Irodalmi Jelen Könyvek

"Vasile Dan [1948, költő, esszéista, irodalomkritikus] a jelenkori román irodalom egyik legizgalmasabb költője, mind a leleményesség, a gondolatiság, mind a problémafelvetés, a világértelmezés szempontjából. Nicolae Manolescu író, irodalomkritikus, a Romániai Írók Szövetségének elnöke méltán tartja a költő 2021-ben, a ROCART Kiadónál - A Mihai Eminescu költészeti díjjal elismert költők című sorozatban - megjelent, A láthatatlan feltérképezése című verseskötetét igen fontosnak és időtállónak. 

Frideczky Katalin (Budapest, 1950) prózáiban egyre telítettebbé válik a korábbi köteteiben már megismert elbeszélő hang, amely az élettapasztalatokat egyszerre derűs, ugyanakkor nagyon is realista bölcseletté transzformálja. Hőse – vagy inkább hősei – sokat megélt asszonyok, nők, akik hétköznapjaik minden mozzanatával rácáfolnak a 21. század értelmetlen fiatalságkultuszára, és sugárzik belőlük, hogy az élet mély és tudatos megélése a középkorúsággal kezdődik.

Míg a szerzőt eddig többnyire novellistaként ismertük, e kötetében új arcait is megmutatja: a nagyobb, összefüggő struktúrában gondolkodó íróét egy kisregénnyel, valamint filmes látásmódját egy filmnovellával, amely mind hangulatában, mind témájában a magyar filmírás legjobb korszakát idézi meg.

Szőcs Géza (Marosvásárhely, 1953) Kossuth-díjas és József Attila-díjas erdélyi magyar költő, politikus. 

A kötetben az Irodalmi Jelen on-line felületén 2008-2019 között olvasható írások vannak, feltüntetve a közlés napját. A szövegek legnagyobb része az Irodalmi Jelen nyomtatott változatában is megjelent . Műfajok: versek, drámai szövegek, esszék, tanulmányok, naplójegyzetek, glosszák, előadások.

Nagyálmos Ildikó (Székelyudvarhely, 1975) az Erdélyi Napló, az Udvarhelyi Híradó, a Nyugati Jelen munkatársa, az Irodalmi Jelen felelős szerkesztője volt. Jelenleg a Temesvári Rádió riportere. Számos erdélyi, magyarország és felvidéki lirodalmi lapban, illetve kiadónál önálló kötetekben  jelentek meg versei .

Mostani kötete Panna harmadik könyve. Váncsa Mónika remek rajzokkal illusztrálta a vidám hangulatú, sokszor talányszerű, játékos rímekkel írt verseket, amelyeket már a kicsik is kónnyen érthetnek, megtanulhatnak.

Böszörményi Zoltán (Arad, 1951) József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, író, az Irodalmi Jelen főszerkesztője. 2016-ban a magyar kultúra szolgálatáért a Magyar Érdemrend középkeresztjével is kitüntették. Tizenhárom verseskönyv, öt prózakötet szerzője. Műveit angol, német, francia, orosz, lengyel és román nyelvre fordították le.

Bene Zoltán (Kecskemét, 1973) Szegeden élő író, a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíj Programjának ösztöndíjasa (2019-2022).

Egy főiskolás lány, Mandola 1995-ben rejtélyes körülmények között eltűnik. Barátja, P. életének hátralévő részét alapvetően határozza meg ez a veszteség és a hiány. 

Daday Loránd (írói álnevei:Székely Mózes, Derzsi Mihály, Kovács Bálint) (Beszterce, 1893 - Dés, 1954) a Monarchia békés éveiben született, de ifjú éveiben Trianon drámai következményeivel kellett szembesülnie. A kolozsvári református teológia hallgatója volt, majd a budapesti egyetemen szerzett filozófiai doktorátust. 

Székely Mózes néven Budapesten kiadott regényeivel nemcsak irodalmi, hanem politikai körökben is nagy feltűnést keltett. Első regénye, a Zátony ugyanis azt a folyamatot mutatja be leleplező erővel, hogyan hull szét az erdélyi magyar földesúri birtok a feltörő román burzsoázia és a földet követelő parasztság kettős nyomása alatt. "Írásban elkövetett felséggyalázás" vádjával hat hónapi börtönre ítélték. Következő regényében, a Csütörtökben már a munkásosztály helyzetét jellemzi. 

Czilli Aranka ( Kovászna, 1982) költészete fájdalomból és örömből szőtt pillanatmintás égtakaró. A mindennapok szinesztéziája a székely táj és ember lírai lenyomata.

Király Farkas (1971, Kolozsvár) költő, író, műfordító, szerkesztő, újságíró. Az Irodalmi Jelen Könyveknél most új elbeszéléseit adta közre. 

 

Az első felében mai klasszikus mesék sorakoznak, van köztük varázsmese, rászedett ördögről szóló mese, legendamese, hazugságmese, csalimese, Mátyás-mese és egy félig komoly makáma-mese is. A könyv második része egyetlen, a mese és a valóság határán játszódó történetsorozat, melynek hőse egy két-hároméves kislány, aki játékállatai társaságában fedezi fel önmagát és a világot.

A mesekönyv elsősorban az olvasmányokkal mostohán kezelt 6-10 éves korosztályt célozza, akik már nem szeretik a „dedós” történeteket, de még élvezik a mesét, és már értik az humoros-ironikus játékokat.

Böszörményi Zoltán (Arad,1951) prózai világa olyan, akár a japán legyező: izgalmas, vibráló, minden színnek és formának jelképes szerepe van. [...] A Darabokra tépve újszerű, felkavaró, merőben más, mint amit eddig bármelyik kortárs vagy klasszikus prózaírótól olvashattunk. Kizökkent a komfortzónánkból, álmatlan éjszakákat okoz, felkavar, megnevettet, költői képekkel kápráztat el.

Böszörményi Zoltán (Arad, 1951) prózai világa olyan, akár a japán legyező: izgalmas, vibráló, minden színnek és formának jelképes szerepe van. [...] A Darabokra tépve újszerű, felkavaró, merőben más, mint amit eddig bármelyik kortárs vagy klasszikus prózaírótól olvashattunk. Kizökkent a komfortzónánkból, álmatlan éjszakákat okoz, felkavar, megnevettet, költői képekkel kápráztat el. Egy éven belül 2. kiadását érte meg. 

Kántás Balázs (Budapest, 1987) irodalomtörténész, kritikus. 2015-ben szerzett PhD-fokozatot Paul Celan munkásságát elemző disszertációjával. Az utóbbi időben érdeklődése a kortárs magyar irodalom felé fordult, melynek aktív kritikusa. Kismonográfiát publikát többek között Géher István, Bíró József és Kemény István költészetéről. 2016 óta levéltárosként dolgozik a Magyar Nemzeti Levéltában. Irodalmi munkásságáért 2019-ben Gérecz Attila-díjjal tüntették ki.

Mandics György (Temesvár, 1943) József Attila-díjas magyar tanár, költő, író, újságíró, esszéíró. Mostani kisregénye Covid betegsége kapcsán íródott.