Kínálatunk egyik legjelentősebb része a szépirodalom. Kortárs és klasszikusnak számító határon túli szerzők versei, prózái, esszéi, publicisztikái, drámái, illetve antológia kötetek.
Kilencvenkilenc szonett - ennyi szonett-ország, ennyi élet, ennyi utazás. Nem szeretem a szonettet. A szabadságot szeretem. Markó Béla szavai ezek, melyeket a kötet bevezetőjében olvashatunk. A költő szerint a szonett tizennégy sor szűk kalitkája, ketrece, amelybe be kell szorítani a mondanivalót, ennek ellenére mégis ehhez a műfajhoz fordul és 99 szonettben mondja el gondolatait, boncolgatja a múltat, jelent, jövőt.
A Biblia számos írót megihletett már, hogy az ó- vagy újszövetségi történeteket újramesélje, továbbmondja, eljátsszon a gondolattal, hogyan történhetett volna másként. Kozsár Zsuzsanna elbeszélésfüzére az evangéliumi történéssorozatot merészebb szemszögből láttatja - elsősorban az emberit, a testit, az intim magánszférát domborítva ki, akárcsak a "Zakatol a szent család" kezdetű Petri György-vers.
A három, elsősorban a fiatalabb korosztálynak szánt darab a népmesék világából és a magyar történelemből meríti témáját. A Magister Apáczai című darab, amely a Komáromi Jókai Színház pályázatára készült, s máig nem látott színpadot, Apáczai Csere János hányatott életéből emel ki epizódokat, míg a Rózsa és Ibolya, valamint A derék molnárlegény népmesék színpadra alkalmazása. E két utóbbit annak idején a kassai társulat be is mutatta
A történelmi regény a zentai csata (1697) utáni időktől kezdődik, a törökök ittlététől, távozásukig, majd a Monarchia érájáig, a királyi Jugoszlávia, a Horthy-korszak, s a titoi Jugoszlávia virágázásától széthullásáig, a háborús helyzetig. S ennek a háromszáz éves történelmi időnek, az itt élő emberek, köztük a magyarság megmaradásának szimbóluma a három évszázadot átvészelt fa a Tisza-partján, amely persze magán viseli a fölötte-körötte átvonult viharokat.
Verseskötet.
A kassai író-költő összegyűjtött műveiben a versek és a novellákat követően ezúttal a regényeit ismerhetjük meg.
A prózakötet alapélménye az utazás, a változó tájak, országok és emberek.
E három verses darab képes visszaadni annak a hitét, hogy a gyerekeknek szánt irodalomnak nem kell egyértelmű következtetéseket levonnia, közvetlenül tanítania: elég, ha "csak" gyönyörködtet és a befogadás szabadságát meghagyja.
A székely ízes humor nyelvén meséli életét Bónis Ábel, a Kecskés mérnök, miközben fogható közelségbe kerül a Ceauşescu korszak Romániája. Ferencz Zsuzsanna kisregénye egyáltalán nem lehangoló olvasmány, a korhű keret bőségesen nyújt alkalmat az iróniára, a nyolcvanas évek jellegzetes figuráinak kipellengérezésére.
Ízig-vérig erdélyi ez a házimúzeum. Erdélyi kisváros lakója a tulajdonosa, de idevalók a tárgyak is, és főként az emlékek, amelyeket őriznek: a sokszor átfestett irodaszéktől a megsárgult papírú emlékbeszédig, vagy a világ más tájain ártatlan újságcikkig, ami itt a 80-as évek közepén egy szándékosan félreértelmezett szóval - stáb - életeket tör össze, illetve terel más pályára. A szerző nem csak szemlélője és gyűjtögetője e sajátos házimúzeumnak. Okos szeretettel vesz kézbe minden tárgyat, elfogulatlanul fürkészi az előbukkanó emlékeket, szellemesen, olykor öniróniával mókázik, ugyanakkor a tárgyak túlélését elemezve, magyarázva, tulajdonképpen az erdélyi kisvárosi értelmiség túlélési esélyein töpreng.
Stadtrucker Ernő könyvében meghökkentő, rejtélyes történetek, különös históriák, újkori történelmünk sorsfordulóinak eredeti tablói, mulattató és szellemes minikrimik, felnőtteknek szóló mesék, ironikus "nyelvelések", bolondos elmefuttatások, trükkös kabarétréfák váltják egymást - egységes egésszé összeforrva. A könyv olyan benyomást kelt az olvasóban, mintha egy intellektuális s egyben mulattató "regényt" olvasott volna, miközben lúdbőrzött a háta vagy éppenséggel könny csordult ki a szeméből a felszabadult nevetéstől.
A pozsonyi költő verseit Csehy Zoltán válogatásában olvashatjuk a kiadó verskötet-sorozatában. Milyen szép is szembesülni egy jelentős költői életmű eddigi teljesítményeivel, követni az időbeli módosulások elágazásait, az egymás után következő versek összehangzó és széttartó poétikai jellemzőit! Az ilyen összefoglaló jellegű verseskötetek tulajdonképpen „szépirodalmi irodalomtörténetek” is, hiszen egy tágabb korszak jelenik meg bennük és általuk, s az egyes alkotások nemcsak önértéküknél fogva, hanem az életműben elfoglalt helyük miatt is olvashatóak és értelmezhetőek...bővebben
Háromszéki cigányoktól gyűjtött népköltészet és levéltári okmányok.
A 86 versből álló kötet sokhangú létköltészet, változatos formatárral és tematikával, költői üzenetei balladai tömörségűek, szavából elemi erővel szólnak ki az élmények, felszabadítva a gondolat végeláthatatlan útjait.
A szerző Szlovákia miniszterelnök-helyettese, a felvidéki magyar közélet egyik meghatározó személyisége. Ezúttal 50. születésnapja tiszteletére szépirodalmi munkáit, elbeszéléseit, novelláit ismerhetjük meg, Göncz Árpád ajánlásával.
Történetek a közelmúltról, a közelmúltban elhunyt neves szlovák író kortársairól és kalandozásairól.
Ez a regény először 1979-ben jelent meg, akkor, amikor a közéletből kitiltott szerző szinte bénának, tehetlennek érezhette magát. Regényét tehát parabolaként is olvashatta a szimbolikus jelentésekre fogékony olvasó. Érett, lélektani igényű mű, olyan tudatregény, amely Dobos László "társadalmi regényei" között témájával, a szlovákiai magyar irodalom egyetemében pedig kivételes kvalitásaival egyedülálló.
A Szlovákiai Magyar Írók Társasága a Magyarországon évtizedek óta megjelenő Szép versek és körkép antológia mintájára 2004-től minden évben közzé tesz egy-egy vers- és prózaválogatást a szlovákiai magyar szépirók előző évben megjelent alkotásaiból. Ez a 2005-ös antológia az előző év legjobb prózai munkáiból válogat...bővebben
A 80-as generáció egyik kiemelkedő költője. Nagyváradon él, a Familia irodalmi folyóirat főszerkesztő helyettese.
A közelmúltban magyarbarátnak bélyegzett és állásából elbocsátott nagyváradi könyvtárigazgató, Traian Ştef, aki nem mellesleg 2007-ben az év írója volt Erdélyben, nagyszerű verseskötettel örvendezteti meg a hazai versszerető közönséget. A minimális központozásra szorítkozó sorok rejtett dallamvezetéssel, remek képritmussal idézik meg a vissza-visszatérő rózsaszínruhás asszonyt, a vágy, a szerelem metaforáját...bővebben
Az erdélyi (bánáti) származású kortárs német prózaíró regénye kerettörténettel indul. A főhős, a Dél-Németországban élő Werner Zillich hazautazik a Bánátba, apja temetésére. A temetésen, majd a visszaúton számot vet emlékeivel: családjáról, kitelepedéséről, bánáti sváb elődeiről. A hol lassan, hol felgyorsítva pergő képsorokban megelevenedik e népcsoport kétszázéves története, önfelszámolódása; egyéni és közösségi tragédiák, háborúk, kitelepítések és kitelepülések jelenetei idéződnek fel a vissza-visszatérő emlékek egyre gazdagabb részleteivel...bővebben
A kosár üres
Rendeléseim követése:
A kosár üres
