Politika, politikatörténet

Az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója nemcsak az emlékezés, hanem a számbavétel alkalma is. Felteszi nekünk a kérdést, hogy miképpen viszonyulunk azokhoz az eszmékhez, amelyeket 1956 annak idején megfogalmazott és a célokhoz, amelyeket kitűzött. És megkérdezi azt is: miképpen viszonyulunk azokhoz, akik fél évszázaddal ezelőtt életüket, szabadságukat áldozták fel az Eszméért. Ehhez az utóbbi számonkéréshez kíván segítséget nyújtani ez a könyv: az 1956-1965 között politikai üldöztetést, börtönt szenvedett közel 1500 erdélyi magyar (és a magyarokkal együtt 56-ért a kiállást vállaló román) életrajzi adattára...bővebben

A közzétett 150 dokumentum túlnyomó többsége a magyar kisebbség érdekvédelmét a prágai tavasz idején nyíltan felvállaló és nemzetiségpolitikai célkitűzéseket is megfogalmazó Csemadok tevékenységéhez kapcsolódik. Emellett átfogó képet nyújt a Magyar Ifjúsági Szövetség megalakulásának folyamatáról, a nemzetiségi kérdésrol a sajtó hasábjain folytatott szlovák-magyar vitáról, az állami és pártszervek nemzetiségekkel kapcsolatos döntéseirol, a magyar lakosságnak az augusztusi katonai megszállás elleni tiltakozásáról, a nemzetiségi alkotmánytörvény megalkotásának folyamatáról, a reformfolyamat eredményeként létrejött ún. nemzetiségi szervek tevékenységének kezdeti szakaszáról, végül pedig a visszarendezodésrol, a reformfolyamatban aktív szerepet vállalt személyeknek a közéletbol való eltávolításáról...bővebben 

A neves erdélyi író-költővel, politikussal készültinterjúkötet.

Egy dokumentumválogatást vesz a kezébe az olvasó, amelyben 109 különböző eredetű dokumentum kerül közlésre a két világháború közötti csehszlovákiai magyar kisebbség 1936 előtti – a pártegyesülést megelőző – időszakának legnagyobb pártjáról, az Országos Keresztényszocialista Pártról. A kötetben levéltári, kézirattári és sajtóforrásból származó dokumentum egyaránt található. A korábban nyomtatásban (sajtó, pártkiadványok) megjelent publikációk közül 57, míg a levéltári és kézirattári forrásból 52 található a kötetben.

A Kárpát-medencei magyarság helyzete és esélyei a felvidéki magyar politikus írásaiból. Cikkek, elemzések, beszédek és interjúk 1990-2004 között. A rendszerváltás óta eltelt 15 év politikailag legjelentősebb írásait, beszédeit ismerhetjük meg, tematikusan szerkesztve.

Az 1998-2000 között írt nemzetpolitikai jegyzetek változatos tematika jegyében fogantak: a nemzeti liberális hagyományok jelentősége, az értelmiség közéleti szerepvállalásának fontossága, a magyar sorskérdések, mint Trianon súlyos következményei, vagy a magyar 1956.

Ádám Magda és Josef Hanzal tanulmánya. Két párhuzamos életrajzi pályakép Edvard Beneš ellentmondásos személyiségének tükrét kínálja más-más történetírói megközelítésből. Josef Hanzal tanulmányát G. Kovács László fordította, ugyanő látta el a kötetet életrajzi jegyzetekkel. A könyvet Szarka László tanulmánya vezeti be.

Három és fél év kortörténete a romániai diktatúra utolsó éveiből, illetve adalék Markó Béla és hozzátartozói, barátai, ismerősei életrajzához. Az akkoriban modernnek számító technikai eszközök segítségével s amúgy hangyaszorgalommal gyűjtögetett és rögzített beszélgetésekből, a "követésből" megismerjük a "nacionalista-irredenta célszemély" - valójában egy gondolkodó erdélyi értelmiségi mindennapjait.

Vajon mi a különbség a lenini-sztálini nemzetiségi politika meghirdetett elvei és politikai gyakorlata között? Milyen politikai mozgástérrel rendelkezett a második világháború után hatalmi pozícióba került erdélyi magyar baloldal? Milyen szerepet töltött be a kommunista párti segédlettel megalakított Magyar Népi Szövetség a romániai magyar nemzeti közösség politikai és társadalmi integrációja esetében? Vajon mit takar a "hatalmon belül került kisebbség" fogalma? A kötetben összegyűjtött források és a bevezető tanulmány ezen kérdések megválaszolásában nyújtanak segítséget.

A szerző levéltári forrásokra támaszkodva mutatja be, hogyan épült ki az első világháborút követően az új hazába került csehszlovákiai magyarság politikai intézményrendszere, hogyan hozta létre a politikai pártjait, milyen erővonalak mentén szerveződtek és működtek ezek, milyen stratégiát követtek, hogyan viszonyultak egymáshoz, a többségi cseh és szlovák, illetve a többi kisebbségi pártokhoz, milyen kapcsolatokat tartottak fenn a hivatalos magyar kormánykörökkel.

A könyv a politikai identitás alapjainak és szerkezetének a vizsgálatát tűzi ki célul. Filozófiai szempontból egyik legfontosabb kiindulópontja, hogy a politikai identitáskonstrukciókat hermeneutikai paradigmával alapozza meg, mely a politika nyelviségét, és a konfliktusosság diszkurzivitás révén történő intézményesülését állítja az előtérbe. Hipotézise szerint ez a megközelítésmód biztosít átfogóbb értelmezőerőt ahhoz a szintézishez, amellyel a politikai identitás új modellje megalkotható.

Sorsszerű, hogy éppen június 4-én, a nemzeti összetartozás napján fogok hozzá egy olyan könyv előszavának a megírásához, amely a határokon átívelő magyar nemzetpolitika kiemelkedő harcosának 2002 és 2014 közötti válogatott beszédeit, interjúit és írásait foglalja össze...

Csáky Pálnak, az MKP európai parlamenti képviselőjének legújabb könyve, melynek címe: Egy hang Közép-Európából, a szlovákiai EP-képviselő, felvidéki magyar politikus írásait tartalmazó legújabb könyvének angol változata...

Bánffy Miklós sokoldalú és sokfelé ágazó írói-művészi-politikusi pályájának ma már nem ismeretlen, de mindez ideig teljességében fel nem tárt mozzanata az 1943-as titkos bukaresti diplomáciai küldetése...

A politika iránt érdeklődő nyilvánosság, valamint maguk a politikusok egyik leghálásabb vitatémája az egyes politikai pártok, mozgalmak és koalíciók választási esélyeinek mérlegelése a közvélemény-kutatás alapján aszerint, hogy "hány százalékot" értek el az egyes pártok. Többnyire azonban nem tudatosítjuk, hogy míg ezek a "százalékok" képviselői bársonyszékekké alakulnak, aránylag bonyolult jogi és szervezési szabályrendszeren kell átmenniük, amelyet választási rendszernek neveznek. Ennek a rendszernek az útvesztőjében az ígéretes százalékok olykor eltűnnek, mintha a föld nyelte volna el őket.

Zirkuli Péter író, költő, műfordító, újságíró és egyetemi oktató Szatmárnémetiben született 1948-ban. Kolozsváron, Budapesten és Párizsban járt egyetemre. Dolgozott könyvkiadóként (Helikon, jelenleg: L'Harmattan, Párizs), újságíróként (jelenleg, hatodik éve, a Figyelő könyvszemleírója). Több egyetem, illetve kutatóintézet munkatársa volt (jelenleg: ELTE BTK, Francia Tanszék, Budapest; CNRS, Párizs, Laboratoire Communication et Politique). 1986 óta Franciaországban él, néhány éve franciául is ír. 

Bíró Béla kötete a kisebbségi értelmiségi nyilvánosság megteremtésében és differenciálásában játszhat fontos szerepet. Azt a fajta kritikus szemléletű értelmiségi diskurzust folytatja, amelyet előző munkáiból is ismerhet az olvasó – azt a beszédmódot, amely az utóbbi időben mintha kevésbé volna jelen (ezen a színvonalon) a romániai magyar közéletben. A szerző fogékonysága a paradoxon iránt magában hordozza az egyes történeti-politikai jelenségek megítélésekor a reveláció lehetőségét, markáns egyénisége pedig mindvégig erőteljessé teszi a kötet korszerű filozófiai áramlatokból is merítő nyelvezetét.

Politikai elemzőnk sorozatának zárókötetében azokat az eseményeket elemzi és kommentálja, amelyek az utóbbi négy-öt évben vonták magukra a közvélemény figyelmét. Elemző, s mindig a kulisszák mögé is tekintő, sokszor tényfeltáró írások is ezek, amelyek kirajzolják Szerbia és a vele kapcsolatos politikai történések térképét.

Bibó István a 20. századi magyar jogfilozófiai, állam- és politikaelméleti, illetve politikai gondolkodás egyik legjelentősebb alakja volt. Most lenne 100 éves. Életművéhez azonban nem könnyű hozzáférni...