Egy-egy falu, város, kisrégió, tájegység bemutatása. A könyvekben történeti feldolgozás, néprajz, kultúrtörténet és egyéb tudományterületek egyaránt találhatóak.
A felsőkápolnai tetőre beereszkedve a távolban egy kisebb domb tetején a bonyhai református templom bukkan fel, képe több irányban is uralja a tájat – dominanciáját viszont elhomályosítja egy, a kápolnai tető fölött nemrég emelt borház és pincészet, amely a térségben nagy múltú, de az 1990 utáni években visszaszorult szőlészetnek, borászatnak ad új irányt. A falvak egy részében magyar többséget találni, más részében románt, harmadik részben pedig cigányt. De vannak itt olyan falvak is, amelyekben még az 1990-es évek elején is szász többség volt. És végül több faluban találni a valamikor magyar nemesség tulajdonába tartozó kisebb-nagyobb udvarházat, amelyeknek állapota viszont igen változó...bővebben
A Csallóköz szívében fekvő, nagy múltú mezővárost mutatja be ez a négy nyelvű monográfia. A múlt, a hagyományok és értékek bemutatása mellett a kötet nagy hangsúlyt tesz a jelennek és a jövő irányainak a megmutatására is.
A vágparti község, Farkasd monográfiája.
Kalotaszeg településeiről, néprajzáról, népköltészetéről számos írás látott napvilágot. Ez a kötet egy olyan területet mutat be, amelyről kevesebbet hallott az olvasó: a tájegység egyik fontos települése, Magyargyerőmonostor műszaki történeti múltjába kalauzol el e múlt beszédes relikviáinak bemutatásával s a rájuk vonatkozó levéltári adatok feltárásával. Megismerteti a község harangjait, toronyóráját, hajdani vízimalmait s szinte napjainkig működő gőzmalmát, működési elvüket, felépítését, a letűnt korokban virágzó népi mesterségeket, a kovács, a kerekes, a favillakészítő szaktudását, szakmai fortélyait, s a kalotaszegi népi építészet technikatörténeti sajátosságait is az érdeklődő figyelmébe ajánlja. Az erdélyi késő gótikus építészet egyik remekéről, a település szimbólumává lett gyönyörű templomról alkotott képünk a fából ácsolt tető és a torony szerkezeti elemeinek szakszerű leírásával teljesedik ki, de ugyanúgy az itt élő emberek alkotókedvét, rátermettségét, mesterségbeli jártasságát dicséri a község egykori román fatemploma is. A kötet témaköréhez szorosan kapcsolódik a helység jeles szülöttje, a költőként is számon tartott bányamérnök Debreczeni Márton munkásságát bemutató fejezet.
Nemesbori község a történelmi Bars és Hont megye határán, Lévától délkeletre, Ipolyságtól északnyugatra fekvő, ma már kevert, magyar-szlovák lakosságú kis település, de ahogy a történelmi neve mutatja, valaha (a második világháború előtt) még magyar volt, és többnyire színmagyar kisnemesek lakták, akiknek aztán a háború után menekülniük kellett származásuk miatt a szülőhelyükről. Nemesbori - cseppben a szlovákiai magyar tenger. Ennek a tengernek a történelmi hullámait írja le Csáky Károly a történész, a szociográfus, az etnográfus szakértelmével és a szépíró "finom érzékével".
Szerkesztette, a tanulmányt írta, jegyzetekkel ellátta Pál-Antal Sándor.
A kötet a nagymultú főgimnázium történetének kutatási eredményeit közli. A bevezető rész elmeséli az iskola történetét, majd a tanárok életrajzai, névsoruk, az iskolaigazgatók névsora és a tanárok írásainak listája következik. Mindezt számtalan kordokumentum, régi fényképek, tankönyvek, naplók, tablóképek teszik átélhetővé.
Újabb riportkötetében a szerző egy sajátos miliőjű hegyvidékre kalauzolja az olvasót, méghozzá egy igen kevéssé ismert kistájba, a Nagyváradot körülvevő, a dokumentumokban először 800 éve említett Váradhegyaljára. A szőlődombok, gyümölcsösök a mai napig megőrizték egyedi mikroklímájuk mellett mikrotársadalmukat, annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedek betelepedései megváltoztatták az etnikai arányokat is. A kötetben a szerző egyaránt megszólaltat több generáció óta a vidéken élő családokat, mint újdonsült hegylakókat...bővebben
Az utóbbi években a kutatók figyelme mind gyakrabban irányul szülővárosuk vagy vidékük története, szokásai, néprajza és hagyománya felé. Pénovátz Antal helytörténeti és művelődéstörténeti írásai Moravica, Pacsér és Piros történelmi, néprajzi és hiedelemvilágbeli mozzanataival foglalkoznak. A többsíkú kötetszerkesztés lehetővé teszi az olvasó számára, hogy az említett helységek nyelvészeti, egyháztörténeti, irodalmi vonatkozásait is megismerje. A szerző a ma már nem élő adatközlők ismeretanyagát örökíti át az utókornak, amely felbecsülhetetlen értékként szolgálhat a falutörténettel foglalkozni vágyó ifjabb generáció számára.
A klasszikus néprajztudós Székelyföld leírásához készült kiegészítő írásának második része. Az első kötetben Háromszék leírása olvasható.
Az első kötet a város régibb múltjának egy-egy fejezetébe engedett bepillantást. A jelen munka az 1848-as forradalomtól a második világháború végig terjedő, csaknem kerek évszázadot kitevő polgári kor rimaszombati világát kísérli meg érzékeltetni.
Az első kötet elérhető itt.
Jelen kötet egy mezőségi település, Detrehemtelep 20. századi narratív repertoárját teszi közzé. Két, különböző jellegű szövegbázist tartalmaz. Az egyik egy, a Mezőségen született és élt férfi hagyományból átvett, a hagyományos életformában, hagyományos módon aktivizált repertoárja. A második repertoár arra vet fényt, hogyan élte és őrizte meg emlékezetében a falu az évszázad eseményeit.
Kevés olyan szép és izgalmas város van Magyarországon mint Visegrád. A Várhegyet körülölelő Dunakanyar látványa már az ókorban is sok népnek megtetszett. A rómaiak itt építették ki birodalmuk erődökkel és őrtornyokkal szegélyezett határvonalát, Szent István király vármegye-központtá tette, IV. Béla pedig várat épített ide. Károly Róbert Visegrádra költöztette királyi udvarát, Nagy Lajos palotát épített, Zsigmond pedig Közép-Európa legszebb királyi lakóhelyévé alakította...bővebben
Ha van a szlovákiai magyar irodalomnak ma is érvényes, "történő" hagyománya, akkor az immár a hetvenes éveit taposó Koncsol László izgalmas reneszánsz érdeklődést és tudást mutató életműve minden bizonnyal az. A helytörténet műfajában, amelyet Koncsol akkor kezd művelni, mikor 1985-ben a kommunista hatalom kitiltja az irodalomból, a csallóközi Dióspatonyban latálja meg tusculanumát...bővebben
Könyvünk a több mint ezer éven át Magyarország részét képező Várvidék és Felső Őrség, valamint az Őrség történelmi és népi emlékeit mutatja be 263 nagyméretű színes kép segítségével. A képe jól szemléltetik e vidék Európát gazdagító magyar örökségét, melyet ezer év után osztrák barátaink a jó gazda gondosságával megőriztek.
E kisváros arculatát és szellemiségét a történelem folyamán három nemzet formálta, melyek sorrendben három névvel is illették. Három nemzet, három rózsa, ami a város címerében is megtalálható. Mindhárom nemzet hatása és befolyása a városra jelentős, és a középkortól a mai napig nyomon követhető. A középkorban a német bányászok által alapított Rosenau az újkorban a magyar polgárok és iparosok Rozsnyója lett, majd a legújabb korban egyre inkább a szlovákság mondja magáénak Rožňavát. A kérdés csak az, vajon elég alázattal ápolták, ápolják-e a történelem színpadának szereplői az elődök értékeit.
A kötet az Iskolák Veszélyben program keretében folyó munkákból ad rövid válogatást. A program 2012 és 2015 között működött, célja pedig az volt, hogy - a tudományos normák és szabályok betartásával- hidat építsen a szociológiai, statisztikai alapkutatások és a szórványoktatás mindennapos gyakorlati oktatásszervezési problémái közé.
A kötetben megjelent tanulmányok a Székelyföldön kívüli magyar oktatás helyzetéről, problémáiról, lehetőségeiről adnak egyedülálló áttekintést, bemutatva olyan kérdéseket, mint a városi lakónegyedi iskolák magyar tagozatainak helyzete, a roma származású gyermekek tannyelvválasztása vagy akár az iskolabuszrendszer működése. A kötet végén az erdélyi magyar iskolahálózat legfontosabb adatait összesítő település- és iskolaszintű adatbázis található.
A terület méretét és a lakosok lélekszámát illetően is akadnak Európában hasonló vagy akár kisebb országok is a Székelyföld régiónál. Ez a tájegység annyi markáns ismertetőjellel, más vidékektől jól megkülönböztethető jellegzetességgel rendelkezik (például történelmét vagy az itt lakók nyelvezetét és gondolkodásmódját illetően stb.), hogy egészen természetes, miszerint időről időre olyan munkák láttak napvilágot, amelyek külön egészként tárgyalták földrajzát, történelmét, gazdaságát, néprajzát. Ezek közül a legismertebb vállalkozás Orbán Balázsnak 1868 és 1873 között hat kötetben megjelent A Székelyföld leírása.
A Helyismereti almanach egy regionális műhely munkája (Zenta, Újvidék, Magyarkanizsa), mely a kötetben adja ki helytörténteti vonatkozású tanulmányait. Állandó rovatai a Krónika, mely egy-egy történeti eseményt jár körül, az Arcképcsarnok, mely egy elfeledett híresség életútját tárja fel, a Köztér, mely valamely művészettörténeti emlék történetét mondja el, és a Források, mely valamely érdekes kézirat titkait fedi fel...bővebben
A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica 2012-2013 évkönyve
Vargha Mihály: A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói jelentése (2011. november – 2013. október)
Természettudományok
Kis Boglárka Mercedesz – Kármán Krisztina: Adatok a székelyföldi ásványvizek stabilizotóp geokémiai kutatásához
Kővári István: Kisvízi időszakok vizsgálata a Kovászna-patak felső szakaszán
Kisgyörgy Blanka: Kastélyparkjainkról
Urák István – Máthé István: A Lucs-tőzegláp pókjainak (Arachnida: Araneae) faunisztikai és ökológiai vizsgálata
Régészet
László Attila: Székely Zoltán, a régész
Bordi Zsigmond Lóránd – Józsa Lajos: Egy elfeledett régészeti lelőhely: a miklósvár–nagymátyás-pataki telephely
Bordi Zsigmond Lóránd – Boér Laura: Adalékok a Székely Nemzeti Múzeum történetéhez: Vasady Nagy Gyula és Carl Gooss levelezése, 1876–1878
Puskás József: Adatok Kovászna megye régészeti repertóriumához I. ...bővebben
A kosár üres
Rendeléseim követése:
A kosár üres
