Monográfiák határon túli írókról, színészekről, tudósokról, művészekről. Riportkönyvek egy-egy emberről, kisközösségekről. Emlékkönyvek születésnapokra, évfordulókra egy-egy jeles személy tiszteletére.
Szeretni valóak a régi fotók. Mert olyan régi rajtuk minden, A nyolcvanas években máshogy néztek ki az emberek és máshogy néztek egymásra. Más ruháik voltak, más frizurák és szemüvegek, minden valahogy más volt, pedig ugyanolyan mozdulattal nyúltak kanállal az üst felé, lógatták szájukból a cigarettát, írtak párt sort a köteteikbe, ugyanilyen összeszorított ujjakkal jelentkeztek, mint Dormán László fotóin, vagy mint most mii. Ők is hordtak nyakláncot, ők sem hordtak nyakkendőt, vitatkoztak, beszélgettek, egyetértettek, nevettek, de valahogy más volt régen mégis. (Terék Anna)
Kiss János 1978 és 1980 között készített naplójegyzetei ahhoz segítenek hozzá, hogy betekintést nyerhessünk egy kolozsvári író és újságíró mindennapjaiba. Kirándulásokról, sofőriskolai vizsgáról, főtitkári látogatásokról, politikai hírekről egyaránt szó esik a feljegyzésekben, a szerző megfigyeli, rögzíti és kommentálja az eseményeket. Munkája nyomán értékes dokumentumanyag kerülhet a korszak iránt érdeklődő olvasó kezébe.
Az 1925. január 1-jén született Szerző a székelyföldi Csíkrákosról indult el, hogy eljusson a világ legnagyobb zenei konferenciáira, hogy olyan népzene-kutató-zeneszerző váljék belőle, aki nemcsak mondja, hogy Kodály-tanítvány, hanem az is, és nemcsak tanítvány, hanem méltó utód is!
És ki hitte volna: remek elbeszélő! Letehetlenül izgalmas könyvet tartunk a kezünkben, a Prima Primissima Díjas és Széchenyi Díjas Sárosi Bálint újabb nagyszerű, és nyugodtan kijelenthetjük: a legesleghitelesebb olvasmánnyal ajándékozott meg minket!
Ajánljuk még: Népzenei tájakon
A 2015-ös év román-magyar irodalomtörténet szenzációja Ferenczes István filológiai, oknyomozói kutatásának az eredménye, amelyet most kétnyelvű, román-magyar kötetben is megjelentetett a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal...bővebben
Kortárs, 2016/4.
Vargyas Lajos, a magyar néprajztudomány és zenefolklorisztika nagy egyénisége, A magyar népballada és Európa (1976), az Egy felvidéki falu zenei világa - Áj, 1940 (2000), A magyarság népzenéje (2002) és számos más, klasszikussá vált mű szerzője, 2004. február 1-én töltötte be 90. életévét. Ebből az alkalomból barátai, tanítványai, pályatársai és kollégái ünnepi kötettel tisztelegtek sokoldalú munkássága előtt a néprajz, a folklorisztika, a népzene- és néptánckutatás, a zenetörténet, az irodalomtudomány, a verstan, a nyelvészet, a művelődéstörténet és más rokon szakmák területéről írott tanulmányaikkal. A kiadványt Andrásfalvy Bertalan, Domokos Mária és Nagy Ilona szerkesztette. Az első kötet DVD melléklete A Kerítésen kívül című Vargyas Lajosról készült portréfilmet tartalmazza, Csorba Judit Dorottya rendezésében.
Magasság 186 cm, szélesség 105 cm, önsúly kb. 100 kg, teherbíró képesség igen alacsony, fogyasztás minimális. Csantavéren születtem az év legszebb havában, régen. Valamivel később, 1952-ben szakképesítést szereztem a fényképészszakmában. Ezt követően 1959-ben Szarajevóban elvégeztem az Iparművészeti Középiskolát (monumentális festészeti szak), majd 1967-ben az újvidéki Pedagógiai Főiskolán diplomáztam. Idestova negyed évszázada a csantavéri általános iskolában szenvedek. Azon szerencsésebb emberek közé tartozom, akik nem tudnak írni, de van mondanivalójuk. Érdeklődésem középpontjában nem a szín, a forma vagy a vonal áll, hanem a művészet. Ezért nem vagyok se festő, se szobrász, se grafikus.
A kötet tisztelgés a Radnóti-centenárium jegyében a 80 évvel ezelőtt született neves irodalmár emléke és a csaknem fél évszázaddal ezelőtt készült mű időszerűsége és korszerűsége előtt.
Kalotaszegi értékfeltáró-értéktudatosító kiadványsorozatunknak különleges darabját tartja kézben a Kedves Olvasó: Ady Endréné Boncza Berta visszaemlékezéseinek részleteit a maguk töredékes, helyenként csupán vázlatos formájában, esetleg éppen csak baráti levélben körvonalazott, de soha meg nem valósult alakjában. Kiegészítve a désfalvi Boncza- és a törökfalvi Török-család mozaikos történetével, a - Szentimrei Jenő szavaival élve - csucsai vár három Bertájának egyéni és közös tragédiájával...
Márton Áron munkásságának igen jelentős részét alkotja nevelői tevékenysége. Szigorú feladatának tartotta küzdeni a lelkekért, így már fiatal papként felismerte, hogy nem térhet ki a nevelés világnézeti feladata elől. A könyv az azzal kapcsolatos jegyzeteit, cikkeit, tanulmányait tartalmazza.
Tőkés László és a román politikai rendőrség negyedszázaddal ezelőtti küzdelmének felelevenítését azok a támadások is indokolják, amelyek napi politikai csatározások forgatagában a rágalmazástól, nemtelen gyanúsítgatásoktól sem riadnak vissza. Az elvakult, tudatos torzítással szemben ez a könyv a dokumentumokra épít, hagyja a korhű szövegeket beszélni, épp csak annyi kommentárt fűz a történésekhez, amennyi elengedhetetlenül szükséges a jobb megértéshez, a szereplők beazonosításához. Múlt, jelen, jövő szerves összetartozásának érzékeltetésére a kronologikus szemlélet látszott kézenfekvőnek. Ezt a célt szolgálják a fotók is, amelyek nagy részét a román állambiztonság fotósai készítették.
Munkácsi Bernát életét sok írásból megismerheti az érdeklődő. Regényformában leánya, Munkácsi Noémi írta meg, tudománytörténeti jelentőségét Kálmán Béla mutatta be a Múlt magyar tudósai sorozat egyik kötetében. Mi indokolja hát, hogy egy újabb mű foglalkozzon Munkácsi Bernát életével? Két igen jelentős oka van ennek. Az egyik, hogy 1860-ban, azaz százötven éve született, és ez a kötet is megemlékezés és tisztelgés a kiváló tudós emléke előtt...bővebben
A kötet rendhagyó beszélgetőkönyv, melynek résztvevői: egyfelől az interjúk profi készítője, a szerkesztő és újságíró szerző, másfelől leggyakoribb beszélgetőpartnerei, az írók. Írók, költők, irodalomtörténészek, a szlovákiai irodalom színe-java. Az interjúkból, vallomásokból kikerekedő eredmény ennek megfelelően rendkívül változatos és sokszínű, ám nem kétséges: az interjúk és vallomások legkisebb közös többszöröse az irodalom, az irodalmi éket, az alkotás utolérhetetlen varázsa...bővebben
Tsúszó Sándor, régiónk szülöttje, az ederdi géniusz megtestesítője, a messzi földön híres művészeti mindenes, a nagy hatású gondolkodó, beszélgető - és elhallgatóművész idén töltötte volna be száznegyedik életévét. Ez a könyv Tsúszó Sándor feltételezett születésének (vagy születésének feltételezett ) száznégy és fél éves évfordulójára jelenik meg, az utókor mély főhajtásaként. (Hizsnyai Zoltán)
A Magyar Művészeti Akadémia kismonográfia-sorozatot indított Közelképek írókról címmel, Ács Margit sorozatszerkesztésében. A sorozatban összegző jelleggel mindeddig feltáratlan életművek kerülnek megismertetésre. A kötetekben válogatott bibliográfia és másfél íves képmelléklet is helyet kap. Farkas Árpád erdélyi magyar író, költő, műfordítóról Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész írt áttekintő bemutatást.
Mik voltak a Ceauşescu-i diktatúra körülményei között publikálhatatlan, sőt szóban is elmondhatatlan gondolatai annak az embernek, akit a nyolcvanas évektől a nemzeti és kisebbségi kérdés tekintetében mesterüknek tekintettek a következő két évtizedben a nemzetpolitika frontvonalába kerülő erdélyi és magyarországi fiatalok? Mi lehetett a titka, a kulcsa Fábián Ernőnek? Valószínűleg nem lényegtelen kérdés ez a közelmúlt magyar történelme, sőt jelenünk egyes vonatkozásainak megértéséhez. Egy erre adott választ, ezzel kapcsolatos forrásművet tart kezében a tisztelt olvasó. Fábián Ernő itt közölt naplójában azokat a gondolatait vetette papírra, amelyekkel, ha kiderülnek, "csak" önmagát sodorta volna bajba.
Bányai Éva olyan feladatra vállalkozott, amely már régóta időszerű: a bukaresti magyarság sajátos közösségének feltérképezésére, részletekbe menő életútinterjúk révén. A kötet fókuszát nem annyira a személyes élettörténetek, inkább a bukaresti magyar reprezentatív intézmények sorsa képezi. A Kriterion Könyvkiadó, A Hét és a bukaresti televízió magyar adása a hatvanas-hetvenes években olyan kulturális pezsgést hoztak a bukaresti magyarság életébe, amely a romániai magyarság történetében megkerülhetetlen viszonyítási ponttá vált. Számos történelmi tanulsággal szolgál a nyolcvanas évek egyre szigorúbb hatalmi viszonyainak számbavétele, illetve a kilencvenes évek radikálisan átalakuló bukaresti magyar közösségének sorsa is.
Dr. László Gábor önéletírásában nemcsak egy személy sorsának ismertetéséről, hanem egy család történetéről van szó. No meg a székelyföldi faipar megszervezéséről. Írásának nagy érdeme, hogy nemcsak eseményeket, történéseket rögzít, hanem korszakot is jellemez, végigvezet a kommunista rendszer gazdasági elitje életvitelének jó négy évtizedén. Így belülről is megismerhetjük, úgymond kézzel tapinthatjuk a letűnt rendszert.
Műfajilag nehezen beskatulyázható Pap István könyve. Van benne önéletrajzi feljegyzés, fogságélmény, moralizáló töprengés, az élet derűs oldalait a legnehezebb pillanatokban is észre vevő természetes észjárás írásban megfogalmazott lenyomata. Kemény kétkezi munkába belenevelődve, a második világháborúban és a több éves szovjet hadifogságban edződött gazdamérnök, egyetemi tanár, majd akadémikus közvetlenül az 1989-es decemberi fordulat előtt, alatt és után a Brüsszelben élő lányainál keltezi első feljegyzéseit. Jó íráskészségű, művelt emberként fogalmazza meg kérdéseit, keresi a válaszokat, és vonja le a rövid 20. században itt, Erdélyben élt, sokat, sokat tapasztalt gondolkodó értelmiségi tanulságait.
A magyar királyi Honvédség 1945 utáni kollektív számonkérése részeként ért tragikus véget a bűnbaknak kikiáltott, a háborúból történő kiválás lehetőségét remények és kudarcok között kereső Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnökének élete. A rábizonyítható bűntettek híján a népbíróság a politikai nyomás ellenére is csak tíz év fegyházra ítélte, amit az ezzel elégedetlen Népbíróságok Országos Tanácsa a fellebbviteli tárgyaláson életfogytiglanra változtatott. A rendszer vezetése azonban ebbe sem nyugodott vele. A honvédség „bűneiért” Szombathelyi Ferenc elítélésével és kivégzésével kellett és lehetett példát statuálni.
A kosár üres
Rendeléseim követése:
A kosár üres
