ISTER Kiadó, Budapest

A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998 címmel indított, négykötetes vállalkozásunk külön fejezetben tekinti át a (cseh)szlovákiai magyarság nyolc évtizedes történetét, legfontosabb szociológiai, demográfiai mutatóit, az anyanyelvhasználata törvényi szabályozásával, illetve nyelvhasználati jellegzetességeinek és mindennapi kultúrájának vizsgálatával kapcsolatban felmerülő kérdéseket. Foglalkozunk vallási életével és egyházaival, közművelődésével és oktatásügyével, irodalmával és tudományosságával, sajtójával és könyvkiadásával, képzőművészetével, színházával, zene- és táncművészetével, de figyelmünk, érintőlegesen, az egyes fejezetekben, számos egyéb, a művelődésen belül eső tárgykörre is kiterjed.

A négy kötetben megjelent összefoglaló munka III. kötete: Irodalom, könyvkiadás és tudományosság - színház - képzőművészet - zene- és táncművészet...bővebben

A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998 címmel indított, négykötetes vállalkozásunk külön fejezetben tekinti át a (cseh)szlovákiai magyarság nyolc évtizedes történetét, legfontosabb szociológiai, demográfiai mutatóit, az anyanyelvhasználata törvényi szabályozásával, illetve nyelvhasználati jellegzetességeinek és mindennapi kultúrájának vizsgálatával kapcsolatban felmerülő kérdéseket...bővebben

A címadó színjátékon kívül a kötet tartalmazza Az erkély címűt, és két filnovellát: Tizenhárom remény, Mámá Klára.

Három hónapig aludtam egy kollégium nyolcadik emeleti szobájában. Aludtam, aztán néha futottam egy közeli parkban, egyébként meg nem csináltam semmit. Mondhatnám így is: rengeteg minden történt velem ez alatt az idő alatt. És legfőképpen pedig: megtanultam lazán és titokzatosan mosolyogni. Ez a könyv ennek a háromhónapi semmittevésnek az igaz története. Petőcz András

Az 1956-os forradalom után, mint a diáktüntetés egyik szervezője, Angliába emigrált. Az azóta ott élő költőnek ez a kilencedik kötete magyarul.

Ez alkalommal Turczi István három nagyobb lélegzetű prózai műve kerül egyetlen kötet közös fedele alá. Írónk pályáján eddig is párhuzamosan haladt egymás mellett a lírai és a prózai szál, sőt harmadikként – hangjátékaira, színpadi műveire gondolva – a drámai is. Hiszen már első, 1985-ös verseskötetét (Segédmúzsák fekete lakkcipőben) egy nagy sikerű regény, a Mennyei egyetem követte 1987-ben, mely az egyetemi évek élményeiből táplálkozva a jellegzetes bölcsész életforma komédiáit és abszurdjait, szerelmek és barátságok, vizsgák és utazások történetét beszéli el.

Borhi László elnyerte a Magyar Történelmi Társulat Ránki György-díját. Mint a cím is mutatja, e könyv a második világháború végétől 1968-ig veszi végig a magyar politika és gazdaság helyzetét.

„Az 1949-es esztendőre kialakult a kétpólusú világrendszer. Európa két részre oszlott. Kelet és Nyugat között olyan mértékben megromlott a viszony, hogy hosszú ideig szinte minden kapcsolatuk megszűnt. Alig maradt más, mint az egymás ellen folytatott gyalázkodó kampányok sora. A szovjet »Iáger» országai egyöntetűen Moszkva mögé sorakoztak fel, sőt, nemzeti érdekeiket a Szovjetunióéival azonosították."  Borhi László

A kötetben olvasható darabok: Abreaál, Gabes és Gy. Bence, Halálkísértő, Életvesztesek, A gödörásó lány.

Zalaba Zsuzsa 1970-ben született a Duna-kanyar szlovákiai határvároskájában, Párkányban. Tíz éve a felvidéki magyar sajtó munkatársa. Jelenleg Magyarországon él és alkot. Első verseskötete Érintések címmel Pozsonyban jelent meg 1997-ben. Versei szerepeltek a Szlovákiában kiadott Nyugtalan indák (1993) és a Kapufa a Parnasszuson (1994), valamint a Magyarországon napvilágot látott Magyar költőnők antológiája (1997) című gyűjteményekben. Költészeti térjátékaival (Helyett; Requiem) 1996-ban és 1997-ben fellépett az érsekújvári Stúdió erté nemzetközi akcióművészeti fesztiválján, s műsorait előadta Franciaországban és Romániában is.

„Hideg a keze, meleg a szerelme”, „Meghasadt a szíve bánatában”, „A reggeli hideg zuhany felfrissít”, „Étkezés után legalább egy óráig ne menjünk vízbe”, „Az a gyermek, aki sokat cukorkázik, cukorbetegséget kap”, „A főétkezések közötti evés egészségtelen”, „A fokhagyma serkenti az emésztést”, „Zivatarban összemegy a tej”, „A pezsgőtől előbb berúg az ember, mint a bortól”, „A tavasz az ideje, amikor a férfiember szerelemre gerjed”, „Az együtt élő emberek idővel hasonlítani kezdenek egymásra”, „A várandós asszony kettő helyett eszik”, "A tornacipő lábgombásodást okoz"…- mondjuk-véljük, helyzetektől-esetektől függően...bővebben

"A kisebbségi Iéthelyzetekhez kötődő dilemmákat egy évszázadon végigkövetve, jó lenne egyértelműen megválaszolni a kérdést: melyik korszak, melyik periódus kedvezett a legjobban a kisebbségeknek, hol, melyik ország melyik kormánya tanúsította a legtöbb megértést, jóhiszeműséget a többség és kisebbség viszonyának kezelésében. Az egyes korszakokat összehasonlító, egymással összemérő kísérleteknek (..) most, a század végén valóban eljött az idejük...bővebben

A mű nagy mesélőnk, klasszikus írónk legjobb munkái közé sorolható, melyben minden – szerelem és ármány, tragikus heroizmus és könnyed, szórakoztató mesélés, menny és pokol – együtt van, ami a romantikus történelmi regények eszköztárába tartozik, emellett azonban a felelősségvizsgálatról sem feledkezik meg, miközben észrevehetően nemcsak a múltat faggatja, hanem a Mohácshoz elvezető okok elemzésével saját kora tragédiájának – a trianoni katasztrófának – magyarázatát is keresi.

Lackfi János utolsó verseskötetének nyitó darabját, a Lavina-dalt „A boldog-szomorú Kosztolányi Dezsőnek, Szakács Eszternek” ajánlja, s ezzel az olvasót a befogadás első pillanatától a Kosztolányi felőli értelmezésre hangolja.

Az új könyvben, akár a korábbiakban, feltűnően sok a – főképp költőtársaknak szóló – dedikáció, ami többnyire az előd- és útkereső ifjúkori költészet sajátja. A versek azonban – ahogyan ez már Lackfi előző kötetében is megmutatkozott – a férfikor, a „beérkezett költő”, s nem az ifjúkor versei. Ami megfelel a Hófogók egyik – több variációban ismétlődő – alaptémájának s egyben „fiatalság” és kiérleltség szó szerint termékeny egységének: a versekből a fiatal, ám sokgyermekes apa, a harmincas évei elején járó, már sokkötetes költő-műfordító szól az olvasóhoz, aki e kettősséget egyszersmind mint terhet hordozza, s mint problémát veti föl...bővebben

Gerzson Pál festményével díszített borító a neves költő verseit rejtik.