Forum Könyvkiadó, Újvidék

Vasagyi Mária kisregénye valójában csatornaregény és a XVIII. század utolsó éveibe kalauzol bennünket, a Ferenc-csatorna építésének színhelyére, idejébe, de a kor nyelvezetébe is. Éppen ezért a szerző szótárt is gyártott regénye mellé, mert nélküle ma már nehezen volna érthető a szöveg.

A könyv a szerző többévi irodalomkritikusi és tanulmányírói működésének eredménye, aki szisztematikusan követi az egyetemes magyar költészet szinte minden fejleményét. Mintegy hatvan költő közel száz verseskötetét elemzi, s így a rendkívül gazdag anyag átfogó képet nyújt a kortárs költészet mozgásirányairól, folyamatairól és az értékviszonyokról is.

A kötet több szempontból formabontó és szókimondó története az Amerikai Egyesült Államok utóbbi évtizedeinek, különös tekintettel a Bush-kormányzat idejének eseményeire. Purger Tibor 1991 óta követi és elemzi az amerikai politikát az újvidéki Magyar Szóban és 1994 óta a Duna TV-ben, illetve a balkáni válság idején a Szabad Európa Rádióban is. Korábban az újvidéki Fórum kiadóháznál tévékritikus, főszerkesztő, lapalapító. Jelenleg a washingtoni Brookings Intézet webtechnológiai igazgatója.

Lénárd Róbert 1983. május 9-én született Zentán. Rendez, drámát ír, asszisztál. Ez az első kötete.

A magyarok bevonulása előtt a rőfösök járnak legjobban, mert minden piros, fehér meg zöld vásznat eladnak, amikor a faluban elterjed a hír, hogy ki lehet tenni a magyar zászlót. (Részlet a regényből)

Herceg János író, akadémikus, fordító, honi irodalmunk talán legsokoldalúbb és legkövetkezetesebb, vélhetően legtermékenyebb szerzője születésének századik évfordulója alkalmából a zombori Berta Ferenc Zsebszínház 2009-ben teljes tevékenységét a Herceg János Napok 2009 rendezvénysorozat keretében szervezte, aminek központi állomása a májusban tartott tudományos konferencia volt. A kötetben a konferencián magyarul és szerbül elhangzott értekezések olvashatók eredeti nyelven és az elhangzás sorrendjében.

A Rejtély voltaképpen egy alig kendőzött önéletírás, amely egy olyan nyitott kategóriában valósult meg, amelybe több műnem is belefér. Szerzőnk, lévén vérbeli, határokon túl is jól ismert jogtudor, nyilvánvalóan azt is szem előtt tartotta, amiről néha a szakma elkötelezettjei is megfeledkeznek, nevezetesen, hogy a némaságból kiemelt, majd betűk által szavakba, mondatokba fogalmazott emlékekben rengeteg csapda rejlik. Nos, itt ékesen bizonyította, hogy odafigyeléssel, őszinteséggel, bölcsességgel és bátorsággal nyugodtan, sértetlenül átvághatunk az irodalom eme talányos aknamezőjén.

A ​szövegek szelektálásának művelete kihívásnak minősül egy ilyen gazdag írói és publicisztikai opus vonatkozásában. Mák Ferenc a régió, főként pedig a falu (önvallató) narratívájának alakulástörténetére, kifürkészhetetlen sokrétűségére fókuszált...

A több mint háromnegyed évszázados, irodalmi hagyományaihoz ragaszkodó, de azt időről időre újragondoló Híd folyóirat szellemi terében alkotó szerzők (Barlog Károly, Bencsik Orsolya, Benedek Miklós, Aaron Blumm, Danyi Zoltán, Jódal Kálmán, Kiss Tamás, Mirnics Gyula, Pressburger Csaba-Saul, Sirbik Attila, Szerbhorváth György, Terék Anna) szövegeinek „rituális” játéka alkotta/alakította a jelen antológiát, s e textuális „labdajáték” képet adhat az érdeklődők számára a jelenkori irodalmi történésekről, szépirodalmi vonulatokról.

Több részre tagolódik Danyi Magdolna tanulmánykötete. Az elsőben a vajdasági magyar költészet kiemelkedő egyéniségei versesköteteit elemzi. A második részben az egyetemes magyar költészet verseit elemzi, a harmadikat a szerb és horvát költőknek szenteli. A kötet válogatás az összes publikált tanulmányból, kritikából és szövegelemzésből. Az utolsó fejezetben a szerző az irodalommal, az irodalmi nyelvvel, illetve szövegelmélettel, stilisztikával foglalkozik.

A hetvenéves Kossuth-díjas költő 1968-ban írt versciklusának reprint kiadása a kötet, amely Bányai János, az egykori előszó-, ma pedig utószóíró szerint: „szövegei létező tárgyakra, létező képekre és tájakra, nagyon közvetlenül felismerhető világokra épülnek, szövegei – akár versek, akár prózák – alapján ismert térségek járhatók be, és ezek a térségek egyformán lehetnek földrajziak és lexikoniak, lehetnek festmények és idegen szövegek is”.

Mérey Katalin próza- és stílusvilága egyéni, és pont ez az egyéni – és sokszor nagyon személyes – hang az, ami olyannyira olvashatóvá, kedvessé teszik szövegeit. Visszaemlékezései révén önmagát, önmaga – mára már kiforrt – eszmerendszerét önti vallomásokba. Halk, panaszos hangnemben írott prózai alkotások az övéi, amelyben központi gondolat a remény, az anyaországba, az anyanyelvbe és a családi szeretetbe vetett hit, amely a jövendő eseményeit a jobbá válás útján látja megvalósulni.

Gerold László legújabb kötete, a Retro válogatás majd ötven év vajdasági tárgyú irodalmi kritikáiból. Egy olyan hozzáértő munkásság rajzolódik ki, amelyben a kritikus a művel, a mű szerzőjével és az olvasóval folytat diskurzust, mindemellett a kritikaírás elméleti és gyakorlati kérdéseire, valamint hiányosságaira is reflektál.

A Megélesztő ákombákom keretes meseregény. A nagyapa unokája vigasztalásul kitalál egy történetet a piros tehénről és annak jószívű, ügyes fiacskájáról, Jánoskáról. A fordulatok népmeséink hagyományait követik. A mese lebilincselő, eseményekben gazdag.

A Mocsár című kisregénnyel indul Majtényi (akkor még Markovics) Mihály írói pályája 1927-ben, de érdekesmód – egyébként a Bácsmegyei napló regénypályázatának díjnyertes darabja – csak folytatásos közlésként jelent meg a lapban, kötet formában viszont most lát először napvilágot. A regény egyszerűen, de keményen és kis keretbe komponált írás három szereplővel, akiknek már múltjuk is összetartozik végzetes titokzatossággal.

Csík Mónika Instant című kötete a 35 évnél fiatalabb szerzők pályázatának egyik díjnyertes kötete. Olyan rövid- és mikroprózákat tartalmaz, amelyek választékos nyelvi kifejezésekkel, költői hangulatú összetételekkel tarkított, gazdag és pontos mondatokkal építkező szövegvilágot tárnak az olvasó elé.

"Messzi időre kell gondolataimnak visszaállni! Két hónap múlva betöltöm a kilencvenkettedik életévem. A tiszta igazat akarom leírni ott is, ahol nem volt mindig szép és jó, és azt is, ahol a nap fénye állandóan ragyogott rám. Mindenestre előre kérek elnézést az íráshibákért, hiszen öreg és feledékeny vagyok."

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet által indított és szerkesztett Emlékezet sorozat vajdasági emberek naplóit, önéletírásait, élettörténeteit adja közre. A sorozat 5. kötete Müller Teréz "Igaz története".

A kötet a Létünk című folyóirat negyven évfolyamának anyagából közöl válogatást, melynek révén rálátás nyílik a folyóiratszámok tükrözte társadalmi és tudományos mozgásokra, beszédmódokra, ezeknek változásaira az évek, évtizedek folyamán. A kötet melléklete egy CD-ROM, melyen digitalizált formában megtalálható a negyven évfolyam összes száma.

Virág Gábor e kötete nemcsak a színházi szakma számára értékes, hanem hagyományőrző és -építő szerepe miatt Topolya és a Vajdaság művelődési-kulturális életének is fontos eleme. Miután 1949-ben hivatalosan is kezdetét vette az intézmény működése, megindult egy olyan folyamat, amely széleskörű kulturális és művészeti nevelést nyújtott  a korabeli színházlátogatóknak. Fennállásának tíz esztendeje alatt, számtalan akadállyal megküzdve, az amatőr színház majdhogynem hivatásos színházzá nőtte ki magát, lelkes és odaadó színészgárdájának köszönhetően. Ez a számos fotóval illusztrált, impozáns kötet remélhetőleg sok mindenkinek szerez örömet, és sok színészt ment át az emlékezés általi öröklétbe.