Egy-egy falu, város, kisrégió, tájegység bemutatása. A könyvekben történeti feldolgozás, néprajz, kultúrtörténet és egyéb tudományterületek egyaránt találhatóak.
Egy falu életét lakóinak érzésvilága, életszemlélete, a táj és a környezet, a belső és külső erők kölcsönhatása határozza meg. Évtizedek, talán évszázadok során alakultak ki azok az íratlan törvények, melyek a falu életét igazgatják. Ezek a törvények, szokások a II. világháború után kezdtek fellazulni, majd az ötvenes évek könyörtelen „kollektivizálása” végleg felbomlasztotta azokat. Paradox, hogy éppen a „közös” tűzzel-vassal való megteremtése zúzta szét a falu, a paraszti társadalom igazi közösségi életét...bővebben
B. Kovács István munkáját ezúttal negyedszer vehetjük kézbe, hiszen a töretlen népszerűségnek örvendő kiadvány negyedik bővített kiadását olvashatjuk. A gömöriek az egykori vármegyéjüket egy külön kis országnak tartották, ahol a megye magyar, német és szlovák lakossága békés harmóniában élt együtt. A szerző alapos tudományossággal, mégis a nagyközönségnek szánva, közérhető nyelven mutatja be a tájegység múltját az első régészeti leletektől kezdve egészen a huszadik század viharos évtizedeig...bővebben
A szerző hetvenötödik születésnapjára megjelenő, tudományos igénnyel és nagy szakértelemmel megírt, gazdagon illusztrált legújabb könyvének első tanulmánya a paraszti gazdálkodás és életvitel topolyai vonatkozásainak leginkább a XX. század második negyedében szokásban lévő folyamatait ismerteti. Egy másik írása a topolyaiak nyelvében (a múlt század 50-es és 70-es éveinek második felében) észlelt megfigyeléseiről ad számot. A kötet hírt ad egy ismeretlen szerző XIX. század eleji verses krónikájáról és Csete Károly pirosi református kántortanító nem akármilyen szándékkal összegyűjtött és egybefűzött sírverseiről is, de szól a neves vajdasági magyar költő, Fehér Ferenc Topolyához és a topolyiakhoz fűződő viszonyáról, és rövid írásban beszámol a Topolya melletti Bajsa határában talált Árpád-kori pénzekről is.
A szerző Kalotaszeg múltjának és jelenének alapos ismerője, tevékeny alakítója és elkötelezett krónikása. Egész életében tanító és tanfelügyelő, művelődést serkentő és szervező munkát végzett.
Pográny egy kisebb község Zoboralján, annak ellenére mégis van mivel büszkélkednie. Több szép műemlék, a természet lenyűgöző szépsége, kedves emberek, a jó minőségű bor, az élő néphagyomány, a dalok, népviseletek, szokások megőrzése mindenkor felkeltette a kutatók érdeklődését.
A kötet a Máthé János: Magyarhermány kronológiája című kézirat köré épült. Ezt az alapmunkát egészítik ki a szerzővel és munkásságával foglalkozó tanulmányok, a szerző más kiadatlan írásai, és Máthé János állambiztonsági dossziéjának elemzése.
„Teleki Mária és Pongrácz Flóra könyve ritka kincs, amely maga is kincseket tár elénk és dolgoz fel a megőrzés szándékával. Az ismertetett anyag a csallóközi Vásárút nyelvi sajátosságait rendszerezi szakszerű alapossággal, felvillantva a község történeti múltjának, hagyományainak, legendáriumának, az ott élők mentalitásának nyelvben megőrzött elemeit. A felgyűjtés és rendszerezés mellett éppen ez a kötet másik erénye: rendkívül olvasmányosan adja közre a szerzők által láthatóan bensőségesen ismert anyagot.”
Első ránézésre egy gyönyörű fotóalbumot vehet kézbe az olvasó, amely udvarhelyi pillanatokat örökít meg. Ha jobban belelapozunk, akkor egyszer csak megérint minket az élet, amit ábrázolni kíván a könyv, egy közösség élete – amitől a könyv többé válik egy fotóalbumnál. Hiszen a kötetben nem a híres látnivalókat nézhetjük meg, hanem a közösség mindennapjait, ünnepeit, egy-egy felemelő pillanatot, az embereket, hangulatokat, tájakat, amelyek valóban közel hozzák olvasójához az udvahelyszéki közösséget. A képek mellé történeteket olvashatunk (magyarul és angolul), melyeket udvarhelyi emberek meséltek, lóról, házról, ünnepről, diógyűjtésről. Így valóban lelket melengető élményben lehet részünk – bárhonnan is jöttünk.
...a régi háromszékiek életéről szól ez a könyv, amelyet kezében tart a kedves Olvasó. Lapjairól elődeink, az előttünk járók arca néz ránk, azoké, akik valamikor éppen úgy éltek: születtek, dolgoztak, örültek és búslakodtak, mint a most élő utódok, vagyis mint i, de az életmódot az akkori viszonyok és körülmények alakították, azért volt más, a korra jellemző. Mindaz amit e könyvben találunk, már történelem.
...ez a könyv a szülfőföld szeretetének hiteles forrása, és annak megbecsülését és megőrzését hivatott szolgálni. Ezért is ajánlom minden érdeklődő figyelmébe a Kisgyörgy Tamás által szerkesztett Életem Háromszék című kötetet.
Egyed Ákos
Torda város történetének a mai elvárások szerinti feldolgozásával még adós a történettudomány. Ercsey József munkája, a Torda vármegyei utazások tulajdonképpen csak érinti a város történetét, s a mind ez ideig legkimerítőbb mű: Orbán Balázs Torda város és környéke is sok helyen kiigazításra szorulna. Bicsok Zoltán most ennek az igencsak esedékes munkának a létrejöttéhez kíván hozzájárulni, amikor közzéteszi Csipkés Elek hajdani tordai városi tanácstag 1823-ban keletkezett kéziratos munkáját.
Sorozatunk ötödik kötetét veheti kezébe a kedves olvasó. Térben és időben egyaránt nagy távolságokat jártunk be, hogy újabb tizenegy település templomát, szakrális kisemlékét mutassuk be. Ami az időt illeti, az több évszázaddal mérhető. Hisz elénk tárultak a középkori templomhelyek (Óvár, Bussa) és templomromok (Ipolytölgyes, Letkés), valamint a már az Árpád-kortól a mai napig álló gyönyörű műemléktemplomok is (Hébec, Kiskeszi). De vannak a nógrádi-honti tájnak régi szerény zarándokhelyei, gyógyító forrásai, kegyhelyei, kegykápolnái is (Ipolyvisk, Hébec)...bővebben
Gönczi Jánosból a képek elemi erővel törtek elő. Mindenre pontosan emlékezett. Oda tette őket, ahol a valóságban is voltak. Mindennek megvolt a maga helye, csak meg kellett festeni. Már apró gyerekkorában nagyon jó megfigyelő volt, pontosan számon tartotta, mi hol van. Ma is emlékszik minden házra, hogy miképpen nézett ki, hol volt körte- vagy szilvafa az udvaron, az emberek milyen ruhában jártak, milyen volt a tartásuk, ha munkában voltak, ha egymással beszélgettek
A 20. század a legtöbb közép-európai település történetében visszafordíthatatlan változásokat hozott. Az apró falvak népességét különösen érzékenyen érintette a közelükben fekvő nagyobb városok vonzása. A folyamatszerű összhatás némely falu életében elöregedést, máshol elnéptelenedést, néha pedig a népesség szinte teljes kicserélődését okozta. Baraca az utóbbiak közé tartozik. A falu lakosságának száma az utóbbi száz évben lényegében nem változott, de a parasztok 10%-os kisebbségbe, a cigányok pedig 90%-os többségbe kerültek...bővebben
A 20. században létrejött közép-európai soknemzetiségű nemzetállamok társadalmai 1918 és 1989 között – az egymást váltogató politikai rendszerek, valamint a modernizációs kihívások hatására – radikálisan átalakultak. Mindez nemcsak országos szinten éreztette hatását, de kihatott a lokális közösségek gazdasági, társadalmi, kulturális életére, etnikai, nyelvi viszonyaira is. A dél-szlovákiai magyar többségű kisrégiókat különösen érzékenyen érintették ezek a folyamatok...bővebben
A Tortoma Kiadó Híres Helyek sorozatának 2. kötete, amelyben a nagybaconi reformátum templom történetét, építészetét ismerhetjük meg, gazdag színes képanyaggal. Híres helyek felcímmel a műemlék- és építészettörténetben jártas szerzővel kezdte bemutatni Erdővidék – de a továbbiakban bizonyára Háromszék más tájainak – egyedi értékű, az épített örökséghez tartozó műemlék épületeit. A szerző forrásai eredetiek, jobbára a helybeli egyházközség irattári adataira, valamint a templom múltjára vonatkozó tájékoztató könyvészetre támaszkodik.
Nem ismeretlen Önöknek ez a tájegység, melyet e kis albummal igyekszem bemutatni. Sokan részesei voltak, vagy a jövőben részesei lehetnek ennek a festőien szép, a Kárpátokban meghúzódó és nem véletlenül a „Kárpátok gyöngyének” becézett Gyilkos-tó látványának. E kis album – képes útikalauz – elvezeti Önöket mindazon helyekre, ahová csak a táj jó ismerője segítségével juthatnak el:
– a vidék mészkősziklái, szűk szorosai,
– a vadvizek habzó vízesései...bővebben
Címével ellentétben nem csupán a nagyszalontai nyomdákról és hírlapokról szól, hanem magáról a városról és lakóiról. A szerző - Nagyszalonta történetének elkötelezett kutatója - szemlét tart a városban megjelent hírlapok és nyomdatermékek fölött és lajstromba szedi azokat. Közben szerét ejti, hogy történelmi leckét tartson - kicsiknek, nagyoknak egyaránt.
E kis kötet megismerteti az érdeklődőkkel egy törekvő város lakói által, nagy áldozatkészséggel, műszaki bátorsággal felépített gyönyörű, mára ipartöténeti emlékké vált vízerőművet, ugyanakkor betekintést nyerhetünk Temesvár XIX-XX. századi gazdasági-társadalmi életébe, egy olyan korba, amikor lehetett nagyot álmodni, munkával és tehetséggel ezt az álmot valósággá tenni.
A székelyderzsi erődtemplom a XIII-XIV. század fordulóján épült. Ezt a korai templomot a XV-XVI. század fordulóján késő gótikus stílusban átépítették, majd a szász erődtemplomok mintájára megerősítették, majd várfalat és bástyákat is építettek hozzá. A templom falán a korai magyar templomokra oly jellemző Szent László legenda képi megformálása díszíti, valamit bibliai témájú egyéb freskók. A templom birotokában sok korai kegytárgy és írásos dokumentum is található, mindezek feljogosították arra, hogy az 1999-es UNESCO határozat a Világörökség részévé nyilvánítsa.
A város 3 nyelvű (magyar, szlovák, angol) monográfiája exkluzív kivitelben, bőséges történelmi képanyaggal. A kötethez CD-ROM tartozik, amely életrajzokkal és több száz képpel, térképekkel egészíti ki a publikációt, számos eddig nem közölt adatot, képet tár elénk. "Séták. Utcák, terek, épületek. Múlt és jelen. A régi és az új Losonc. Nyissák ki ezt a könyvet, lapozgassák!...bővebben
A kosár üres
Rendeléseim követése:
A kosár üres
