AB-Art Kiadó, Ekecs

A kicsikhez szóló gyermekversek Panna életébe vezetnek: Panna utazik, Panna a cukrászdában, Panna állatkertje, Panna barátai és nem utolsósorban Panna aludni megy. A gazdagon illusztrált kötethez egy CD is tartozik Panna-dalokkal, Orbán Ferenc előadásában. A szerző magáról: Székelyudvarhelyen születtem, Nagyváradon végeztem újságíró szakon, és ott indult költői pályafutásom is. Temesváron és Aradon újságíróskodtam, felelős szerkesztője voltam az Irodalmi Jelennek, majd a Temesvári Rádiónál dolgoztam. Jelen voltam az Erdélyi Magyar Írók Ligájának alapításánál, tagja vagyok a Romániai Írószövetségnek.

Az elbeszéléskötet arról szól, ami mindnyájunkat megérint, s amely elől nehéz kitérni: a magányról. Az elbeszélések sajátos metaforák: mélyebb értelmük hol hétköznapi, hol abszurd história mögé bújik. A magány lelked társtalansága. Egyedül akkor vagy, amikor csak a tested maradt egy szál magában. Erdőben fák nélkül. Üres szobában te és a falak. A magány rosszabb. A szoba közepén ülsz, és mégsem vagy ott. Levegő után áhítozol, s nincs mit belélegezni. Néha még a lelked is elhagy. Csak az egód van ott, esetleg. Hogy fölfogja, s megértse a magányt. Amiért senki az égvilágon nem gondol rád. Amikor egyszerűen senkinek eszébe sem jutsz...bővebben

Nagyálmos Ildikó tizenhárom esztendeje önmagát írja. Szemérmesen. Szemérmetlenül. Nincs benne görcs, erőlködés. Ahogy a szél fújj, úgy csapong szeszélyesen. Ahogy a víz folyik, úgy versbeszél a költő. Nagyálmos Ildikó 1978-ban született Székelyudvarhelyen. Kötetei: Lábujjhegyen túl (2001), Félmozdulat (2005.)

A költőt a negatív metafizika foglalkoztatja, démonikus módon szemlélteti a szétszóratott, töredezett és rejtőzködő világot. Újabb verseskötetében részben a minimalista stílus eszközeit próbálgatja. Aki legalább nagy vonalaiban ismeri Balázs F. Attila eddigi munkásságát, meglepetésként érheti, hogy a szerző egy olyan megszólalási formával kísérletezik legújabb kötetében, amelyet a magyar irodalomban a posztmodern paradigmaváltás honosított meg. Balázs F. ugyanis egy meglehetősen konzervatív alapállásból fordult a minimalista kísérletezés felé; még akkor is konzervatívnak mondhatjuk, ha korábbi művei által sokban a lázadó beat-nemzedék irodalmához köthető...bővebben

Z. Németh István munkássága műfajilag meglehetősen tarka képet mutat: írt novellát, regényt, verseskötetet, humoreszkeket, irodalmi paródiákat, s a felsorolás meglehetősen foghíjas. Ami azonban mindeme sokszínűség mellett meghatározó vonása alkotásainak, az a szatirikus-ironikus humor, a frappáns szójátékok tobzódása, a modern problémák iránti nagyfokú érdeklődés, valamint az ötletesség. Mindez jól jellemzi a Kiber tér, vég-állomás című kötetét alkotó három novellát is. Ezeket azonban e jellemző jegyek mellett a tematikai párhuzam is összeköti. Felhívás ez a kötet: gondolkodj másképpen, láss a mélyére a dolgoknak! Merj kiberpunk lenni!

"Rácz Bogi könyve oda visz el minket, ahová nélküle csak nagyon nehezen juthatunk el. Az érzések városába, az egyszerre szent és kurtizán lányhoz, a színes szerelemhez, az idő sűrűségét megélő léthez. Ő az, aki a fiatal költők közül a leghalkabb és talán az egyik legeredetibb, aki törékenyen és gyengéden kapcsolódik a magyar és az ind hagyományokhoz - ám ezt csak én tudom, s meglehet e könyvecske olvasáshoz e tudás nem szükségeltetik. Még az sem számít, ki az a Rácz Bogi, és hogy kik vagyunk mi, nem számít, hogy mennyire sokat tud ő, csak az a fontos, hogy ez a pár vers, ez a kicsinyke kötet az olvasó életét igazabbá és szebbé teheti." (Weiner Sennyey Tibor)

"Tóth László verseinek itt olvasható gyűjteménye abban az esetben nyerheti el értelmét, ha valamiképpen jelezni (lesz) képes: a szóban forgó költői életmű egyike azon keveseknek, melyek a modern ember identitástudatának, -paradoxonjainak és -zavarainak az azt megillető összetettségében és rendkívüli aprólékossággal jártak utána." (Vida Gergely)

A villám sem él sokáig fényében magányosan, csupán addig, míg elérhet felhőtől az első fáig, mellyel egyesülni vágyik. A vers maga is olyan. Fényében magányosan addig él, ameddig élhet, felhőtől elér a fáig, indul tőlem, s meglel téged. Lucian Blaga (Született 1895, Lámkerék, Gyulafehérvár mellett - meghalt 1961, Kolozsvár) Papi család sarja,  Szászsebesen, Brassóban tanul. 1910-ben, 15 éves korában debütál. Szebenben, majd Bécsben filozófiát végez. Hamar az élvonalba kerül, drámái is figyelemre méltóak. Filozófiai iskolát teremt Romániában. 1945 után eltiltják a közléstől, kiteszik a kolozsvári egyetemről. Később rehabilitálják. 

Kelemen Hunor (Karcfalva, 1967. október 18. – ) romániai magyar író, költő, újságíró, politikus, volt kulturális államtitkár, az RMDSZ ügyvezető elnöke, majd államfőjelöltje a 2009-es romániai elnökválasztáson. A 2009. december 23-án Emil Boc vezetésével megalakult kormány kulturális minisztere. 2011. február 26. óta az RMDSZ elnöke. Verseit most a Bilingua sorozat legújabb kötetében román és magyar nyelven adjuk közzé.

Zámolyon született 1930. február 3-án földműves családban. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. 1942-ben a népi írók által kezdeményezett Országos Falusi Tehetségkutató Intézet segítségével Pápára került középiskolába. Itt érettségizett 1950-ben a Református Kollégiumban. 1950-ben munkatársa lett a Pápai Néplap című újságnak, majd a Veszprém megyei Népújságnak. 1951–52-ben Budapesten az Egyetemi Orosz Intézetben orosz–történelem–marxizmus és műfordítás szakon tanult. Tanulmányait háromnegyed év múlva betegsége miatt kellett félbehagynia, tüdőszanatóriumba került...bővebben

Petőcz András író, költő, szerkesztő, egyetemi oktató, a magyar P.E.N. CLUB alelnöke, a Magyar Könyv Alapítvány Kurátora. "1959-ben születtem, Budapesten. Irodalmi pályámat 1980-ban kezdtem, szerkesztőként és költőként. Az elmúlt 25 évben számos irodalmi szervezet tagja lettem, irodalmi munkásságomat több tekintélyes díjjal jutalmazták. Eddigi munkásságomról Vilcsek Béla írt monográfiát. Dolgoztam újságíróként, tanítottam több egyetemen és főiskolán. 2009. március 13-án az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola "Nyugat" Oktatási Programja keretében Tamkó Sirató Károlyról és a Dimenzionista Kiáltványról írt PhD-disszertációmat summa cum laude minősítéssel védtem meg, így doktori fokozatot nyertem el."

A paksi költőnő legújabb kötete. "Madárszárnyú dombok,/belül hordozott haza,/fényben pulzáló esték,/tamburaszínű éjszaka,/a hó, a füst, keserű illata,/ellobbant arcok, szavak ellobbant himnusza./Rezervátum-lét/átmentett álmok:/a föld, az ég, a víz, a tűz/s a hit eléghetetlen oszlopa." (Rezervátum)

A kötet a költő három ciklusát, a Kopszohiladészi elégiákat, a Dünnyögés, félhangokra címűt és a könyv címadóját, a Szétgondolt Jelen című, 27 darabból álló verscsoportot adja közre. Zalán Tibor (Szolnok, 1954. augusztus 27.) József Attila-díjas költő, író, pedagógus. 1978-ban szerzett oklevelet a JATE-n. A vallomásos líra hagyományos elemeit az avantgárd formaújító gesztusaival állítja meglepő, olykor paradox összefüggésekbe. Költészetére jellemző a hagyományos szövegegység felbontása, az irodalmi és képi elemek egybeszerkesztése. A „zalántiborongás” kifejezés egyéni hangvételét kitűnően jellemzi.

Aich mai novelláiban ott bujkál fanyarul, bölcsen lehiggadva az egykori „haggyatok játszani” szertelenül lázadó gesztusa. De az akkori kirobbanás megbánó igazolását is megtaláljuk bennük, olyan alkotót sejtetve, aki talán ismeri a rezignációt, de a hitetlenséget soha! (Duba Gyula) Már a könyv borítója is eléggé figyelemfelkeltőre sikerült. A szőlőindák közé szorult falevél ugyanis remekül szimbolizálja a világba vetett ember magányát, egyedüllétét. Az, hogy csupán a fénykép közepe színes, egyfajta életet lehel a fogságba került szőlőlevelekbe, egyszersmind érezteti az idő könyörtelen múlását: csak idő kérdése, hogy hűlni kezdjen minden, a narancsos fények kialusznak, s a szürkeség veszi át mindenek felett a hatalmat...bővebben

A szerző életmű-sorozatának 11. darabját tartja kezében az olvasó, mely az egyik legjelentősebb kortárs szlovákiai író, költő, Gál Sándor riportjait és interjúit tartalmazza. A felvidéki író egybegyűjtött műveinek újabb kötete szorosan kapcsolódik szociográfiáihoz, ám a mostani válogatás, mely a Liliomos kürtök és a Mélyutak  anyagából állt össze, azokat a riportokat és interjúkat tartalmazza, amelyek kirajzolják Gál Sándor újságírói munkásságának főbb erővonalait. A mezőgazdaság szocializációjától a felvidéki magyar színjátszásig a szlovákiai magyarság számos sorskérdése fogalmazódik meg bennük, óhatatlanul magukon hordva a korszak társadalmi-ideológiai kényszerét, ám így is tényszerű mélyfúrásokat adva - a felvidéki magyarság negyvenöt utáni kisebbségi helyzete iránt érdeklődők számára. 

Született 1949. 10. 9-én, Bodrogszentesen, költő, szerkesztő, műfordító. A kassai gépipari szakközépiskolában érettségizett (1968), Egyetemi tanulmányait félbehagyva, 1971-től újságíró (Új Ifjúság) lett; 1973–1991 között pedig a Madách Kiadó sajtóelőadója, szerkesztője, valamint az Irodalmi Szemle olvasószerkesztője, illetve szerkesztője volt. 1991-től a dunaszerdahelyi Lilium Aurum kiadóvezetője, illetve szerkesztője (1995–1997 között a Katedra főszerkesztője is). Az Egyszermű éjszaka című antológiában tűnt fel verseivel 1970-ben. Számos antológia összeállítója, szerkesztője. Esszéi mellett egy időben képzőművészeti tárgyú írásai is ismertek voltak. Főbb díjai: 1991: Madách-díj; 1999: Katedra-díj; 2006: Forbáth Imre-díj.

Kovács Jolánka író, műfordító, 1958. március 13-án született Nagybecskereken. Muzslán járt általános iskolába, Nagybecskereken gimnáziumba, majd az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén szerzett tanári oklevelet. A muzslai Szervó Mihály Általános Iskola könyvtárosa. A Sziveri János Művészeti Színpad elnöke, a Sikoly című irodalmi és művészeti folyóirat szerkesztője.

A szerző első novelláskötetében az 1947/48-as évek csehszlovákiai eseményeit, a pusztító szárazság, a hontalanság és a kitelepítések fájdalmas időszakát dolgozza fel egy felvidéki magyar család története alapján. Azt az időszakot, amikor a csehszlovák hatalom, a Benes-dekrétumok alapján, hontalanná tette a magyarságot szülőföldjén. A megírt sorsok tükrében a 20. század derekának históriája, a Szlovákiában élő magyarság legkegyetlenebb napjai rajzolódnak ki: "Az eltelt 45 év alatt álmaimban mindig a falumban voltam, és mindig abban bíztam, hogy a hegytői, agyagos, vörös föld fog majd síromban betakarni. Itthon szeretném örök álomra hajtani a fejem" - mondja az a kitelepített idős ember, aki sohasem tett le arról, hogy egyszer hazatérjen.

Ladik Katalin főleg az expresszív és a gnómikus szabad vers, a szürrealizmus, valamint a mitologikum és a folklórizmus felé tájékozódott, ahogy a Ballada az ezüst bicikliről (1969), az Elindultak a kis piros buldózerek (1971), a Mesék a hétfejű varrógépről (1978), az Ikarosz a metrón (1981), A parázna söprű (1984) kötetei jelzik. Nem egyszerűen a századelő avantgárdjának az elemeit újította föl, előkelően finom mozdulattal a kommunikáció formájának egészét tágította nagyra. Mindenekelőtt elhíresült performanszaival.(…) A pódiumokon erőteljes hang- és mozdulateffektusokkal előadott művei ekképpen nem szöveges verseinek egyszerű „színpadisított” adaptációi, hanem mindenkor új, más természetű és más mélységeket megszólító önálló művek. (Pécsi Györgyi)

A visszafogottság a Casanova átváltozásainak egyik alappillére, a megközelítés mindig szőrmentén történik, s a szerző sokkal inkább az elhallgatással akar hatást kifejteni, mint a szókimondással. A Csanova átváltozásainak szövegei igazi művészi ékszerek, azt a gondolatot ébresztik bennünk, hogy a szerelem a legerősebb motiváció, az élet magja, az idő mosolya, mert mivel határok és mérlegelés nélkül kínálja az embernek a halhatatlanság és gazdaság piciny darabját, és a szív tüzei felgyúlnak minden megosztott érzelemmel. (Ion Deanconescu)