Kínálatunk egyik legjelentősebb része a szépirodalom. Kortárs és klasszikusnak számító határon túli szerzők versei, prózái, esszéi, publicisztikái, drámái, illetve antológia kötetek.
Tizennégy év kihagyás után új verseskötettel jelentkezik a József Attila-díjas Tóth László. Ez idő alatt több válogatott verseskötete is napvilágot látott. A "Kötélen, avagy Amint az ég" ez idő alatt született verseit tartalmazza (közülük néhány már időközbeni válogatott köteteibe is bekerült). Ily módon kötetünk egyszerre a kötődés és az elszakadás dokumentuma is, a folytatásé és az útváltásé, a továbblépésé. Míg korábbi opusaiban költőnk nevezetes Istentelen színjáték című, nagy visszhangot kiváltott verseskönyv-trilógiájának a regiszterei - egyfelől a groteszk, a szatirikus ihletettség, az ironikus rálátás, másfelől a meghitt, lírai hangulatok, az elégiába hajló tűnődések, a csendes önreflexiók - szólnak tovább, költészetének újabb iránya - mindezek megtartása mellett - inkább nyelvfilozófiai, nyelvkritikai ihletettségű.
A Kutyák birodalma azt jelenti: az emberek különös vidéke. A kötet 21 novellája sokféle módon kapcsolódik a kutyákhoz. Némelyiknek szereplői a kutyák, némelyikben csupán utalnak rájuk, de ilyenkor, az utalások révén mintha még erősebben érződne a jelenlétük. Mintha a novellák mondatai olyan vehemenciával és kitartással erednének a történetek nyomába, ahogy a kutya teszi, ha szagot fog. Mintha olyan buzgalommal kaparnák ki a földből a témát, ahogy kutya az elhullott csontot.
A költő még a hatvanas években jelentkezett első verseivel, amikor a nyitrai Pedagógiai Főiskolán tanult, de első önálló kötete, a Sasok és vonatok csak 1974-ben láthatott napvilágot, elmondása szerint „kiherélve”, a legfontosabb verseket kihagyva. Később sem volt a rendszer kegyeltje, de költészetét a kritika is fanyalogva vette tudomásul. Erről Tóth László költő és művelődéstörténész, a most megjelent kötet bemutatója is szólt, aki azonban figyelmeztetett arra, hogy Zirig versei között akad néhány, amely a pillanatnyi kánonoktól függetlenül értéket képvisel és üzenete van mindenekelőtt azoknak a csallóközieknek, akik közé Zirig Árpád is büszkén sorolja magát.
Az Utónapló intimitásban, gyónásban, vallomásban mindent bepótol, ami addig kimaradt az író életművéből. A párjelenetek merészen részletező ecsetelése már-már a pornográfia határát súrolja, anélkül hogy jó ízlést sértő túlzásokba billenne.
A hatalmassá növő látomásos képek a szerelem, az erotika, a szenvedély világába kalauzolják el az olvasót, s a legérdekesebb ebben az, ahogyan ezt a szerző teszi, s az egyéni írói nyelv, amelyet az "örök témák" feldolgozásakor használ.
Lassított lónézés: mintha az 1867-ben született Bánffy Miklóstól az 1973-as Orbán János Dénesig minden erdélyi magyar novellista életművét végigkövetné az olvasó. Holott természetesen nem ezt teszi: válogatást olvas; ebbe a szerkesztő azokat az írásokat vette föl, melyeket a legreprezentatívabbaknak érez – bár később látni fogjuk, mennyi baj van ezzel a fenségesen hangzó szóval is...bővebben
...egy vallomásféle tolult fel a lelke mélyéről: - Engem a fájdalom akadályozott meg abban, hogy írjak! Ezek a lélek szavai voltak. Annak a léleknek a szavai, mely a nyelvet formálta. Igen, sokáig várt. Néma volt évekig, évtizedekig, mert az a sok keserűség, fájdalom, méltánytalanság, mely a lelkét mardosta, megakadályozta abban, hogy írjon. Hogy másokkal közöljön valamit. Aztán az jutott az eszébe: nap mint nap mennyi nemes gondolat és érzés süllyed el az emberben...bővebben
Juhász Katalin minimalista jellegű (azaz köznapokhoz visszakozó) költészete a mai, kimerülőben lévő posztmodern líra túlkonstruált nyelve és élethelyzetei közepette kimondottan üdítően hat. Az ember magánproblémáira és mikrokörnyezetére (nő-férfi együttélés, lélek-, szoba-, és városdizájnja stb.) koncentrál, de a költészet sokféle csodája a lecsupaszított egzisztencia, szókincs és szintaxis anyagában is sikeresen éled meg.
E kötet teljes anyaga saját kertemben termett. Itt-ott persze, odébb toltam a kerítést... Tisztelt Bíróság! Beismerem, hogy penészgombaként elburjánzó humorom kitűnő táptalajra lelt a nagy elődök árnyékában. Miért éppen a mauritiuszi Dodó madárra esett a választásom? Mert éppen arra jártam... És eképp kívántam felhívni a világ figyelmét a kihalt állatok védelmére. M.T. Tudjuk, a Pesti Kabarét nem hazudtolva meg, Kolozsvár is a kelet-európai humor egyik fellegvára.
Egy találkozás története. Felelgetős versek, párversek. Párbeszéd a szerelemről. Egyik oldalon a fiú verse, másik oldalon a lányé. Egyben napló is, hiszen nem utólagosan megírt szövegekről van szó, hanem versbe foglalt zaklatott tudósításokról, onnan, belülről, a szerelem kiismerhetetlen útvesztőjéből.
Groteszk és irracionalitásba csúszó történet a szocializmus végnapjai előtti időkből. Az értelmiség és a hatalom négy személyt érintő bizarr története.
Az elsőkötetes szerző 43 verse egyetlen sorozatot alkot, valamennyi én-vers, valamennyi valamiféle beates útonlevésben íródik, és valamennyi a nyolcvanas generációra jellemző hányatottság, sehol nem lét lég(üres)teréből tudósít.
A kisregény hősei menekülve a világ zajától a csatornahálózatba költöznek, hogy számot vessenek korábbi életükkel, hogy utólag értelmet találjanak benne. Szürrealista, lírai hangvételű, mozaikokból építkező mű az eltávolodásról.
A kötet a szerző szépirodalom, esszé és publicisztika között lavírozó írásait gyűjti egybe, amelyek egy-egy műalkotásra, jelenségre (esetleg magára a szerzőre mint a Mindenható félresikerült művére) reflektálnak.
Ozsvald Árpád életműve a költő 2003-ban bekövetkezett halálával lezárult, kerek egész lett. A Lidércek tánca c. válogatás az életműnek azt a lezártságát, egész- és homogén jellegét igyekszik fölmutatni. "Ebben a világban elöször hol a lírai realizmus jegyében, hol a szürrealisztikus-látomásos képekben jelenik meg a falu... A paraszti életforma felbomlása után pedig vívódva, kétségek közepette ingázik a lírai hős múlt és jelen, falu és város között, az előbbi értékrendjét az utóbbi fölé emelve...bővebben
Szemtelen könyv, hímsovinisztáknak, plüssmackóknak nem ajánlott!Tényleg letűnt a lovagkor? Nincsenek ma már lovagok? És ha vannak, milyenek? Lovagkórosak. A nő ír és nevet - vagy nevettet. Máskor meg dühöng, szomorkodik, lelkesedik, felajzódik ezeken a kisszerű vagy nagyszerű, jellemhibás vagy éppen túlontúl tökéletesnek gondolt mai lovagokon. Könyörtelenül játszik igenekkel és nemekkel; fekete királynő, aki könnyen felborítja az egész sakktáblát, ha nem tetszik neki a játék, amit játszik, vagy amit vele játszanak. Mirtse Zsuzsa a férfi tünetegyüttesét láttatja a nő szemével, Jankovics Marcell a nő lelki anatómiai térképét rajzolja meg míves tusrajzokban...bővebben
„A Magzatlégzés szerzője biztos kézzel szövi történeteit, egy kiforrott művész magabiztosságával, az elgondolkodtatás, s olykor talán a meghökkentés igényével. Egyéni hangú, sajátos próza/drámavilágot hoz létre, melyben az emberi gyengeségek pellengérre állításán túl az emberi élet megértésének alapproblémáit is vizsgálja.” (Nagy Abonyi Árpád)
Az ismert, József Attila-díjas költő, nemzedékek egyik legjobbja, pályájának bő két évtizedét összegzi ebben a kötetben, melyből egyértelművé válik, hogy életműve szervesen fejlődik, bármilyen álarc mögé bújjon is időként. A megjelent kötetek anyagán kívül a Majdnem minden egy teljes új kötetnyi verset is közöl.
A kiváló költő, műfordító, aki 21 Shakespeare-művet ültetett át magyarra, a sorozat ékeként a Szonettek jobbik felét örökítette meg magyarul, némelyiket az eddigi fordításokból eltérő értelmezésben.
Történelmi regény a székelyföldi magyarság sorsáról, történelmi "methamorphosisáról".
A kosár üres
Rendeléseim követése:
A kosár üres
