Monográfiák határon túli írókról, színészekről, tudósokról, művészekről. Riportkönyvek egy-egy emberről, kisközösségekről. Emlékkönyvek születésnapokra, évfordulókra egy-egy jeles személy tiszteletére.
Az egykori Utunk szerkesztője, Bágyoni Szabó István, és ugyanezen lap grafikai szerkesztője, Árkossy István között megszólaló párbeszéd könyve ez a beszélgetőkönyv. Egymásnak írt, datált levelek formájában bontakozik ki kettejük története, mely a régi Kolozsvár története is egyben. A mozaikszerűen, kettejük párbeszédéből összeálló történet Bágyoni Kolozsvárra kerülésével, az 1950-es évekkel veszi kezdetét. Arról is szól ez a történet, hogy a művészet és a irodalom szemüvegén keresztül hogyan néz ki a korabeli Kolozsvár kulturális miliője. Két művész intellektuális utazását követhetjük nyomon e könyv lapjain
Igényes kivitelezésben látott napvilágot a neves festő, Miklóssy Gábor munkásságának szentelt album-monográfiánk. A Sümegi György tollából származó szakszerű, részletes értékelés után kitűnő minőségű reprodukciókon keresztül ismerkedhet az olvasó Miklóssy Gábor munkásságával.
Szabó Tamás fotóművész, született Aradon, 1935. február 18-án. (Szülei az Antonescu-rendszer kisebbségellenes politikája miatt 1941-ben telepedtek át Kolozsvárra.) 1954 és 1962 között a kolozsvári egyetem Központi Film- és Fotólaboratóriumának munkatársa. 1962-tól nyugdíjazásáig az Erdélyi Néprajzi Múzeum fényképésze volt. Folyóiratokban, évkönyvekben és napilapokban jelentek meg nagy számban fényképei, műteremfelvételei, reprodukciói.
A civilizáció a bátorság iskolája – vallotta Guglielmo Ferrerót, hajdani genfi mesterét követve Bibó István. A bátorságra az ember haláltudatából fakadó félelem legyőzéséhez van szükség. Ennek számos módja lehetséges...
Ma már elfeledett tény, hogy a Viharsarok, A régi magyarság, A felvilágosodástól a sötétedésig és A nagy vállalkozások kora című kötetek szerzője boldogabb időkben gyakran megfordult a mi vidékünkön, a Bácskában...
Tőzsér Árpád naplója az a forma előtti nyelv, amely minden író cetlijein, irkalapjain, bejegyzéseiben ott van, amelyből Montaigne esszét, Cervantes regényt, Rousseau önnevelési történetet, Stern tudatfolyamot csinált.
A Nagy Miklós Kund 75. születésnapjára megjelenő könyv a 2008 és 2018 között kiadott publicisztikai írásainak szűrlete. A kötet első fele a beszélgetéseké, a másik felébe pedig a publicisztika más alfajaiba sorolható írásokból válogattunk...
A Dsida Jenő alakját és költészetét megidéző kötetben a nagy költő verseiből, leveleiből, valamint az ezeket értelmező, értékelő tanulmányokból közöl válogatást gondozója, Sas Péter. Kötetünk anyagát Dsida nagy versei, költészetének témái tagolják fejezetekre, így a könyvben olyan sokatmondó fejezetekkel találkozhatunk, mint Leselkedő magány, Nagycsütörtök, Psalmus Hungaricus, Angyalok citeráján, Tóparti könyörgés, Arany és kék szavakkal, melyek mind Dsida költészetének világát idézik, ugyanakkor az életmű átható vizsgálatát nyújtják.
Aki a kommunista rendszer évtizedeit – pláne közéleti szerepet vállaló értelmiségiként – megélte, nem kerülheti meg a személyre szabott kérdést: hogyan történhetett? Lehet-e mentség a naivitás? Meddig igazolható a – közmondás szerint pokolba vezető – jószándékú kompromisszumkeresés? Cseke Gábornak van bátorsága nyíltan szembenézni ezekkel a kérdésekkel. A hatvanas évek végétől Bukarestben élt költő, prózaíró, az Ifjúmunkás egykori főszerkesztője, majd az Előre vezető publicistája maga is része volt az akkori ideológiai gépezetnek, s most, miközben első kézből nyújt betekintést az 1989 előtti romániai magyar sajtó belső életébe, az emlékidézés szeszélyes útján haladva, gazdag tényanyagot is felvonultatva, kemény önkritikával néz szembe kora kihívásaival és hasolóképpen a maga rossz döntéseivel is.
"Világ golyóbisát markomba forgattam... Poklokig szállottam Márs biztatására... Levevék fejemről Múzsák sisakomat és kezembe nyújták szomorú lantomat... Hol van a Szabadság, hol lesz maradása?... Végre mi lesz Álmus vitéz fiaibúl?... Verseim nem egyébből állanak, mint barátaimhoz írott levelekből... Jóllehet úgyis esméretlen leszek, mindazáltal mostani világban mégis nagyobb homályban szeretnék rejtezni...
,,Tiszta, nemes gyümölcsíz,
Egy pohárban tűz és víz,...."
Magyarország egyik csodájáról, az ezerarcú pálinkáról dalolja e sorokat Kontor Tamás, miközben tulipános pohara falán egy egész nép kincse gurul végig...
Németh Antal (1903–1968) a magyar színháztörténet egyik legmostohább időszakában, 1935 és 1944 között igazgatta a „nemzet színházát”...
Nagybaczoni Nagy Vilmos (1884-1976) vezérezredes, honvédelmi miniszter, katonai szakíró.
Gróf Mikó Imre a XIX. századi Erdély legismertebb és legelismertebb magyar vezető személyisége volt. Fő céljának az Abszolutizmus által sújtott, szétesett magyar társadalom megszervezését tartotta, de mindenekelőtt a betiltott intézmények újraindítását, aztán újak alapítását kezdeményezte. Ennek érdekében nagy anyagi áldozatot is hajlandó volt vállalni, ezért nem minden alap nélkül nevezték el már a kortársak „Erdély Szécsenyijé"-nek. Nagy karizmája, kisugárzásának, tiszta szándékú szellemiségének, géniuszának és sokoldalú műveltségének köszönhetően 1853 és 1876 között öt erdélyi magyar kulturális és tudományos intézménynek volt elnöke mint: az Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Gazdasági Egyesület, kolozsvári Nemzeti Színház, Erdélyi Református Egyházkerület és a Nagyenyedi Bethlen Kollégium.
Sajtó alá rendezte: Gáll Éva és Dávid Gyula. A kolozsvári egyetem egykori professzorának, az 1957-ben újraindult Korunk főszerkesztőjének naplójában lépésről lépésre követhető az erdélyi magyar értelmiség legjobbjainak harca az elnemzetietlenítő Ceausescu-hatalommal, egy-egy magyar intézmény megmaradásáért. A Napló ugyanakkor nem egyszer drámai mélységű dokumentuma annak, miképpen nézett szembe egy önrevízióra képes ember önmagával.
Hodossy Péter felvidéki maratonfutó, aki túl van az ötvenedik maratonján. Megjárta New Yorkot, Torontót, Párizst, Londont, Rómát, futott Budapesten, Kassán és Moszkvában is. Idén testvérével Dunaszerdahelyről Csíksomlyóig tesznek zarándokutat, gyalogosan mennek a csíksomlyói misére. Könyvében számos emlékezetes pillanatot megörökít élményeiről, sok-sok színes képanyaggal.
A kötet Dr. Jakab Antal megyéspüspöknek állít emléket. Méltó és igazságos, hogy a történészek által emlegetett "rövid huszadik század" (1914-1990) vérzivataros és embert próbáló korszakában az oly sok nehézséget átélt főpapról, dr. Jakab Antalról is megemlékezzünk. A rá emlékezés jeleként a nehéz diktatúra időszakában kormányzó főpásztor újévi szózatait és néhány beszédét adjuk itt közre.
Györ királyi várossá válásának 750. évfordulója alkalmából megjelent három kötetből álló sorozat első kötete.
Györ királyi várossá válásának 750. évfordulója alkalmából megjelent három kötetből álló sorozat második kötete.
The letters of the Hungarian nobleman Boldizsár Batthyány (1542-1590) included in this selection provide snippets of everyday life in the southeastern territories of the Habsburg Monarchy.
A kosár üres
Rendeléseim követése:
A kosár üres
