Betöltés...

Gazdasági adaptáció és etnicitás

Szabó Á. Töhötöm

Gazdaság, vidékiség és integráció egy erdélyi térségben


Ár: 4.500 Ft

Raktáron

Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár
Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár
165 × 240 mm, kötött, 296 oldal
Kiadás éve: 2013
ISBN: 978-606-8377-20-9

A felsőkápolnai tetőre beereszkedve a távolban egy kisebb domb tetején a bonyhai református templom bukkan fel, képe több irányban is uralja a tájat – dominanciáját viszont elhomályosítja egy, a kápolnai tető fölött nemrég emelt borház és pincészet, amely a térségben nagy múltú, de az 1990 utáni években visszaszorult szőlészetnek, borászatnak ad új irányt. A falvak egy részében magyar többséget találni, más részében románt, harmadik részben pedig cigányt. De vannak itt olyan falvak is, amelyekben még az 1990-es évek elején is szász többség volt. És végül több faluban találni a valamikor magyar nemesség tulajdonába tartozó kisebb-nagyobb udvarházat, amelyeknek állapota viszont igen változó. Ez a három elem a vidék (népi) kultúrájának igen fontos összetevője: a magyar arisztokrácia valamikor jelenléte, az interetnikus viszonyok (és ezen belül a valamikor szászok lakta falvak) és végül a szőlőtermesztés mint szimbolikusan is fontos ágazat egymással összefonódva formálják sajátossá a vidék arculatát. Bonyha ezen belül nagyon sajátos helyet foglal el: a térségnek sokáig egyfajta központja volt, és ezt a központi szerepet bizonyos értelemben mind a mai napig őrzi, vásárait a környékbeliek rendszeresen látogatják. Cigányok, magyarok és románok (számarányuk sorrendjében) lakják, alapítását a szájhagyomány a szászokhoz köti, ugyanakkor a községhez valamikori szász falvak is tartoznak. A térség egyik legnagyobb és máig többé-kevésbé épen maradt kastélya Bonyhán áll, a bonyhai Bethlen család erdélyi viszonylatban is nagy birtokkal rendelkezett. Végül Bonyhának – a grófi családhoz köthetően is – jelentős volt a szőlőtermesztése, amiből mára alig maradt valami. A falu tehát sok mindenben megjelenít azt, amit jellemzőnek tarthatunk Kis-Küküllő mentére.

Szabó Á. Töhötöm (1975) a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének adjunktusa. Kötetei: Közösség és intézmény. Stratégiák a lónai hagyományos gazdálkodásban, Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002; Kooperáló közösségek. Munkavégzés és kapcsolatok a falusi gazdálkodásban, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2009.



Részletes keresés