Monográfiák határon túli írókról, színészekről, tudósokról, művészekről. Riportkönyvek egy-egy emberről, kisközösségekről. Emlékkönyvek születésnapokra, évfordulókra egy-egy jeles személy tiszteletére.
Az Emlékezet sorozat újabb kötete egy méltánytalanul háttérbe szorult, kissé elfelejtett, újrafelfedezésre váró erdélyi író, losonczi gróf Bánffy Miklós személyiségét és munkásságát szeretné az érdeklődés középpontjába állítani. Főnemesi származásának hangsúlyozása nemcsak származása és neveltetése, mint meghatározó kiindulópont miatt fontos, egyúttal utalás arra a tényre, hogy végre egy olyan arisztokrata, aki nemcsak írni tud, hanem egyetemes – mondhatnám klasszikus esztétikai – értékeket is hordoz. Az Emlékezet sorozat céljának megfelelően ennek a recepciótörténetnek is az a célja, hogy rámutasson, hogyan tükröződik egy 20. századi erdélyi magyar író életútja és életműve pályatársai (írók, kritikusok) és utókora (kritikusok, irodalomtörténészek) értékítéletében.
Dsidáról szóló dokumentumok, levelek és egyéb tanulmányok gyűjteménye, kirajzolja a költő életútját és pályaképét.
„Dsida Jenő egyénisége elütött a történelemmel viaskodó hitvallókétól, ő nem a végzettel kívánt pereskedni, egyszerűen énekelni akart: a természetről, a szerelemről, az ifjúságról, akár a késő romantikusok. Úgy érkezett az irodalomba, akár egy kamasz angyal, mámoros ifjúsággal, lobogó szőkén, telve lelkesedéssel és önbizalommal.” Pomogáts Béla
Az In memoriam és Emlékezet sorozatunk 60. kötete. Reményik Sándor a rendszerváltozás után kerülhetett újra az olvasók kezébe, ezért néhány generáció előtt ismeretlen. Az „idősebbek” azonban még olvashatták és jól ismerik verseit, melyek még ma is megdobogtatják a nemzetet féltők szívét. Életútja és pályaképe a kötet, fényképekkel illusztrálva.
Szilágyi Domokos a második világháború után versekkel jelentkező nemzedék kiemelkedő és tragikus sorsú tehetsége volt, aki nagyon nehéz történelmi körülmények között, a romániai személyi kultusz éveiben nemzetiségi költőként a legnagyobb ambíciótól fűtve igyekezett megteremteni költészetét, a külső körülmények mellett állandó küzdelemben saját túlérzékeny idegrendszerével is, mígnem e kettős vagy sokszoros teher súlya alatt összeroppant, és önként vetett véget rendkívüli reményekre jogosító életének. Az Emlékezet sorozat anyagának összeállítója, Pécsi Györgyi nagy anyagismeret birtokában állította össze ennek a 20. századi avantgárd ihletésére létrejött életműnek az írói recepciótörténetét, amely nemcsak a pályaképet tartalmazza, de azt a szorongató s ma már történelminek mondható korrajzot is, a „közeget”, amelyet Szilágyi Domokos rendkívüli tehetségének át kellett törnie a maga idejében.
1939-ben jelentette meg az Erdélyi Szépmíves Céh Szabó T. Attila sajtó alá rendezésében az erdélyi Pálffy János elfeledett emlékezéseit. Az 1855-ben elkezdett, de - az író betegsége, majd halála miatt - csonkán maradt munka átfogó képet rajzol elénk a reformkor, az 1848-49-es szabadságharc, valamint az azt követő önkényuralom összes neves és kevésbé ismert alakjáról. Mindenkiről: akik emigrációba kényszerültek, börtönbe kerültek, kivégezték őket, netán árulók lettek. Dióhéjba szorított pályaképek, anekdoták, közéleti problémák keverednek az írói szubjektum közvetlen, olykor kíméletlen őszinteségű, de a tényeket mindig szem előtt tartó megnyilvánulásaival. A hézagpótló mű immáron újabb kiegészítésekkel ellátva, Benkő Samu szerkesztésében jelenik meg, tovább árnyalva e szabadelvű gondolkodó jellemábrázoló művészetét, és tágítva a magyar emlékirat-irodalomról való diskurzus lehetőségét.
Vargyas Lajos, a magyar néprajztudomány és zenefolklorisztika nagy egyénisége, A magyar népballada és Európa (1976), az Egy felvidéki falu zenei világa - Áj, 1940 (2000), A magyarság népzenéje (2002) és számos más, klasszikussá vált mű szerzője, 2004. február 1-én töltötte be 90. életévét. Ebből az alkalomból barátai, tanítványai, pályatársai és kollégái ünnepi kötettel tisztelegtek sokoldalú munkássága előtt a néprajz, a folklorisztika, a népzene- és néptánckutatás, a zenetörténet, az irodalomtudomány, a verstan, a nyelvészet, a művelődéstörténet és más rokon szakmák területéről írott tanulmányaikkal. A kiadványt Andrásfalvy Bertalan, Domokos Mária és Nagy Ilona szerkesztette. Az első kötet DVD melléklete A Kerítésen kívül című Vargyas Lajosról készült portréfilmet tartalmazza, Csorba Judit Dorottya rendezésében.
A kötet a történelmi Sepsi Református Egyházmegye lelkészeinek, iskolamestereinek, kántorainak 1900-ig vezetett névtára és életrajzi adattára. Bevezetője a sepsi egyházmegyében szolgáló családok, dinasztiák között kialakult kapcsolatok, rokoni szálak szövődését, kiterjedését követi nyomon, a papi pálya állomásait, a különböző karrierstratégiákat mutatja be. Bár a teljes erdélyi reformátusságra érvényes konzekvenciákat nem fogalmazhatunk meg, a kiválasztott példák alapján világosan körvonalazódik a székelyföldi református egyházi értelmiség tipikus életútja.
Kevés politikus hagyott olyan mély nyomot korának történelmén, mint Edvard Benes, aki jelentős szerepet játszott az önálló Cseh-Szlovákia létrejöttében, az utódállamok megosztásában, s végül nem kis mértékben neki is köszönhető, hogy egy gazdaságilag és politikailag sebezhető Közép-Európa jött létre. A szerző alaposan és tárgyilagosan mutatja be e tipikusan közép-európai politikust és korát, a környezetet, amely elősegítette szédületes karrierjét, sikereit, majd kudarcait, illetve csúfos bukását.
A könyvben elénk tárul Benes kivételes politikai tehetsége, becsvágyó személyisége, készsége, hogy saját nemzete és személyes karrierje javára gátlástalanul kihasználja az adott történelmi helyzetet és politikustársai rövidlátását.
Ádám Magda, aki több évtizede kutatja Európa, ezen belül Közép-Európa huszadik századi diplomáciatörténetét, hatalmas levéltári és publikált forrásanyag alapján sokoldalúan és újszerűen mutatja be Benes félévszázados politikai és diplomáciai tevékenységét.
Tarics Péter szlovákiai magyar újságíró második könyvét tartja kezében az olvasó. Ez a kötet mintegy folytatása a szerzőnek a Püski Kiadó Kft. gondozásában 1992-ben megjelent, "Kisebbségi vallomástöredékek" című könyvének. A történelmi bevezetőt követő interjúgyűjteménybenTarics Péter azokat a felvidéki magyarokat szólaltatja meg, akik a sztálinista rendszerű Csehszlovákia idején is bátran, gerincesen kiálltak magyarságuk, elveik, meggyőződésük mellett és valamiféle kulcsszerepet játszottak a felvidéki magyarság életében...
Az Emlékezet sorozat célja és rendeltetése, hogy elsősorban a 20. századi magyar irodalom jelentős alkotóinak és immár klasszikus értékű életműveiknek a bemutatását szolgálja az egyes írók munkáival, világával, szellemi sorsával foglalkozó esszék, tanulmányok, kritikák, levelek, személyes jellegű dokumentációk stb. felhasználásával. A sorozat köteteit tehát úgy is lehetne jellemezni, mint olyan monográfiát, amelynek többtucatnyi szerzője van: az író korának és utókorának irodalmi köztudata, esetenként 60-70 különböző szerző változatos műfajú írásainak a tükrében.
Az Emlékezet sorozat egy kötetbe gyűjtve nyújtja át az érdeklődőknek a kötet témájára: valamely írónkra vonatkozó legfontosabb irodalmat, amelynek a megismerése általában vesződséges és hosszadalmas könyvtári búvárkodást kívánna meg (amelyet egyébként a szükséges bibliográfiák hiányában sok esetben még a kutatók is csak nehézségek árán tudnak teljesíteni).
Az In memoriam sorozat célja és rendeltetése, hogy elsősorban a 20. századi magyar irodalom jelentős alkotóinak és immár klasszikus értékű életműveiknek a bemutatását szolgálja az egyes írók munkáival, világával, szellemi sorsával foglalkozó esszék, tanulmányok, kritikák, levelek, személyes jellegű dokumentációk stb. felhasználásával. A sorozat köteteit tehát úgy is lehetne jellemezni, mint olyan monográfiát, amelynek többtucatnyi szerzője van: az író korának és utókorának irodalmi köztudata, esetenként 60-70 különböző szerző változatos műfajú írásainak a tükrében.
40 éve halt meg Tamási Áron, de olvasói azóta sem felejtették el. Életművéről Ágh Istvántól Németh Lászlón át Rónay Györgyig a magyar irodalmi élet múltbeli és jelenkori kiválóságai elemzik sok más kitűnő szerző mellett klasszikus értékű életművét.
A Magyar Művészeti Akadémia Közelképek írókról című kismonográfia-sorozatának következő kötete. Sorozatszerkesztő Ács Margit. A sorozatban összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életművek kerülnek megismertetésre. A könyvekben válogatott bibliográfia és másfél íves képmelléklet is helyet kap. Vári Fábián László kárpátaljai költőről, íróról Papp Endre írt bemutatást.
"Az érdekek harmóniájának a feltevése a nemzetközi viszonyokban és általában a materiális világban alapvetően téves feltevés. A harmónia alapvetően spirituális fogalom, még akkor is, ha a materiális világra (tárgyakra) vonatkozik. Nem értelmetlen pl. az emberi testben megnyilvánuló harmóniáról beszélni, de ez a harmónia olyan bonyolult összefüggéseknek a végeredménye, amelyek ...bővebben
2013. október 4-én és 5-én zajlott le Dunaszerdahelyen a XI. Nemzetközi Vámbéry Konferencia. A legutóbbi tudományos találkozó három dolgot bizonyított: van létjogosultsága Vámbéry Ármin személyével, munkásságával, illetve távolabbról az által művelt tudományokkal foglalkozni. Másrészről, van létjogosultsága mindezt magyar nyelven tenni. Végül, van létjogosultsága a nagyobb egyetemi központoktól (Budapesttől, Szegedtől) távol konferenciát szervezni és hagyományt teremteni. Ennek a hagyománynak ma már felelőssége van. Kötetünk pedig ennek a felelősségnek kíván megfelelni.
A könyv, melyet az olvasó kezében tart, Ág Tibornak, a szlovákiai magyar zenei élet mindenesének "emlékcserepeit" tartalmazza. Keletkezési körülményei is olyanok voltak, mint maguk a rövid írásokban megörökített emlékek. Ezeknek az emlékcserepeknek a stílusát utánozva próbálom leírni ezt az önmagukban is érdekes történeteket. Egy alkalommal, amikor a békei éneklő csoport számára összeállítandó népdalcsokor ügyében jártam Ág Tibornál, megemlítette, hogy egy különös dologba vágott bele. Szeretné életpályájának folyamán szerzett élményeit rövid visszaemlékező írásokban rögzíteni, mert ,, ... félek, hogy egyre inkább kiesnek emlékezetemből...bővebben
Az alábbiakban a szlovákiai Nyitra-vidéki - zoboralji - származású Bányi Mihállyal készült beszélgetést ismerheti meg a tisztelt Olvasó. Bányi Mihály személye több okból is különlegesnek számít. Egyfelől a korából adódóan több dolgot élt meg - jót és kevésbé kellemeset -, mint amit egy átlagos embertársunk megélni szokott. Például ma már ritkaságszámba megy, ha azt mondhatja el magáról valaki, hogy Nyitra mellett, mégis Magyarországon született. Másrészt mostanra bizonnyal ő az egyedüli, aki még a közelmúltban azt állíthatta, hogy a szlovákiai magyarok mártírhalált halt példaképével, Esterházy Jánossal ismerték egymást, együtt dolgoztak, talán még boroztak is...bővebben
A körlevél (lat. litterae circulares) hivatalos egyházi irat; alapformája a püspöki körlevél, melyet a megyéspüspök rendszeresen egyházmegyéje papságához, kivételesen a híveihez intéz. A körlevél az egyházmegye irányításának meghatározó eszköze (és alapvető dokumentuma). Könyvészeti szempontból nem számít időszaki kiadványnak, ugyanis nem rendszeresen, előre eltervezett periodicitással jelenik meg, hanem szükség szerint állítja össze és sokszorosíttatja a püspöki hivatal. A nagy püspök hagyatékának terjedelmes és fontos részét képezik a főpásztori körlevelek, melyek közzétételét könyvsorozatunk 11. kötetével kezdjük meg. A körlevelekben olyan írások is megjelentek, amelyeknek nem Márton Áron volt a szerzőjük, de ezek közül is beválogattunk néhányat, mert általuk jobban megismerhető az adott korszak társadalmi-politikai háttere...bővebben
A Márton Áron hagyatéka sorozat 12. kötete - akárcsak az előző - a püspök körleveleit adja közre. A Körlevelek -1 az 1938-1947 közötti esztendők körleveleit tartalmazta, jelen kötetünk sokkal hosszabb időszakot ölel át: 1948-tóI1980-ig, Márton Áron haláláig. Ez az időszak nemcsak hosszú, hanem igen nehéz is volt. Az erdélyi katolikus egyházmegyére már az első világháborút követően igen nagy teher nehezedett (gondoljunk csak az impériumváltás következményeire), melyet tovább fokoztak a második világháborút követő kommunista korszak gyötrelmes esztendei. Az egyházmegye vezetésére és a hívekre egyre nagyobb megpróbáltatások vártak, a hatalom különös gondot fordított arra, hogy az egyházat megfossza a vagyonától meg a jogaitól és megnyirbálja a püspök jogkörét valamint függetIenségét.
A Márton Áron hagyatéka sorozat 13. kötetébe a püspöknek azokat az írásait gyűjtöttük össze, amelyeket a hivatalos állami szervekhez intézett. Márton Áron - főpásztorként - 42 éven keresztül képviselte a gyulafehérvári egyházmegyét az állami hatóságok előtt, időnként pedig a többi erdélyi egyházmegyét is. Püspöksége nem telt felhőtlen gondtalanságban, a történelem viharai igen 'borús időket' hoztak Erdély földjére és népére. Az első években a királyi minisztérium packázásaival kellett megküzdenie; a második bécsi döntés után Dél-Erdélyben maradt, hogy reményt nyújtson kisebbségben maradt híveinek. A háború zivataros évei után pedig nem a várva várt békesség jött el, hanem a szovjethatalom román változatának vallásüldöző diktatúrája...bővebben
A kötet anyagát összegyűjtötte, a pályaképet összeállította Szilágyi Józsa Mária
A kötet szerkesztője és összeállítója az első részben gyermeki szeretettel és alázattal kíséri végig édesapja Józsa János (Kajántó, 1901. okt. 11. – 1973. febr. 17. Kolozsvár) tanulmányíró, műfordító, egyetemi tanár, akár kalandosnak is mondható életútját, a kajántói szegényparaszti szülői háztól a Kolozsvári Piarista Gimnázium elvégzéséig s a tanári diploma megszerzéséig. Középiskolai tanárként Nagyenyeden, Gyulafehérváron, Kolozsváron működött, majd útja a Bolyai Tudományegyetem román nyelv és irodalom tanszékére vezetett. Diákjai igényes és rendkívül népszerű tanárként tisztelték...bővebben
A kosár üres
Rendeléseim követése:
A kosár üres
