Méry Ratio, Somorja

BEREZNAY ANDRÁS igazi csudabogár, foglalkozására nézve történész és kartográfus, a historikus térképrajzolás egyik nemzetközi szinten jegyzett mestere. Nagy sikert és parázs vitákat jósolok az olvasó kezében lévő munkának. Sikerét eleve biztosítja már a témaválasztás is: ennek a nagytájnak (országnak) régiónak mindeddig senki sem készített külön történelmi atlaszt. A most átlapozandó kötet a Meszestől és a Királyhágótól az Ojtozi-szorosig terjedő úgynevezett történeti Erdély több ezer éves múltját vetíti térképekre...bővebben

Dráma a rendszerváltozás utáni években tébláboló és kiszolgáltatott ember helykereséséről. '89 reménysége számomra - többek közt - az volt, hogy ezután a dolgokat nem csupán megtenni, szóvá tenni is szabad. Ennek megvalósulásában ma, 2003-ban már nem vagyok olyan biztos.A "szóvá tevő" szerzők eltűnhetnek vagy elhalálozhatnak, esetleg mindkettő megtörténhet velük; attól függ, az exkluzív tabuk közül mit mernek észrevenni...

"Bayer Zsolt írt egy könyvméretű esszét - ő azt állítja: verselemzést - Ady "Az ős Kaján"-járól, és ebben folyton dübög a sámándob. Anélkül, hogy látnánk, vagy jelenlétét éreznénk hivatott verőjének. Talán csak egy távoli ihlet. Ős Kaján csak valami zeneszerszámot hozott magával Ady verse szerint. Mintha a sámándob iszonyú messzeségből dübögne ide, valahonnan a "szent kelet vesztett boldogságá"-ból, de mégis nagyon közvetlenül...bővebben

Mács József regényének története a jól ismert helyszínen játszódik: egy, a régi-új államhatárhoz közel fekvő falucskában, melyben a második világháború után - csakúgy, mint Dél-Szlovákia más magyarlakta területein - ismét válaszút elé kerülnek az emberek. Kitelepítést, áttelepítést, lakosságcserét, kollektivizálást, az évezredes hit megtagadását hozta az új világrend, melynek metamorfózisában úgy sodródnak a gömöri magyarok, mitnha sorsuk örökös változás lenne.

A kötet a költő harmadik verseskönyve. A provincia régiónkra utal, a kupola pedig a versekből épül fölé. A "hatályon túli" lehetne határon túli is, de lehetne "érvényen túli" is, tehát többértelmű. Ezúttal egy sejtelmes, nagy utazását végigkísérő csomagjainak egyikét, talán csak a kézipoggyászát tárja fel, melyből felsejlik: lakott és lakatlan szigeteket járt be a hosszú távollét évei alatt, jóllehet, ki sem tette a lábát az otthonából, miközben magyarul írt magyar verseket, és a költészettől távol eső polgári foglalkozással kereste meg a kenyerét.

Szkukálek Lajos festményei, Keszeli Ferenc versei. Keszeli Ferenc  költő, író, újságíró, műfordító.

A protestáns egyház gömöri lelkészeinek és tanítóinak üldöztetésének történetét és dokumentumait dolgozza fel a tanulmány.

Történt, hogy a gonosz tündér, Hanga, ellopta a jóságos boszorkány, Dörzsi-Mörzsi porszívóját. Két kislány: Kiskata és Julijul vállalkozott arra, hogy a nevezett szuperszonikus járgányt visszaszerzik. Tóth László sziporkázó nyelvi leleményekben bővelkedő, jóízű humorral megírt, lebilincselő meseregényének kis hősei csodaalakok egész sorával – ördögfiókákkal, muzsikáló székkel, álnok sünnel, háromfogú sárkánnyal, ámokfutó tükörrel, korcsolyázó hóemberrel, tűzokádó vaskályhával, bosszúálló hifitoronnyal, továbbá trolicéroszokkal, autoszauruszokkal és lokomotívuszokkal – találkoznak izgalmas, nemegyszer halálos veszedelemmel fenyegető kalandjaik során, s megismerkedhetünk Sárival, azaz Kiskata fogával is…bővebben

"Szükségben segítő könyv, vagyis haszonnal gyönyörködtető hiteles történeteken, és jeles példákon épült tanítások, mint kelljen az embernek élete mindennémű környűlállásaiban magát viselni, hogy sorsával meg elégedetten élhessen..." Kömlei János Szükségben segítő könyve 1790-ből való, e kötet annak reprintkiadása és a hétköznapok gondjaiban ad eligazítás, gyakorlati tanácsokat. 

Szabó Ottó festőművész szabad alkotótevékenységgel, szakrális és monumentális festészettel, szobrászattal, interiér és exteriér tervezéssel, klasszikus és számítógépes grafikával, könyvillusztrációkkal, tipográfiával és nyomdai előkészítéssel, művészeti és kulturális szervezőmunkával, valamint tehetséggondozással foglalkozik. Krisztus kálváriáját a szerző képzűművészeti alkotásain keresztül követhetjük nyomon.

A szerző (1874-1949) a szlovenszkói magyarság egyik szellemi vezetője volt. Emlékirata a Trianon és az első bécsi döntés közti korszakot mutatja be Pozsonyban. Az írás tisztességes magyar nézőpontú kordokumentuma egyben a két háború közti, csehek által megszállt Pozsony mindennapjairól.

A méltán híres, 1927-es művészettörténeti munka első, igényes hasonmás kiadását tartja kezében az olvasó. A szerző Divald Kornél, a "szentek fuvarosa", azaz művészeti értékeink elhivatott felfedezője és megmentője, a Magyar Tudományos Akadémia egykori tagja. Hangsúlyozottan a teljes történelmi Magyarország kulturális javait, művészeti emlékeit kívánta bemutatni, ezzel is próbálva erőt adni az ekkoriban a trianoni trauma alatt vergődő magyar társadalomnak...bővebben

Gyerekversek, fantáziával, humorral, játékossággal.

A kötet az 1939-ben megjelent kiadás reprintje, melyben átfogó szemléletben olvashatunk a csehszlovákiai magyarok két háború közötti sorsáról, kulturális helyzetéről, oktatásáról, önszerveződéséről. Borsody István: Ez a kötet abból a felismerésből született, hogy nincsen könyv, amely összefoglalná azokat az eseményeket, változásokat, amelyek a csehszlovákiai magyarságot kisebbségi élete alatt érték. Az ilyen mű nemcsak a csehszlovákiai magyarok önismerete szempontjából látszott hasznot hozónak, hanem fontos fölvilágosító szerepet ígért betölteni a magyarországi, erdélyi és délszláviai magyarság körében is.

Nádasdy Borbála könyve arról szól, ami közös mibennünk. A huszadik századról. A századról, amelyben minden elveszett. Elveszett egy ország, elveszett egy élet, elveszett minden bizonyosság, elveszett a hit, elveszett a remény is - és gyakran az sem volt biztos, hogy holnap is fölkel a nap. Arról szól ez a könyv, hogy hogyan veszett el még a kollektív tudat is és a kollektív emlékezet. S hogy ameddig ezt nem szerezzük vissza, kiszolgáltatottak leszünk, vagyunk, addig mivelünk bármit meg lehet csinálni...bővebben

A szlovákiai magyar képzőművészek - a többi határon túl rekedt alkotóhoz hasonlóan - 1918 után vákuumban, kettős kiközösítésben éltek és alkottak, hiszen nem vett róluk tudomást sem az anyanemzet, sem országuk többségi nemzete. Könyvünk e súlyos adósság törlesztéséhez kíván hozzájárulni. Megörökíti mindazokat a képzőművészeket, akik közül számosan kiállítások hiányában csupán könyvek illusztrálásán keresztül tudtak bemutatkozni a közönségnek...bővebben

Feltételezhető, hogy a mézeskalácsosság egyidős a méz használatával. Az egyiptomi piramisokban nemcsak méz-, hanem mézestészta- maradékot is találtak. Amikor abba a lepénybe, melyet az ókorban kenyérnek neveztek, mézet is kevertek, az édes kaláccsá változott. A fűszeres mézeskalács nem hiányzott az ínyenc rómaiak asztaláról. Az i. e. 180–170 körül rendezett bacchanáliákon, amelyek valamiféle titkos szexpartik voltak, nem hiányzott a libuim, ahogyan a mézből és lisztből készített, izgatóan fűszerezett süteményeket nevezték volt...bővebben

"Ama otthonos világban, napkelettől napnyugatig, az emberek ajándékokat adtak egymásnak. Ajándék kísérte a születést, a családalapítást, és ajándékokkal szállt sírba minden ember. Ajándékokkal volt teljes a hétköznapi élet, a köszöntés, az elválás, még a háborúskodás is" - írja György Attila, a Csíkszeredában élő író legújabb kötetében.És még ezt is: "Nevem Szindbád. Esetleg Tarquinius vagy Attila. Ez mind én vagyok egykoron. Hajós, uralkodó és harcos. Persze, minden más is, amit nem érdemes ide leírni. Majd belegondolják olvasóim, és magára ismer mindenki...bővebben 

»Ez a verseskötet egy év tárgyiasult emléke. Ahhoz, hogy ezeket a „főbenjáró” verseket el tudjam engedni magamtól, kötetbe zártuk, papírba vasaltuk, és tájfotókkal tettük küllemre számunkra kedvessé. Ez a Kiadó érdeme. Elengedni muszáj, hogy utána új utakat járhassak. Igaz, megőrizni is fontos dolgokat, de azok már a versek birodalmán túl vannak – ott ügyetlenebb vagyok gyakran. Sokszor azokat a dolgokat a legnehezebb elengedni (legyen szó akár kötetről, akár színes lufiról, akár emberről) – akik a legfontosabbak nekünk...bővebben

A fénykép: horgonypont a téridő-kontinuumban. Hosszú láncára kötve ott imbolygunk a felszín hullámverésében leszakíthatatlanul. Fekete Zsolt megpróbálta a lehetetlent: az ugyanott és ugyanakkor összefüggésből megőrizni a koordinátapár felét és kiegészíteni valahogy így: ugyanott és ugyanmáskor. A gond nem abban van, hogy meg lehet-e találni az egykori térbeli fix pontot. Alámerülsz, és megtalálod. A kérdés az, hányszor nem léphetsz ugyanabba a folyóba. Egyszer sem? Kétszer sem?...bővebben