Irodalmi Jelen (Concord Media), Arad

"Komor, isten háta mögötti hely, kőfalak, vadvirágos rétek és titokzatos, zöldellő rengetegek világa", fogalmaz az egyik szereplő a történés helyszínéről. Bizarr, furcsa világ a zárt, időtlen közösségben; olykor egy-egy halvány jelzés sejteti, hogy valahol a XVII., XVIII. század táján lehetünk. A külső világ történései ide nem szűrődnek be, az idő csak mint a születés vagy az életből kilépés, illetve a lét-nemlét közötti pillanatként jelentkezik...bővebben

"Nem voltam jó. Nem lehet jó lenni, ha sosincs termés az almafán. Néha arra gondoltam, hogy az almafa bosszúból nem terem soha, attól kezdve, hogy akasztott embert lóbált rajta a szél, megbünteti a világot, s a világ most én vagyok." - indítja Sigmond István művét, amelyet akár a bűn nélküli bűnhődés regényének is nevezhető. Az almafa kultikus tárggyá, az emlékezés és vezeklés helyévé válik egy idődimenzióiban nehezen behatárolható világban, amelyben a mindenkori diktatórikus hatalomnak kiszolgáltatott ember számára kiútként csak a bosszú és az angyalvárás kínálkozik. Idősíkok, megtörtént és elképzelt események, jelen, múlt, sőt jövő keverednek a mesterien szerkesztett, nyelvében erőteljes, bizonyos értelemben az ókori görög tragédiák hangulatát idéző műben.

Az Irodalmi Jelen című folyóirat Beszéd a palackból rovatában jelent meg az a tizenhat esszé, amely a magyar és a világirodalom különböző alkotásait elemzi. Szőcs Géza írásainak erénye a közvetlen hangvétel, az elméletieskedéstől való tartózkodás, ami ugyanakkor nagy rálátással, anyagismerettel párosul. Mindezek felett nem pusztán az irodalmi szöveg érdekli, hanem mindaz, amit morálisan belőle saját életére nézve az olvasó levonhat, vagy ami kollektív üzenetet hordoz.

Az Irodalmi Jelen egypercesnovella-pályázatának díjazott és legsikeresebb írásai.

A szépirodalomba oltott publicisztikai szövegek tematikus spektruma az egyéni és közösségi emlékezettől a szociografikus pillanatképeken át korunk néhány általános problémájának felvetéséig terjed.

A kötet költő egyberostált verseit tartalmazza. Az új, nagyívű hosszúversek mellett válogatást a korábbi kötetek anyagából, valamint eddig publikálatlan költeményeket.

Album a régi Aradról, régi fotók, képeslapok, üdvözlőlapok, amelyek beszámolnak egykori életéről. Sohasem dicsekszik különös aradisággal. Nagyvárad Biharország, Temesvár a Bánát fővárosának címét öntudatosan és természetszerűen viseli. Arad még a Hegyalja urának vagy a Maros-kapu városának se hívta magát soha. Nem nagyképűsködik: egyszerűen Arad, s csak józan, egyszerű, önmagából merítő akar lenni.A városok versenyében mindig lemarad, de minden különösebb zokszó, fájdalom és elkeseredés nélkül leszámol a kudarcokkal...bővebben

A mesekönyvben megismerkedünk Eszkével és Sziszivel és Eszkiával a mesebirodalommal. Egy kislány Sziszi cicával indul kalandos útra, s a társaival közösen megalapított birodalmat Eszke királynő gyermekmódra, ám bölcsen igyekszik kormányozni, hogy alattvalói - Kékfestő Vanília nagytata, a tudós Trottyos Sámuel, a rövid lábú tacskó, Csurmuly Csuti, Panni, a selypítő piros plasztik póniló, Barbus, a kényeskedő Barbie baba, a főkém Szitakötő Jóska és a többiek - jól érezzék magukat hazájukban. Kalandos és viszontagságos útjukon szembekerülnek az emberi önzéssel, butasággal, Réz Bagollyal, a rekkencsekkel és gubbancsokkal, míg végre találkoznak a szivárvány tündérével, és újra színessé változtatják a világot.

"Kabdebó Tamás személyes történetként írta meg kutatásainak történetét, de nem ő, hanem egy olasz származású fiatalember beszéli el az eseményeket - az író maga vált azzá, Giorgione után nyomozva. Könyvében a brit egyetemi hallgató neve majdnem azonos a festőével: Castelfrancói Giorgio Barbatella. A szerző e kettős átalakulása majdhogynem a festővel való azonosulássá válik, minthogy sejteti: Giorgionénak és szerelmének valaha gyermeke született. A név hasonlósága megengedi, hogy Giorgione közvetlen leszármazottját lássuk a művészettörténész növendékben." (Keserű Katalin)

A székely ízes humor nyelvén meséli életét Bónis Ábel, a Kecskés mérnök, miközben fogható közelségbe kerül a Ceauşescu korszak Romániája. Ferencz Zsuzsanna kisregénye egyáltalán nem lehangoló olvasmány, a korhű keret bőségesen nyújt alkalmat az iróniára, a nyolcvanas évek jellegzetes figuráinak kipellengérezésére.

Elégikus költészet, ahol az öröm és a harmónia iránti nosztalgia a természeti szépség megfoghatatlanságának és a szellemi kultúra pusztulásának hol enyhébb, hol élesebb fájdalmával vegyül.

Muszka Sándor új könyvében korábbi prózakötetének, a "székely egyperceseket" tartalmazó Sanyi bának az előtörténetét ismerhetjük meg. Szilveszter Dániel flekkenfalvi költő rájön, hogy a nép nyelvén kell szólnia, ezért elkezdi megírni humoros írásait.

Berka Attila - író. 1976-ban született Budapesten. Egyik alapítója a Starsky és Hát Jazz Klubnak. Időnként amatőrfilmekben dolgozik, ír, rendez. A Spanyolnátha művészeti folyóirat művészeti szerkesztője. 

A sepsiszentgyörgyi Bogdán László Ricardo Reis Tahitin című kötete már azért is ritkaságszámba megy, mert A hold arca és a Tahiti fekete füzetből című vers-fűzérekből, továbbá Polinéziai útvesztő című regényéből áll. Mindhárom rész kulcsfigurája Fernando Pessoa, a modern portugál költészet legkiválóbbja, aki 1935-ben elhunyt ugyan, de megidézett szellemként jelenik meg a művekben. Amelyekben a költő három más név alatt publikálta a műveit és alkalmilag további szerzőket is kitalált. Mindnyájukat Tahiti tündéri szigetén, az egykori Gauguin paradicsomában hozza össze Bogdán László, a hajóroncsok fosztogatásból meggazdagodott Ricardo Reis házában...bővebben

Ha akarná, sem tudná letagadni székelységét a hosszú ideig kanadai emigrációban élt, majd visszatelepült szerző: Udvarhelyt (és környékét), a város utcáit, szórakozóhelyeit, híres iskoláját különleges díszeivel, polgárait és nyelvezetük sajátosságait, a velük megesett bizarr történéseket csak az ott nevelkedett ismerheti ilyen közelről és bensőségesen. Jánosi András nagyon "otthon van" ebben a - távolról sem idillikus - világban, amely jó két évtizedes távolléte dacára (vagy éppen amiatt?) valósággal magához láncolja: a kötet valamennyi írása, bármi is legyen a témája, "székely", ami történik, az máshol aligha történhetne így meg, egy földrajzilag más helynek pedig biztosan nem lehetne ilyen hangulata.

A Kecsesen okos csevegés az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban jelent meg, és amint a címe is utal rá, a magyar nyelvvel, helyesírásával foglalkozik...bővebben

Ez a kötet Mandics György 75. születésnapjára készült, és válogatott verseit tartalmazza....

Írnék.

Ha mernék.

Ha igazán mernék.

***

Gátlásos volnék?

Mandics György (Temesvár, 1943) József Attila-díjas magyar tanár, költő, író, újságíró, esszéíró. Mostani kisregénye Covid betegsége kapcsán íródott.

Válogatás a szerző (1920-1994) verseiből és prózai írásaiból. A költészetben ki-ki abból gazdálkodik, amije van. Simonyi Imrének egyénisége volt, s ő ezzel élt: mindent erre a lapra tett föl, a lírai énre. Munkásságának tengelyében az erős, jól megkülönböztethető lírai személyiség áll, és erényei, akárcsak gyöngéi, e körül rendeződnek el. Ez emelte magasra, és ez vonta meg határait.