Hírek, események

Poór Tibi a Klán szerzőjével, Szomolai Tiborral beszélgetett.

Riporter: Poór Tibor

Videót készítette: Gerő Zoltán

Közreműködött: Varga Balázs

http://klikkout.sk/2018/05/04/regeny-dunaszerdahelyi-maffiarol-interju-szomolai-tiborral/

Öt év szünet után jelentkezett új kötettel Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író. Medvenéző címmel megjelent kötetét mutatták be 2017. szeptember 29-én a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. Az író beszélgetőtársa Dr. Margócsy István budapesti irodalomtörténész, kritikus volt. Murányi Sándor Olivér új könyvéhez Bodor Ádám írt fülszöveget, akihez szoros barátság fűzi a szerzőt.

A Liget.ro portálon olvasható, frissen készült interjúban, arra a kérdésre, hogy honnan a vadon iránti vonzalma, az író válasza: ‘Sorsszerű a kapcsolatom az erdővel és a medvékkel. Egy válás kellős közepén tehetetlenségemben mentem ki az erdőbe, ahol a medvék lettek a papjaim, orvosaim, pszichológusaim egy személyben. Látványuk újra feltöltött életkedvvel, életörömmel, visszahelyezett a jelenbe.’ (...) Az erdőben a természet általunk egyre kevésbé ismert törvényei uralkodnak, oda csak őszintén lehet menni. Folyamatosan váltam természetközelivé. Ott érzem jól magam, ott töltődöm fel. Ott tudok elbújni. Mert az alkotó nem celeb, nem kell a világ szeme előtt élnie. Ilyen tekintetben Bodor Ádám a nagy példaképem, tehetségét nem tudom elutánozni, de módszereiből nagyon sokat tanulok.’

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/538/medvenezo--muranyi-sandor-oliver-uj-konyvenek-bemutatoja

Szakács István Péter író Csempészáru című prózakötetét mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2017. szeptember 19-én. A helybeli Bookart kiadó gondozásában, Vida Gábor szerkesztésében megjelent kötetet Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője mutatta be és beszélgetett a szerzővel. A három nagyobb tematikus egységre tagolódó novelláskötet első része, a Más mesék szövegeiben ott van a hatalom és annak természete, a második rész bibliai átiratai átértelmezett, új megvilágításba helyezett újszövetségi történetek, a harmadik egységben az utazás tematikája tér vissza, Szindbád napjainkban történő vándorlásait tartalmazza. Szakács István Péter szerint az irodalom is csempészáru, hiszen mindig van valami tilos és titkos benne, ezért is választotta alcímnek az apokrifokat  – mondta el a találkozón.

’Az irodalom olyan tudatmódosító szer, ami függőséget okoz, de nincs mellékhatása. Az irodalom varázslat, megszűnik az, ami van, és egy másik világ nyílik meg általa, mindig megtöri a hétköznapit, van benne valami szakrális, várjuk, hogy megmerítkezzünk benne’.

Forrás: http://hargitanepe.eu/t-udatmodosito-szer/

A sofőr elgyönyörködik a holdfényes folyó csillogásában, és feltűnik neki, hogy valami oda nem illő úszik a felszínen. Álmodozó tekintetét előbb fürkészővé, majd éberré alakítja. Már fékez is, leállítja a motort, kihúzza a slusszkulcsot, kicsapja az ajtót, és rohan. – Maroš Krajňak regényéből olvashatnak részletet.

A teljes cikk

Maroš Krajňak: Entrópia könyv elérhető itt

A lélek infarktusai „válogatott és újragondolt versek” gyűjteménye. A költő kivette a „numero…” kezdetű címeket, átírta a szövegeket. Ezzel a világ nem változott, a versek azonban igen. A Domonkos Istvánra, Szilágyi Domokosra, Halmosi Sándorra emlékeztető szómágia, a váratlan kapcsolású képalkotás megmaradt, a versek másmilyenek lettek. A kisalakú, 96 oldalas gyűjtemény erős kötet.

Recenzió az ÉS-ben

Margittai Gábor évtizedek óta járják a Kárpát-medencét feleségével, Major Anitával. Mindig azokat a területeket kutatják, melyek szórványba szorultak, melyeken mindössze egy vagy egy magyar sem él.

A kötet arról számol be, ahogyan a magyar történelmet évszázadokig alakító családok tagjai föladva magyarországi vagy nyugat-európai egzisztenciájukat elkobzott birtokaikért, pusztulásra ítélt kastélyaikért perbe szállnak a román állammal. Margittai Gábor azt nyomozta ki, mi lett a Teleki, Bánffy, Bethlen, Mikes, Apor és Haller család tagjaival, hogyan próbálnak ma visszatérni a szétszóratásból, kik laknak most ősi kastélyaikban – ha még lakhatók, és miként próbálnak visszaköltözni oda.

Az író elmondása szerint a kötetben szereplő családokat a kommunizmus idején pincelakásokba, kényszerlakhelyekre telepítették. 1921-ben elvett birtokaikat már nem perelhetik vissza, az 1949-ben elkobzottakért viszont még harcolnak. „Az egyik szereplő szerint kétszeres bűnük volt: hogy magyarok és hogy arisztokraták voltak".

Mint mondta, nagyon sok kastély drámai helyzetben van, az összeomlás veszélye fenyegeti. Azok az épületek, melyek állami funkciót kaptak, megőrződtek a rendszerváltásig, azt követően azonban gyakran a környékbeliek kezdték fosztogatni és széthordani. A könyv anyagából június elején a Pesti Vigadóban nyílik kiállítás, az év során pedig dokumentumfilm is készül belőle.

Margittai Gábor Tiltott kastély – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében című kötete elérhető itt.

"A magyar illetve a visegrádi országok legkarizmatikusabb földkerülő, vagy más szempontból színes, érdekes egyéniségű vitorlázóinak története ez a könyv. Nagy személyiségek: Fa Nándor, Gál József, Kopár István, Jankovich István, Méder Áron, Schopper Tibor, Vass Tibor, Vízváry Zoltán, vagy a legendás cseh, lengyel, szlovák világvándorok (alapozók) révén, széles ablak nyílik a tengerekre és az óceánokra, amikor a szerző tanúságra hívja e tengeri farkasokat könyvének oldalaira. A nagy tett ezer apró részletének becserkészése, a szerencse tettre hívásának megidézése közben átéljük és megborzongjuk az olvasmány egy-egy hőse vadul tomboló viharát, vagy épp egy szép naplementét delfinekkel idillizálva, átugrunk más idősíkokba, más történésekre, csak úgy kapkodjuk a fejünk."(Méder István I. osztályú, korlátlan körzethatárú szkipper)

Vizek hátán, szelek vállán című könyv elérhető itt

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület gondozásában megjelent és Péntek János által szerkesztett szótár jórészt abból a nyelvi anyagból készült, amelyet kiterjedt nyelvföldrajzi kutatásaik során a kolozsvári nyelvészek és néprajzkutatók jegyeztek le a század közepén.

A 20. században, a nyelvcsere és a fokozódó asszimilációs nyomás révén a magyarul beszélők száma rohamosan fogyatkozott. Attól lehet tartani, hogy ez a szótár egy eltűnő magyar nyelvváltozat szókincsét örökíti meg.

A moldvai magyar tájnyelv szótára I/1. A-K kötet