Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár

A kétnyelvű kötet a költő legjelentősebb verseit tartalmazza jeles fordítók tolmácsolásában. A versek jelentős részét Paul Karpati válogatta és fordította.

Király Farkas legújabb novelláinak világa a valószerű és a valószerűtlen találkozásának pillanatait ragadja meg. A novellák komplex világa, az elbeszélés gördülékenysége, a meghökkentő történetvezetés jellemzi a kötetet.

Gyermekverskötet

Emlékbe zár az Emlék-bazár ott minden megtalálható vagy elővarázsolható éjjel-nappal nyitva tart bármikor betérhetek megnézhetem a polcokon a színes árukészletet.

Mátyás királyról szóló történeteket, meséket, adomákat, verseket gyűjtött egybe Bíró Sándor, a kötet szerkesztője. A kötet végén jegyzetanyaggal kiegészített kis válogatás nagy királyunk alakját főként ifjú olvasóinkra gondolva eleveníti meg.

A román nyelv és irodalom című tantárgy elmaradhatatlan „leckéje” a Mioriţa, valahol a tanév elején, még az anonimitás homályába vesző szakaszban. Talán nem is volna más A bárányka egy népballadánál a többi között, ha nem vált volna a román intellektuális közbeszéd ismert terminusává a Lucian Blaga ihlette mioritikus tér kifejezés, amely egy irodalomideológiai erőtérnek, ugyanakkor a román nemzeti önazonosság egy sajátos értelmezési mezőjének védjegyeként számos vitát váltott már ki a művelt fők körében. Miskolczy Ambrus a szöveg-, a kiadás-, a fordítás- és az értelmezéstörténet áttekintésén túl a tőle megszokott, olykor fűszerességtől sem riadozó, elegáns és célratörő módon avat be az eszmetörténeti kontextus(ok)ba, a mítoszkritika tanulságaiba és a Mioriţa politikai kisajátításainak történetébe.

A kolozsvári professzor által jegyzett kötet Erdély, a Bánság és a Partium 1848 és 1914 közötti gazdasági és társadalmi struktúráját és a polgárosodás folyamatát vizsgáló történelmi tanulmányokat tartalmaz. A kötet vizsgálódásának társadalmi kereteit a falu és a város képezi. A szerző az 1848-as forradalmat és szabadságharcot és az általa generált reformokat a XIX. század legfontosabb eseményeinek tekinti, melyek gyökeresen megváltoztatták a társadalom szerkezetét: megszűnt a jobbágyrendszer, addig nem ismert gazdasági fejlődés zajlott le, lassan felbomlott a hagyományos falusi társadalom, nagyiramú városiasodás ment végbe és a korszak végére megteremtődtek a jóléti társadalom előfeltételei - ez volt a hosszú béke korszaka. 

A matematika erdélyi oktatásának milyenségét, ismerőinek arányát vizsgálja ez a könyv a reneszánsztól egészen a 19. század elejéig. Filológiailag nagyon igényes munka, külön érdekessége, hogy két olyan távoli tudományterületet fog át, mint a matematika és a történetírás...

Földünket, a ,,kék bolygót" kedvező körülményei folytán évmilliók alatt gazdag élővilág népesítette be. Az idők folyamán az élőlények növények és állatok egyaránt olyan szerkezeti sajátságokra és képességekre tettek szert, amelyek méltán ejtik bámulatba az embert. Nem csoda hát, hogy napjaink tudósai megpróbálják megfejteni ezek titkát és a modern technikában hasznosítani azokat. E célból külön tudományág született, a bionika. Az elnevezés két tudományág, a BIOlógia és a techNIKA nevének összevonásából keletkezett. Az ismert tankönyvíró és ismeretterjesztő újabb könyve az állat- és növényvilág különböző fajtáinak érdekes viselkedését, ,,feltalálói ténykedését", technikai szakavatottságát mutatja be színes, élvezetes stílusban. A könyvet számos fénykép illusztrálja.

A nemzetiségről Eötvös József 1865-ben befejezett, klasszikus értékű munkája, amely a Habsburg birodalom viszonyaiból kiindulva vázolja fel a lehetséges együttélési alapnormákat az akkori Magyarország határai között. Természetesen a '48-as nemzeti forradalmakat és az azt követő bécsi tapogatózásokat és balsikereket figyelembe véve alakítja ki báró Eötvös a korát messze megelőző koncepciót, és próbálja törvényi keretek között megoldani a több nemzet együttélését. A kötetet Schlett Istvánt gondozta és előszavazta. Munkája összefoglaló módon tükrözi, milyen kor- és politikai kontextusban került a nyilvánosság elé Eötvös programja, milyen erőket és pártokat mozgósított, illetve melyeket hagyott hatás nélkül.

A Siralmas magyar krónika kulcsát elsősorban nem forrásértékében kell látnunk, hanem abban, hogy aktív kortársa volt az eseményeknek, amelyeket jelenkori történeti krónika formájában magyarul rögzített. Tárgyát Mohács után kezdi, majd a 17. század 30-as éveitől – tehát nagyjából attól kezdve, hogy maga is részese az Erdélyben törté­n­tek­nek – részletes, sokszor oknyomozó módon tárgyalja a politikai és katonai ese­mé­nyeket. Miután ismerteti Báthory Zsigmond ellentmondásos uralmát, Báthori Gábor, majd Bethlen Gábor uralkodásáról szól, illetve ismerteti Bran­den­burgi Katalin uralkodását és kapcsolatait Csáky Istvánnal...bővebben 

Szathmári Pap Károly ha nem is az egyik legnagyobb, de több szempontból is egyik legérdekesebb alakja a balkáni térség művészettörténetének, mintegy összekötő kapocs a 19. század magyar és román festészete között, és fontos szerepet játszott a fotóportrézás és a fotóriport történetében. Pályája két kultúrkör határán teljesedett ki, fogékony gyermekkora, ifjúsága erdélyi szülőföldjéhez kötötték őt, hogy azután, túl a Kárpátokon, román földön teremtsen magának egzisztenciát. Nem véletlenül nevezték a román fejedelmek festőjének és fotográfusának.

A sünkirályfi kötet a Kriterion kiadványa, és Forró Ágnes ismert illusztrátor rajzai teszik még színesebbé az amúgy is ízes, székely történeteket. A szerkesztő Jakabffy Tamás a szerző korábbi, 1996 és 2006 köteteiből válogatta össze a tekintélyes terjedelmű, hetvenhárom mesét tartalmazó könyv anyagát. Ebben nem csak mesék, de rövidebb, tréfás, anekdotaszerű történetek is vannak Korondról, ennél fogva nemcsak gyermekeknek, hanem felnőtteknek is ajánlják a könyvet...bővebben

A tudós irodalomtörténész professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület fél századon át leghűségesebb munkatársa és tisztségviselője 1950 decemberében e soroktól kísérve küldi el szülőfaluja, Sáromberke református lelkészének arcképét: „…ha mi vének el is halálozunk, egy-két évtizedig még mindig rámutathatna a sáromberki lelkész arra a példára, amit ez a parókia falán függő kép juttathat eszébe. Arra, hogy a legegyszerűbb falusi ház szülöttje is, ha istenadta tehetségét, talentumait jól használja, milyen magaslatokig, talán nálam magasabbra is eljuthat”. Kétségtelenül Kristóf György pályafutása mintaszerűen példázza a protestáns iskolarendszer évszázadokon át működő tehetségpártoló és -kifejlesztő jellegét. Ő maga is tudatában volt ennek, sok írásában, beszédében jelét adta hálájának.

Merényi Krisztián rövidprózája meglepő képzettársításaival, bizarr allúzióival hökkenti meg olvasóit, hiszen a hétköznapi, életszerű tematika meglepő jelentéseket kap, sajátos hangulatot kezd árasztani a szerző sajátos nyelvezetében és képi világában.

Jancsó Béla az első világháború után induló fiatal erdélyi írónemzedék, a Tizenegyek (1923) egyik vezéralakja, pár évvel később pedig a Nyugat nagy reményeket ébresztő munkatársa volt. Mikó Imre feljegyzései szerint a Berzsenyiről, Kölcseyről, Kemény Zsigmondról írt esszéi/tanulmányai alapján Osvát Ernő a szellemi korváltást ígérő ifjabb nemzedék legjobbjai között tartotta számon...bővebben

Ez a könyv hiteles tanúskodás a romániai magyarság egyik legnagyobb drámájáról, melyet a század második felében szenvedett el. Kincses Előd arra vállalkozott, hogy fölidézze Marosvásárhely véres napjait, 1990 márciusának tragikus eseményeit; a város magyar lakossága ellen szervezett pogromot, amelynek törvényes, tárgyszerű és igazságos kivizsgálását mindmáig akadályozzák kik vajon?

Faragó József tanulmánygyűjteménye kései második kötete a Balladák földjén című, 1977-ben megjelent könyvnek. A tanulmányokban a balladakutatás számos dilemmája, a munka egész folyamata rajzolódik ki: tipologizálási kérdések, folklórkapcsolatok feltérképezése, egészen az olyan aprólékos feladatokig, mint egy-egy versszak rekonstruálása, értelmezése.

Erdélyi hármasoltár c. regénytrilógiája könyveiben háromszáz év és egy Darótról (Tordáról) elszármazott élet pár esztendejét „szinkronizálja” válogatott írói eszköztárral és remek szerkesztéssel a Kolozsvárról 1989 nyarán családostól Budapestre áttelepült írótárs. Munkája komoly teljesítmény, mely - és méltatói közül ezt hangsúlyozza Kántor Lajos, Fodor András, Láng Gusztáv, Csűrös Miklós, Keszeg Vilmos, Filep Tamás Gusztáv is - a magyar prózát sajátos ízekkel gazdagítja, erősítve azt a vonalát, mely kemény erkölcsi kételyeket és közösségi problémákat fogalmaz meg modern nyelvhasználattal, izgalmas arányteremtéssel...bővebben

Jelen ​​kötet a homeopátiáról szól. Filozófiája egészen más megközelítésen alapszik, mint a jelenlegi konvencionális medicina, melynek célja kiirtani, megsemmisíteni a betegség kórokozóit erős kémiai szerek segítségével, számolva azok jól ismert mellékhatásaival és egyéb, nem azon­nali, negatív következményeivel. Alternatívaként a homeopátia az immunrendszert próbálja erősí­teni, amely aztán új, szilárdabb és felerősödött állapotában képes legyőzni a kórokozókat, illetve bármilyen heveny vagy krónikus zavart...bővebben

A Szibériai garnizon folytatása szomorú és megrázó honvágy regény, a Szibériában rekedt és hazavágyó magyar hadifoglyok története. Valóságalapja nem kétséges, maga a szerző is ekként tért haza az első világháború után, de nem emlékeit örökítette meg, hanem a kollektív emlékezet könyvét írta meg. Főhőse kálváriája jól példázza a korszak európai és orosz belső és külső viszonyait, a bolsevik államberendezkedés hiányosságait és kegyetlenségeit, miközben a hazajutás reményében még bolsevikokkal is együtt kell működnie.

Az Aranyvonat művészi szempontból egy szinten áll a Garnizonnal, tárgyának teljes kötetlenségénél fogva pedig sokkal kifejezőbb, többszínűbb és összefoglalóbb, mint az első regény volt. Fehér Gábor