigeten II.