Szépirodalom

Merényi Krisztián rövidprózája meglepő képzettársításaival, bizarr allúzióival hökkenti meg olvasóit, hiszen a hétköznapi, életszerű tematika meglepő jelentéseket kap, sajátos hangulatot kezd árasztani a szerző sajátos nyelvezetében és képi világában.

Ferenczes István 1945-ben született Csíkpálfalván. A csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője. A kötet a  verseit közli.

Michelangelo a szobrász, festő, építész kora kimagasló költője is volt.  A késői reneszánsz nagy lángelméje,  kortársai szerint különc, magányos, barátságtalan ember volt. Ám ebben a teremtő magányban, melyet a tapintatlan világ oly kevéssé tartott tiszteletben, a múzsák közül négyen is társául szegődtek: a szobrászaté, a festészeté, az építészeté és a költészeté. Ezzel az utóbbival folytatta legbizalmasabb beszélgetéseit. E kötet 76 teljes és egy csonkán maradt szonettjét tartalmazza. A fordítás az utca nyelvét beszélő és saját iratlan törvényeit követő elmét igyekszik visszaadni, aki hasonló módon faragja a verset, mint az utolsó Pietákat.

Ez a kis kötet arra a teljesíthetetlen feladatra vállalkozik, hogy végigtekintve az elmúlt évszázadon – a 20. századon –, számba vegye közel- és félmúltunk nevetéstörténelmét – emberi gyarlóságainkat. Természetesen mindenki másképp állítana össze egy ilyen kötete, de reméljük e mostaniban is mindenki talál majd nevetnivalót kedvére, olyan viccet, melyet lehet, hogy már hallott valahol, valakitől, de elfeledte, s olyat is, amelyet még nem ismert...

Monoszlóy virtuózan bánik a szóval és gondolattal. Formakészsége, nyelvi szemléletessége, gondolati telítettsége mesteri, akár a lírai realizmus hagyományaihoz igazodik, akár ironikus és groteszk parabolákban fejezi ki magát. Nem minden költő olyan szerencsés, hogy kézbe veheti saját összegyűjtött munkáit, az összes versek kegyelme pedig esetenként még a legnagyobbaknak sem adatik meg. (Babitsnak például még nincs.) Ezért minden vállalkozás dicsérendő, amely összegezni képes egy költő alkotásait, benne mindennel, amit a költő tulajdonos őszintén vállal...bővebben

"Kétségtelen, hogy minden regénynek - ha jó akar lenni - az életről kell szólnia. Én ebben az esetben fordítva csináltam: nem az életről és annak végéről szól, hanem az életről és annak kezdetéről. Egy gyermek története, mondhatni, hogy egy életé, ami lehetett volna. Az, ami történt vele, és az, hogy miként ment keresztül olyan dolgokon, amelyek megnehezítették a létét. Ez volt a szándékom, meg az, hogy olyan témákról írjak, amelyekről félnek beszélni. Ilyen az eutanázia. Sok szó esik róla, de nagyon kevés az éppen csak megszületett vagy kiskorú gyermekek eutanáziájáról. Ezt a problémát járom körül." (A szerző)

A szerző újabb verseskötetében a rá oly jellemző rövidversformát ápolja továbbra is.

A szerző negyedik verseskötete annak ellenére, hogy mind tematikai, mind pedig formai tekintetben változatos képet mutat, szemlélet, életérzés, illetve költői vonatkozások tekintetében egységes.

Harminckilenc epigrammatikus vers alkotja a kötet egyik árbocát, Verebes György ugyanannyi rajza a másikat. A könyv irodalmi és képzőművészeti gondolatsora párhuzamos. Kettős könyv a kettős életről.

Horváth költői képeit olvasni felér egy utazással. Akár híres festőtől vagy fotóstól idézi ezeket, akár pedig maga alkotja a lírai történések toszkán vagy New York-i kulisszái között, klasszikus istenek vagy nagyvárosi klosárok társaságában.

Versek. Kristó Tibor, a Csíkszeredában élő költő, író, szerkesztő hetedik verseskötete, akárcsak a korábbiak, fokozott tartalmi-hangulati egységbe szerveződik, amelyben nyomatékos hangsúlyhoz jut a természet, a környezet, az emberi kapcsolatok tisztasága és fenntarthatósága. A Napnyugatra tartok a költői tapasztalat és a félig már leélt élet tanulságait sűríti. Emberek, eszmények, szeretett tájak, életkedv kerülnek a megtett pálya lefelé szálló íve alatt mérlegre, s a csalódások, kiábrándulások dacára is fontosak maradnak a lírai alanynak, aki akár az olvasó is lehet, de a költő minden bizonnyal.

Barak László (Muzsla, 1953. szeptember 8.) felvidéki költő, író, publicista, novellista, közíró. "Hogy ez a kötet iskolát teremt-e a szlovákiai magyar publicisztikában, a jövő dönti el. Én úgy gondolom, eséllyel pályázhat ilyen rangra is." (Grendel Lajos)

Kiss János 1978 és 1980 között készített naplójegyzetei ahhoz segítenek hozzá, hogy betekintést nyerhessünk egy kolozsvári író és újságíró mindennapjaiba. Kirándulásokról, sofőriskolai vizsgáról, főtitkári látogatásokról, politikai hírekről egyaránt szó esik a feljegyzésekben, a szerző megfigyeli, rögzíti és kommentálja az eseményeket. Munkája nyomán értékes dokumentumanyag kerülhet a korszak iránt érdeklődő olvasó kezébe.

Ardamica Ferenc (Losonc, 1941. november 30. – ) szlovákiai magyar író, műfordító, újságíró. A kötet az ismert novellista legjobb rövidprózájából kínál átfogó válogatást: a tíz kispróza Ardamica Ferenc eddig megjelent szövegeinek minden tekintetben a legjavát kínálja.

Szűcs Enikő kötetének írásai a (női) nemiséget problémának, nyitott játéknak fogják fel, amelynek lényegi eleme a műfaji és erkölcsi határok áthágása, a nemi eldönthetetlenség: „Amióta hiánylények vagyunk, nyüszítünk egymás nemisége után. Te a benned levő nőt keresed bennem én meg a bennem levő férfit. Nincs igazság, nekünk egy testben kéne megszületni.” Kísérletező, lázadó szövegről van szó, és ezért nagyobbak a kilengései is, kevésbé kontrollálja önmagát, cseppfolyós, lágy szövegei a szadista jelenetektől a sírós, szentimentális részletekig terjednek, miközben magukba építik a popkultúra egyes elemeit. Rengeteg az utalás a Nirvana, Madonna vagy a Deep Purple szövegeire, a Bizottságra és a Kispál és a Borzra.

Három színpadi szöveg, amely abszurd humorával, logikai bukfenceivel, sajátos nyelvhasználatával gondolkodásra késztet. Elcsúszó bibliai jelentések a mai, egyszerre szakrális és profán világban. Megtérésre nincs esély.

A kötet kisregény összefüggéseit rejtő prózadarabok szövedéke. A történet párhuzamos, egymás mellett elhaladó életeket, a világ széthangoltságát megjelenítve képes arra is, hogy kora, nemzedéke érzékeny kérdéseit megfogalmazza.

Hodossy Gyula 50 éves születésnapja alkalmából Zalán Tibor válogatta a költő 50 évének 50 legszebb versét.

Szalay Zoltán nem kísérletező alkat ugyan, a Nyelvjárás című kisregényét akár hagyományos nevelődési regénynek is mondhatnánk (a fiatal főhős a környezetével, a társadalommal folyamatosan konfrontálódva, konfliktusokban megedződve nő föl a tetthez, s hagyja ott "felnevelő" környezetét, az "állagában" és erkölcseiben egyaránt lepusztult csallóközi kis települést), ha a történet egyidejű erős lélektani-szociografikus igénye és fantasztikus-mágikus elemei nem mutatnának túl a hagyományokon.

Jelen szöveggyűjtemény a korábbi kötet (Moribunda Transylvania. Válogatás a XVII. század emlékirat-irodalmából, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár 2000) elméleti-módszertani premisszáiból indít. A történelmi tapasztalat ürügyén elmesélhető történelem, de inkább történelmek emlékké lényegült elbeszéléseit szándékozik megmutatni.