Politika, politikatörténet

Az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója nemcsak az emlékezés, hanem a számbavétel alkalma is. Felteszi nekünk a kérdést, hogy miképpen viszonyulunk azokhoz az eszmékhez, amelyeket 1956 annak idején megfogalmazott és a célokhoz, amelyeket kitűzött. És megkérdezi azt is: miképpen viszonyulunk azokhoz, akik fél évszázaddal ezelőtt életüket, szabadságukat áldozták fel az Eszméért. Ehhez az utóbbi számonkéréshez kíván segítséget nyújtani ez a könyv: az 1956-1965 között politikai üldöztetést, börtönt szenvedett közel 1500 erdélyi magyar (és a magyarokkal együtt 56-ért a kiállást vállaló román) életrajzi adattára...bővebben

A közzétett 150 dokumentum túlnyomó többsége a magyar kisebbség érdekvédelmét a prágai tavasz idején nyíltan felvállaló és nemzetiségpolitikai célkitűzéseket is megfogalmazó Csemadok tevékenységéhez kapcsolódik. Emellett átfogó képet nyújt a Magyar Ifjúsági Szövetség megalakulásának folyamatáról, a nemzetiségi kérdésrol a sajtó hasábjain folytatott szlovák-magyar vitáról, az állami és pártszervek nemzetiségekkel kapcsolatos döntéseirol, a magyar lakosságnak az augusztusi katonai megszállás elleni tiltakozásáról, a nemzetiségi alkotmánytörvény megalkotásának folyamatáról, a reformfolyamat eredményeként létrejött ún. nemzetiségi szervek tevékenységének kezdeti szakaszáról, végül pedig a visszarendezodésrol, a reformfolyamatban aktív szerepet vállalt személyeknek a közéletbol való eltávolításáról...bővebben 

A kötet több szempontból formabontó és szókimondó története az Amerikai Egyesült Államok utóbbi évtizedeinek, különös tekintettel a Bush-kormányzat idejének eseményeire. Purger Tibor 1991 óta követi és elemzi az amerikai politikát az újvidéki Magyar Szóban és 1994 óta a Duna TV-ben, illetve a balkáni válság idején a Szabad Európa Rádióban is. Korábban az újvidéki Fórum kiadóháznál tévékritikus, főszerkesztő, lapalapító. Jelenleg a washingtoni Brookings Intézet webtechnológiai igazgatója.

Bozóki Antal ügyvéd, a jogvédelemmel foglalkozó, újvidéki székhelyű Árgus Egyesület elnöke munkája A magyar közösség Szerbiában című könyv, amely egy hiánypótló tükörkép arról, hogy hogyan kellene érvényesülnie a magyar nemzeti közösség jogainak Szerbiában, és mindeközben hogyan nem érvényesül az ország EU-csatlakozásának árnyékában. A Szerbiában élő kisebbségek jogállásáról és a vajdasági magyarok helyzetéről huzamosabb ideje nem készült alaposabb elemzés, és ezt az űrt a komoly szakmai alapokon álló kiadvány méltó módon tölti be.

"Ennek a könyvnek, amely harmadik a sorban, az Alternatívák könyvének 2007-ben megjelent első két kötete után, szinte minden bekezdését megcáfolta a történelem. Én mégis szeretem. Nem azért, mert „az enyém”, hanem azért, mert hiteles tanúja – ezt, úgy vélem, nyugodt lelkiismerettel állíthatom – a kommunizmus bukása előtti és utáni magyar históriának, amikor még nem dőltek el egyértelműen a dolgok. Pontosabban annak a sokakat meglepetésként érő elementáris módnak, ahogyan a rendszerváltozással együtt a magyar kérdés, az összmagyarság kérdése felmerült."  

"A Háromszéki nekigyürkőzés címet viselő könyv tartalma nem csak hiánypótló, hanem jellegénél fogva dokumentum- és forrásértékű is, az igazság felmutatása mellett újabb kutatások elvégzését is lehetővé teszi. Erre pedig ebben az esetben is nagy szükség van, ugyanis a román krónikaírók méltánytalanul kihagyták Sepsiszentgyörgyöt a forradalmi harcot vívó városok sorából. Nyilván, nem véletlenül, ezzel is kisebbíteni szeretnék a romániai magyarságnak a rendszerváltásban játszott fontos és döntő szerepét. Elfeledtetni, hogy a kommunista diktatúrát elsöprő népfelkelés kirobbanása Tőkés László, akkori temesvári református lelkész bátor szókimondásának és hívei őt védelmező magatartásának köszönhető...bővebben

Nincs szörnyűbb dolog annál, mint amikor egy nép nem érzi magát biztonságban saját szülőföldjén. A vajdasági magyarságnak viszont már évek óta ez a sors jutott. Ma már ott tartunk, hogy nemcsak megverik, hanem esetleg meg is késelik, csak azért mert magyarul beszélt nyilvános helyen. Az autóbuszban először csak csúnyán néznek rá, majd rá is szólnak, ha magyarul beszélget.

Vajon mi a különbség a lenini-sztálini nemzetiségi politika meghirdetett elvei és politikai gyakorlata között? Milyen politikai mozgástérrel rendelkezett a második világháború után hatalmi pozícióba került erdélyi magyar baloldal? Milyen szerepet töltött be a kommunista párti segédlettel megalakított Magyar Népi Szövetség a romániai magyar nemzeti közösség politikai és társadalmi integrációja esetében? Vajon mit takar a "hatalmon belül került kisebbség" fogalma? A kötetben összegyűjtött források és a bevezető tanulmány ezen kérdések megválaszolásában nyújtanak segítséget.

A szerző levéltári forrásokra támaszkodva mutatja be, hogyan épült ki az első világháborút követően az új hazába került csehszlovákiai magyarság politikai intézményrendszere, hogyan hozta létre a politikai pártjait, milyen erővonalak mentén szerveződtek és működtek ezek, milyen stratégiát követtek, hogyan viszonyultak egymáshoz, a többségi cseh és szlovák, illetve a többi kisebbségi pártokhoz, milyen kapcsolatokat tartottak fenn a hivatalos magyar kormánykörökkel.

Bíró Béla kötete a kisebbségi értelmiségi nyilvánosság megteremtésében és differenciálásában játszhat fontos szerepet. Azt a fajta kritikus szemléletű értelmiségi diskurzust folytatja, amelyet előző munkáiból is ismerhet az olvasó – azt a beszédmódot, amely az utóbbi időben mintha kevésbé volna jelen (ezen a színvonalon) a romániai magyar közéletben. A szerző fogékonysága a paradoxon iránt magában hordozza az egyes történeti-politikai jelenségek megítélésekor a reveláció lehetőségét, markáns egyénisége pedig mindvégig erőteljessé teszi a kötet korszerű filozófiai áramlatokból is merítő nyelvezetét.

Az EMTE Csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományi Karának Gazdaságtudományi Tanszékén rendszeresen szerveznek agrárpolitikai témájú szakmai összejöveteleket, minikonferenciákat. Az e kötetben szereplő munkáknak különös aktualitást ad az, hogy szinte Románia EU csatlakozása küszöbén, 2006 őszén megtartott minikonferenciára készültek. A témák szerteágazóak ugyan, de mindegyik írás adalékul szolgálhat az agrárpolitika és vidékfejlesztés gyakorlati problémáinak megértéséhez, valamint a hallgatók ismereteinek bővítéséhez...bővebben

A közpolitika a XX. századi politikatudomány legizgalmasabb fejezete, a cselekvés céltudatos módja. A közpolitika folyamatokat politikai folyamatokként vizsgáljuk, vagyis program-alkotás és -megvalósítás, valamint döntések meghozatalának és végrehajtásának folyamataiként, amelyek sok szállal kapcsolódnak a politikai rendszer működéséhez. A kötet a kormányzati akciók és programok végiggondolásának és kialakításának, illetve ezek megvalósításának elemzése, az okok és következmények feltárása. Elméleti tudásra épülő szemléletet nyújt a közpolitikai folyamatok megértéséhez, tevőleges alakításához és megvalósításához.

Az Árgus 2001-es Évkönyvének bevezetőjét annak a kérdésnek a felvetésével fejeztük be, hogy lesz-e folytatás, lesz-e újabb Árgus könyv? A választ most már tudjuk: Lesz!

A könyv anyaga, ezúttal is felöleli a vajdasági magyar kisebbségi közösség helyzetének alakulásával és jogainak megvalósulásával kapcsolatos legfontosabb történéseket, elemzéseket, nyilatkozatokat. Részletesen áttekinti a vajdasági magyarságnak a közügyekben való részvételét, a kultúrában és az oktatásban jelentkező problémákat, a határon túli kapcsolatok alakulását.  

Ádám Magda és Josef Hanzal tanulmánya. Két párhuzamos életrajzi pályakép Edvard Beneš ellentmondásos személyiségének tükrét kínálja más-más történetírói megközelítésből. Josef Hanzal tanulmányát G. Kovács László fordította, ugyanő látta el a kötetet életrajzi jegyzetekkel. A könyvet Szarka László tanulmánya vezeti be.

Az 1998-2000 között írt nemzetpolitikai jegyzetek változatos tematika jegyében fogantak: a nemzeti liberális hagyományok jelentősége, az értelmiség közéleti szerepvállalásának fontossága, a magyar sorskérdések, mint Trianon súlyos következményei, vagy a magyar 1956.

Zirkuli Péter író, költő, műfordító, újságíró és egyetemi oktató Szatmárnémetiben született 1948-ban. Kolozsváron, Budapesten és Párizsban járt egyetemre. Dolgozott könyvkiadóként (Helikon, jelenleg: L'Harmattan, Párizs), újságíróként (jelenleg, hatodik éve, a Figyelő könyvszemleírója). Több egyetem, illetve kutatóintézet munkatársa volt (jelenleg: ELTE BTK, Francia Tanszék, Budapest; CNRS, Párizs, Laboratoire Communication et Politique). 1986 óta Franciaországban él, néhány éve franciául is ír. 

Egy dokumentumválogatást vesz a kezébe az olvasó, amelyben 109 különböző eredetű dokumentum kerül közlésre a két világháború közötti csehszlovákiai magyar kisebbség 1936 előtti – a pártegyesülést megelőző – időszakának legnagyobb pártjáról, az Országos Keresztényszocialista Pártról. A kötetben levéltári, kézirattári és sajtóforrásból származó dokumentum egyaránt található. A korábban nyomtatásban (sajtó, pártkiadványok) megjelent publikációk közül 57, míg a levéltári és kézirattári forrásból 52 található a kötetben.

Amikor ennek az évkönyvnek az összeállításához fogtunk 2001 végén, nem az volt a szándékunk, hogy elkészítsük a vajdasági magyarok politikai, gazdasági, oktatási, jogi stb. aspektusainak elemzését, hanem hogy a közösségünk életével kapcsolatos tényeket és adatokat, eseményeket, történéseket és nyilatkozatokat, érveket és ellenérveket mintegy dokumentumszerűen és dokumentáltan áttekintsük, és hogy azokat könyv formájában a Tisztelt Olvasó asztalára tegyük, hogy az most, de évek multán is megbízható forrásként szolgáljon sorsunk alakulásának kutatásában, de nem csak abban...bővebben

A történelem előrehaladtával egyre bonyolultabb viszonyok közé kerülünk, s nem minden válik javunkra, amit a modern világ civilizációs eredményeként elénk tár. A felvidéki magyar közösség számára archimédeszi pont az lehet, ha megerősítjük identitásunk felvállalásának tudatosságát. Az eddig statikus, jórészt védekező, bezárkózó modellből egy dinamikus, nyitott modell felé kell elmozdulnunk. Az állandóan megújuló, mindannyiunkat újabb és újabb modernizációs hullámokkal szembesítő világban csak így tudunk megmaradni és növelni egyéni és kollektív versenyképességünket.