Betöltés...

Hírek, események

2016.11.08 Fellinger Károly: Ilka vára

A szlovákiai Vámbéry Polgári Társulás (VPT) gondozásában jelent meg Fellinger Károly élvezetes mesekötete. Az Ilka vára lapjain Mátyusföld és Felső-Csallóköz mondái, anekdotái elevenednek meg, s azt is megtudjuk, hogy hol lelhető fel a szótalan víz?

A dunaszerdahelyi VPT kiadásában napvilágot látott Ilka vára című kötet szótalan vize igézés ellen királylányoknak javallot. Hiszen csak az lehet hatásos! Természetesen az Óperenciás-tengernél lelhetünk rá, ahol az ég a földdel dörzsölődik össze. Ám a dolgok nem ilyen egyszerűek, még a mesében sem. Kell hozzá egy kis iszap és tizenkilenc egymás mellett álló fűzfáról való gallyak, egyebekről nem is beszélve – fogalmaz a kötet szerkesztője.

A teljes cikk

 
2016.10.24 „A Korunk négy kapuja”?

Szubjektív vállalkozás Kántor Lajos erdélyi munkája, melynek előfutára öt esztendeje látott napvilágot "A Korunk kapui" címmel. Akkor még a szerző azt tervezte, hogy további három kötet is megjelenhet e témában.

Az 50-es évek végétől 1965-ig ívelő, 2011-ben Kolozsvárott napvilágot látott „A Korunk kapui” című munka folytatására sokat kellett várnunk. A miértre Kántor Lajos adja meg a választ. Szubjektív történetéről azt gondolta, hogy újabb köteteknek kell majd követniük. „Most, a Dienes László alapította folyóirat kilencvenéves korában mégis örülök, hogy a három helyett legalább egy elkészült, a 'kulcskeresés' pedig kitér az újabb fél évszázadra, a négy kapun belül történtekre.”

A teljes cikk

 
2016.10.23 Szigetek, szórványok

Az erdélyi Korunk - Komp-Press kiadó gondozásában, s Cseke Péter szerkesztésében látott napvilágot a Kárpát-medencében és a tengerentúlon fellelhető szigeteket, szórványokat bemutató vaskos kötet. 

„A mindennapi szórványlét, szórványtapasztalat bőségesen elég okot szolgáltat a szerkesztőnek, hogy keresni kezdje a mélyebb összefüggéseket, amelyek ismeretében nem csupán történelmileg válhatnak világosabbá a dolgok, hanem a jövő is (talán) reálisabban ítélhető meg” – írta a Korunk 1991-es szórványszámában Cseke Péter. Az akkori lapszámfelelős – és a mostani kötetszerkesztő – már kezdettől úgy látta, hogy akár a gondok számbavétele is meghaladja a zsurnaliszták, kutatók lehetőségeit. Ezért aztán módosították elképzeléseiket.

A teljes cikk

 
2016.10.20 Vajdasági anzix hétköznapi drámákkal

A Sinkó-díjas, fiatal vajdasági költő, író, Terék Anna két verseskötet után (Mosolyszakadás, 2007., Duna utca, 2011.) nemrégiben drámakötettel jelentkezett: a könyv Vajdasági lakodalom címmel jelent meg az újvidéki Forum Könyvkiadó gondozásában.

A kötet címadó drámáját 2014-ben mutatták be a Szabadkai Népszínházban Táborosi Margaréta rendezésében. A felkérésre írt Vajdasági lakodalom a nyolcvanas évek végén, egy hagyományos sátras lakodalomban játszódik, és egészen eredeti iróniával közelíti meg az esküvői készülődés során felmerülő problematikus szituációkat. A darab ereje abban rejlik, hogy a szerzőnek sikerült a lehető leghétköznapibb helyzetekben rejlő drámaiságot olyan mértékben kiaknáznia, hogy azok rengeteg fontos dolgot elárulnak az egyes szereplők karakteréről, egymáshoz fűződő viszonyáról.

A teljes cikk

 
2016.10.20 Monográfia a mai Szlovákia területén elhelyezett erdélyi menekültekről

Az első világháború egyik olyan eseménysorát tárja fel L. Juhász Ilona közelmúltban megjelent kötete, amely mára kihullott az emlékezetünkből. Száz évvel ezelőtt, miután az addig semleges Románia csapatai betörtek Erdélybe, tízezrek hagyták el otthonukat és menekültek Magyarország biztonságosabb régióiba, így a mai Szlovákia területére. Róluk szól az Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz...

A kötet alcíme: Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Persze nemcsak a menekültek, hanem a befogadó közösségek képe is kirajzolódik a komáromi Etnológiai Központ munkatársának könyvében, amely a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában jelent meg. L. Juhász Ilona egy forráscsoportot, a korabeli sajtó – pontosabban a mai Szlovákia területén megjelent magyar nyelvű lapok – beszámolóit áttekintve összegzi a menekültek körülményeit és a befogadók terheit.

A teljes cikk

 
2016.09.11 Elhunyt Tóth Károly

A Fórum Kisebbségkutató Intézet mély megrendüléssel tudatja, hogy hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt az intézet alapítója és első igazgatója, Tóth Károly.

Tóth Károly 1959-ben született Vághosszúfalun. A szlovákiai magyar közéletbe már diákként, a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–történelem szakának hallgatójaként kapcsolódott be, majd a Madách Könyvkiadó szerkesztőjeként kapcsolatba került a korszak magyar és szlovák irodalmi életének legfontosabb szereplőivel. Részt vett az amatőr színjátszó mozgalomban, szervezte a pozsonyi, vágsellyei klubéletet, tagja volt az Iródia mozgalmának, alapító tagja a pozsonyi Magyar PEN Clubnak. A husáki szocializmus rendszerét elutasítva már diákként bekapcsolódott a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának munkájába. Egyik kezdeményezője volt a Csehszlovákiai Magyarok Memoranduma 1988 c. dokumentumnak, amely amellett, hogy összefoglalta a magyar közösség problémáit, határozott állás foglalt a demokratikus európai értékrend mellett.

A teljes cikk

 
2016.06.05 Láng Zsolt - Nem mondja ki a nevét

Krajňak könyvében elsősorban a helyszínek utalnak a ki nem mondott névre. De ezt csak az tudja, aki járt már ott, csak az tudja, mit takar „a mi zónabeli nemzetünk”. Másrészt viszont a könyv fülszövege egyértelművé teszi: „A Carpathia a három ország, Szlovákia, Lengyelország és Ukrajna határvidékén csekély számú kisebbségben élő és ezért visszafordíthatatlan asszimilációra ítélt ruszinok, egy fokozatosan elöregedő és elnéptelenedő régió regénye.”

LX. évfolyam, 22. szám, 2016. június 3.

A teljes cikk

 
2016.05.30 Andy Warhol és a Kárpátok falvai

Kulcsregénygyanús mű: Maros Krajnak történelmi traumás, szépirodalmi látomása magával ragadja az olvasót.

A történelmi traumákat feldolgozó irodalom akkor jó, ha mítoszt tud teremteni. Olyan látomást, amelynek csak kiindulópontja a társadalom és a történelem. Ilyen mítosz Bodor Ádám Sinistra körzete, Franz Werfeltől A Musza Dagh negyven napja vagy Kertész Imre Sorstalansága – ezt Tőzsér Árpád szlovákiai magyar költő, a Nemzet Művésze mondta nemrég lapunknak adott interjújában. Szerinte a szlovákiai magyar irodalomnak nincs ilyen szépirodalmi látomása a saját sorstragédiáról.

A teljes cikk

 
2016.05.17 Megjelentek Illyés Gyula 1956-os írásai

Illyés Gyula 1956-os naplójegyzetei 2014 áprilisában kerültek elő a rejtekhelyükről, s a néhai író lánya, Illyés Mária két éves előkészítése, gondozása,  s Horváth István történész közreműködése révén a napokban jelent meg könyv formájában Naplójegyzetek 1956–1957 — Atlantisz sorsára jutottunk címmel.

A Magyar Szemle Alapítvány és a Magyar Művészeti Akadémia közös kiadásában napvilágot látott kötet címét a szövegből választották .Illyés Gyula naplói korábban is olvashatóak voltak, de az 1956-57-es évek naplói most kerülnek először az olvasóközönség elé, amit a magyar történelem iránt érdeklődő olvasóinknak ajánlunk szíves figyelmükbe. 

A tájékoztatás szerint Illyés Gyula naplói a költő halála után felesége, Kozmutza Flóra szöveggondozásában 1987 és 1995 között nyolc kötetben jelentek meg, ám az 1946 és 1960 közötti időszakra vonatkozó kiadás nem tartalmaz 1956. október 24. és 1957. május 8. közötti bejegyzéseket. Most azt feltételezik, hogy Illyésék a házkutatásoktól tartva 1957 körül elrejtették a forradalomra vonatkozó szövegeket, és az író felesége megfeledkezett róluk. Az 1956. október 24-től 1957. január 31-ig napról napra írt följegyzések számot adnak arról, hogy a költő hogyan élte át a forradalom és a korai megtorlások idejét. A közlemény szerint történelmi jelentőségűek és forrásértékűek azok a jegyzetek, amelyekben megörökítette a különféle – kommunista politikusokkal és szovjet vezetőkkel folytatott – tárgyalásokon elhangzottakat. Az ötvenhatos napló közlése nemcsak azért fontos, mert hamisítatlan képet ad a forradalomról, hanem mert Illyés Gyula portréjának sok vonását kiigazítja – olvasható a közleményben. - http://magyarhirlap.hu/

 
2016.04.29 A magyar szereplő már nem nevetséges

Körkép a könyvfesztivál díszvendége, Szlovákia irodalmáról

A szlovákok úgy tartják számon Magyarországot, mint ahol sok szlovák könyv jelenik meg. Ennek ellenére kevés szlovák író közismert nálunk. Pedig a kortárs szlovák regények és novellák történetei a magyar olvasó számára is ismerős közép-európai közegben játszódnak, ráadásul sok szerzőnek van magyar kötődése. A legújabb kori szlovák prózában inkább adottságként, mint konfliktushelyzetként jelenik meg a magyarok szlovákiai jelenléte és a közös múlt.

Szlovákia idén a budapesti nemzetközi könyvfesztivál díszvendége volt. Harminchárom új szlovák kötet jelent meg magyarul az eseményre, és a hét végén negyven szlovák szerzővel személyesen is találkozhatott a közönség a budapesti Millenárison. A regények és a verseskötetek mellett a magyar kiadók több vers- és novellagyűjteményt is megjelentettek a fesztiválra. A Férfi, nő, gyerek című kortárs novellagyűjteményből (Noran Libro Kiadó) például elég jól látszik, hogy milyen kérdések foglalkoztatják mostanában a szlovák írókat: a legtöbb történetben az egyén keresi a helyét a párkapcsolatban, családban és a társadalomban.

A teljes cikk

 
2016.04.28 Maros Krajnak: Carpathia

Maros Krajnak első regénye az elöregedő, elnéptelenedő ruszin kisebbség régiójának allegorikus terét járja be. Hömpölygő, szabad asszociációkra épülő, lineáris idősíkokat leromboló prózája valahol a történelmi regény és a mágikus realista elbeszélői technika ötvözete. - Maros Krajnak Carpathia című regényéről Forgách Kinga írt kritikát.

Olyan írás ez, melyben kavarognak a terek, az idők, az emlékek és a szürreális történések. Az olvasónak nincs semmilyen fogódzkodója, amiben megkapaszkodhatna. Együtt sodródik az értelmezhetetlennel. A 2011-ben kiadott kötet, a lengyel és cseh fordítás után most magyarul is olvasható. A Carpathia nagy sikereket ért el, hiszen annak ellenére, hogy ez a szerző első könyve, megkapta a legrangosabb szlovák irodalmi elismerést, az Anasoft Litera díjat. Sajátos nyelvezete és írástechnikája mellett azt is értékelték a műben, hogy egy regionálisan fontos témát dolgozott fel. Krajnak egyébként 1972-ben született, Szlovákia ruszinok lakta területén, így talán nem is csoda, hogy írásainak központi problémájává vált a ruszin kultúra küzdelmes létezése. A Carpathia egy laza trilógia első része, megjelenését az Entropia és az Informácia publikálása követte.

A teljes cikk

 
2016.04.28 Történelemmel terhelt régió vagyunk

Dusan Simko szlovák író állapította meg a hét végi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, hogy történelemmel terhelt régió vagyunk. Ez önmagában nem meglepetés, de a rendezvény szlovák kínálatán nagyon meglátszott, hogy a múlt mennyire foglalkoztatja a szlovák kortárs írókat.

Ah, szlovákok! – sóhajtott lemondóan egy idős magyar szerző, akinek lelkendezve ajánlottam a figyelmébe a könyvfesztivál szlovák díszvendég íróit. A Fény utcai piac sarkánál találkoztunk, közel a Millenárishoz, ahol az esemény zajlott. Sokféleképpen lehetett ezt a sóhajt érteni, de a lelkesedés jeleként semmiképpen sem. Nehéz lett volna válaszolni erre.

A teljes cikk

 
2016.04.27 Muszkaföldön

Felvidéki katonák második világháborús visszaemlékezéseit kötötte csokorba Kőrös Zoltán. A Muszkaföldön című könyv a szovjet hadifogságra fókuszál. A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet gondozásában megjelent mű az Elbeszélt történelem sorozat egyik legfrissebb darabja.

A lágerből visszaérkező egyenruhásokkal kapcsolatban elterjedt egy félig tréfás mondás: amikor a katonák szabadulásuk után Pesten leszálltak a vonatról, a nyugati fogságból visszatérők hordárt kértek, míg a volt szovjet hadifoglyok hordágyat. Ennyire fekete-fehér lenne a kép? A valóság felderítésére vállalkozott Kőrös Zoltán, jelezve, hogy a nyugatosok is meséltek hátborzongató történeteket a béke beköszöntekor.

A teljes cikk

 
2016.02.08 Élet és halál határán

Ha elhal – szól a cím, melynek hatására első olvasatra a halál válik a legszembeszökőbb motívummá Dimény Lóránt novelláskötetében. Minden elbeszélést végigkísér, ott áll a történetek előterében, vagy megbújik a sorok mögött.

A szereplők meghalnak betegségben, szerencsétlenségben, vagy „csak” eltűnnek, átváltoznak, elvesztve emberi mivoltukat. De a halál mindig az élettel szembeállítva értelmezhető, és ezek a novellák ugyanannyira szólnak a halálról, mint magáról az életről, hitről és reményekről. Az átváltozásban pedig szintén mindig ott bújik az új élet is.

Dimény Lórántnak ez a második prózakötete, amelyben 19 elbeszélést nyújt át az olvasóknak. A Szabó András tervezte csomagolás – fekete borító, előterében egy fekvő alakkal, felette őzekkel, szarvasokkal – kissé komor, kissé groteszk, kissé irreális és meseszerű, pont úgy, mint a szövegek, amelyeket tartalmaz.

A teljes cikk

 
2016.02.04 Z. Németh István: „Régebben a költők még olvasták egymást"

A felvidéki magyar költő legújabb válogatáskötetének bemutatóján a költészet jövőjéről, a személyes kapcsolatok devalválódásáról, elszalasztott lehetőségekről, valamint arról is beszélt, hogy bár szeret a műnemek és műfajok között bújócskázni, számára a vers az első.

Az AB-Art Kiadó által indított Legszebb versek című sorozat 20. darabjaként látott napvilágot Z. Németh István Legszebb versei című legújabb válogatáskötete, melyet a szerző jelenlétében Sánta Szilárd irodalomtörténész mutatott be február 1-jén, a komáromi Borozóban. Z. Németh Istvánnak ez már a huszonharmadik önálló kötete – ebből hat verseskötet. A könyv, amely nyolcvan (köztük nyomtatásban eddig nem közölt) költeményt tartalmaz, Szepes Erika irodalomtörténész, klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár válogatásában, szerkesztésében és utószavával jelent meg.

A teljes cikk

 
2016.02.04 Soha többé háborút! – Berekméri Árpád Róbert könyvét ismertették Kolozsváron

Úttörő munkáról van szó – méltatta Nagy József történész Berekméri Árpád Róbert „Lesz még kikelet!” – A marosvásárhelyi magyar királyi 27. székely honvéd könnyű hadosztály a II. világháborúban című hadtörténeti kötetét annak kolozsvári bemutatóján.

A történész az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a marosvásárhelyi Lec­tor Kiadó gondozásában megjelent kötet részletes ismertetőjében többek közt elmondta: a könyvben háborús veteránok visszaemlékezéseit is olvashatjuk.

A teljes cikk

 
2015.12.22 Mexikói irodalom: Aranykakas

Nem lehet rossz író, akinek műveiből hajdan a nyugatnémet irodalom - közelmúltban elhunyt - óriása, Günter Grass olvasott fel. Az 1982-es west-berlini fesztivál külhoni vendége Juan Rulfo volt. A mexikói mester "Aranykakas" című kötete immáron magyarul is fellapozható.

Januárban lesz három évtizede, hogy Mexico-Cityben utolsó útjára kísérték Juan Rulfot (1917-1986). A már tíz esztendős korára elárvult majdani író első művei a második világháború idején jelentek meg. A Magyarországon is népszerű latin-amerikai szerzőkhöz hasonlóan, s a 19. századi európai mesterekkel összevetve is tehetséges Rulfo kötetei, ha nem is töltenek meg könyvespolcokat, amit papírra vetett az minőségi irodalom. Az erdélyi Bookart kiadónál most napvilágot látott „Aranykakas” című tömör alkotása is elgondolkodtató olvasmány.

A teljes cikk

 
2015.10.26 Fekete Marianna "árvaságát álmos radírral törli ki” (Celler Kiss Tamás: Anyaméh)

Celler Kiss Tamás: Anyaméh. zEtna-Basiliscus Kiadó, Zenta, 2015

Lehet-e az árvaságot meg nem történtté tenni? A húszéves Celler Kiss Tamás erre tesz kísérletet első, kiválóan szerkesztett, egyedi hangú kötetével. A lírai én maga próbál anyaméhet építeni a régen elveszett, az egykor oltalmat adó helyébe. Bármilyen esetlegesnek tűnik, precízen megtervezi annak minden helyiségét, berendezési tárgyát. Az Anyaméh kilenc ciklusa – a fogantatástól a kilencedik hónapig – megformálja a belakni kívánt teret, ahová behúzódva a lélek felkészülhet a születésre, újjászületésre.

 
 
2015.10.26 Celler Kiss Tamás nyerte az idei Sinkó-díjat

A Sinkó Irodalmi Díj bíráló bizottsága (dr. Csányi Erzsébet, dr. Bence Erika, dr. Ispánovics Csapó Julianna, dr. Toldi Éva, dr. Utasi Csilla) 2015. október 9-én megtartott ülésén az idei Sinkó-díjat Celler Kiss Tamásnak ítélte oda Anyaméh című verseskötetéért.

„A kötet versei egy olyan lírai én figyelméről tanúskodnak, aki öncsalás nélkül próbál meg szétnézni könnyedén. A dolgokat érvényesen kijelölő határokat keresi verseiben: az emlékeket, megfigyeléseket megidéző költői képek sokszor kétségbe vonják, elbizonytalanítják alany és tárgy határát, az olvasónak azonban rá kell döbbennie, hogy a megismeréssel való játékból bontakozik ki a vers jelentése. A saját látásról, szuverén költői világról tanúskodó verseskötet megjelenése az utóbbi időszak fontos eseménye volt" – fejtik ki az indoklásban.

 
 
2015.10.26 Dél-Amerika forró pillanatai

A 60-as évek végének történelmi szele nem csak Európán viharzott át - Párizstól Prágáig. Latin-Amerikában is komoly változásokat hozott az a korszak, s főleg a következő esztendők. Ignácz Rózsa: Argentína viharszünetben című kötete a távoli kontinensre repíti az olvasót.

Az erdélyi Pro Print kiadónál napvilágot látott, bő 300 oldalas kötetéről így vall a szerző: „Egy tavaszt és egy nyarat töltöttem Argentínában, 1968 októberétől '69 márciusáig. Úgy tetszett, hogy közéleti nyugalom, szemlélődésre alkalmas, békés turisztikára jó csend honol Argentínában – legalábbis egy idegen látogató számára. 1971-ben, kéziratom befejezése után egy évvel, annak újraolvasása során fedezem fel, hogy azok az 'utcai történelemóráimon' szerzett értesüléseim és élményeim, melyeket a könyvben megírtam, ha nem is jósolják meg határozottan az ottlétem óta bekövetkezett forrongó változásokat, egyet kétségtelenül jeleznek. Azt, hogy az a szemlélődésre jó csend csak viharszünet volt.”

A teljes cikk

 
2015.09.27 Berényi Emőke írása Lénárd Róbert Skizopolisz (Forum Könyvkiadó) című kötetéről

Lénárd Róbert első gyűjteményes kötetében a vajdasági couleur locale módozatait helyezi tipikusan közép-kelet-európai kontextusba. A négy drámát összeolvasva a befogadó előtt megjelenik a fiatal kisebbségi szükségképpen kisszerű, tragikomikus sorsa. Bármennyire különbözzenek ugyanis a karakterek és a szituációk, összeköti, azaz fogva tartja és determinálja őket a traumatizáló imaginárius tér.

 

Skizopolisz sokkal inkább állapot, mint hely. Mégpedig olyan, mintha a Deleuze–Guattari szerzőpáros freudi civilizációfelfogás elleni, kapitalizmusról szóló elméletének iskolapéldája lenne.[1] A benne élő emberek megfelelnek a szervek nélküli test paradigmájának, mivel organizáció nélküli absztrakt gépekként működnek. A vágy élteti őket. Koruk nomádjaiként reterritorizálni akarják azokat a területeket, amelyeket az általuk idealizált, közhelyesen boldognak titulált többség elfoglalt tőlük. Az elérhetetlenségük okán kiüresedő vágyak miatti szorongás viszont tudathasadáshoz vezet. A szereplők szinte kivétel nélkül a nyugtalanság, érzelmi tompultság, koncentrációs zavarok, hallucinációk, bizarr motoros aktivitások tünetegyüttesét produkálják. A szindróma megfeleltethető az alapvető posztmodern létállapotnak, amit a teoretikusok a skizofréniával azonosítanak. A szubjektum idegensége önmaga számára, a megtöbbszöröződő identitás okozta problémák minden idevalósi számára rémisztően ismerősek. Nehéz bevallani, de Skizopoliszban otthon vagyunk.

A teljes cikk

 
2015.09.27 Luffy Katalin recenziója Papp Kinga: Tollforgató Kálnokiak (Erdélyi Múzeum-Egyesület) című kötetéről

Papp Kinga, Toll­for­gató Kál­no­kiak: Csa­ládi írás­hasz­ná­lat a 17–18. szá­zadi Er­délyben, Ko­lozs­vár, Er­dé­lyi Mú­zeumEgye­sü­let, 2015 (Er­dé­lyi Tu­do­má­nyos Fü­ze­tek, 284).

Az Er­dé­lyi Mú­zeumEgye­sü­let az Er­dé­lyi Tu­do­má­nyos Fü­ze­tek so­ro­za­tá­ban fi­a­tal ku­ta­tók ki­váló dok­tori dol­go­za­tait te­szi közzé. Papp Kinga kö­tete is a pár év­vel ko­ráb­ban meg­vé­dett dol­go­za­tá­nak ki­egé­szí­tett vál­to­zata, amely­ben a szerző a Kál­noki csa­lád tör­té­ne­tébe a 17. szá­zad má­so­dik fe­létől nagy­já­ból a 18. szá­zad utolsó har­ma­dáig nyújt be­te­kin­tést. Ami­kor csa­lád­tör­té­ne­tet em­lí­tünk, el­múlt ko­rok po­li­ti­kai, ér­tel­mi­ségi, ka­to­nai szem­pont­ból ki­emel­kedő sze­mé­lyi­sé­gek élet­raj­za­ira, pá­lya­be­mu­ta­tá­sára gon­do­lunk első­sor­ban. Papp Kinga könyve azon­ban nem erről szól. A kö­tet cí­mé­vel is jelzi, írás­hasz­ná­lati vizs­gá­la­tot vé­gez: a csa­lád­tör­té­net egyes alak­jait sa­ját szö­ve­ge­i­ken ke­resz­tül mu­tatja be, vagyis a szerző nem vál­lal­ko­zik a min­den­tudó nar­rá­tor sze­re­pére, alak­jai ma­guk „be­szél­nek” ma­guk­ról, egy­más­nak – és ne­künk, ol­va­sók­nak is.  

A teljes cikk

 
2015.09.27 Szalma Judit írása Patak Márta: A test mindent tud (Forum Könyvkiadó) című kötetéről

 A tudható dolgok terhe
Patak Márta: A test mindent tud. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2015

„Attól a naptól fogva, amikor ráébredsz, hogy embernek születtél, a válladon érezve ennek minden súlyát, és ennek ellenére nem kötöd fel magad az első utadba eső fára, az emberiségnek már megbocsátottál. Ahhoz persze időnek kell eltelnie, hogy embertársadnak egyenként megbocsáss. Talán végig kell hozzá élni egy életet” (179). Patak Márta első kötetének központi magjává a történelem olyan, sokáig elhallgatott eseményeit teszi, melyek óhatatlanul előhívnak identitásbeli, nemzeti érzésekkel és néhol sérelmekkel kapcsolatos kérdéseket. Az elsősorban műfordítóként ismert szerző emléktöredékekből és jelenbeli utalásokból építi fel a regény világát. Az imént felsoroltak adják meg a belső látószöget, azt a közösséget, amelynek emlékezetében még élnek a tragikus események, ám ezek a kényszerű, az évtizedek folyamán rárakódott (el)hallgatási kéreg alól csak akkor szabadíthatóak fel, ha szélesebb perspektívába helyezzük őket, külső, esetenként általánosabb viszonyítási alapot kínálva. A szerző is pontosan ezt teszi, amikor máig megválaszolatlan kérdések sorozatát nyitja meg.

A teljes cikk

 
2015.06.12 Csík Mónika Fehér Klára-díjas

Csütörtökön délután adták át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Fehér Klára irodalmi díjat. Az idei kitüntetettek: Csík Mónika költő, lapunk munkatársa Hattyúnyakú című verseskötetéért és Pópopó és Totyka című mesekönyvéért, valamint Magyary Ágnes Az ördög operába készül és más történetek című novelláskötetéért. A rendezvényt E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója nyitotta meg, Csík Mónika munkásságát Tarján Tamás irodalomtörténész, a Fehér Klára Irodalmi Díj Alapítvány kuratóriumának elnöke, Magyary Ágnesét pedig Arany Zsuzsanna irodalomtörténész, kuratóriumi tag méltatta.

A teljes cikk.

 

 
2015.03.30 Részlet az Angyalok rozettája című kötetből a Literán

Mihályi Czobor: Angyalok rozettája

Mihályi a kötetben 24 fejezetet beszél el egy város, vagy éppen önnön maga történeteiből. Amennyiben a szemfüles olvasó most fölkapná a fejét, és nyomban James Joyce 24 órásra szabott alapművére, az Ulyssesre gondolna, a szerző kikérné magának, parlagi elbeszélőként nem világremeket másolt. Nála mindez csupán számmisztika... – Az álneves szerző zEtna Kiadónál megjelent könyvéből ajánlunk egy részletet.

A teljes cikk.

 
2015.03.12 Lövétei Lázár László írása a Medgidia, a hajdanvolt város című könyvről

Fekete Vince - György Attila - Molnár Vilmos - Lövétei Lázár László

Olvasólámpa

A CSÚCSON?

Amikor ezt az Olvasólámpát írtam, még nem sokat lehetett tudni Houellebecq legújabb regényéről: a Soumission (Behódolás) csak 2015 elején került fel a világhálóra, nagyjából akkor, amikor az épp róla készült karikatúrával a címlapján megjelent Charlie Hebdo szatirikus újság szerkesztőségébe két fegyveres bement és 12 embert meggyilkolt. Ebben a regényében Európa végét írja meg, történetesen azt, hogy 2022-től egy muszlim lesz Franciaország új elnöke, bevezetik az iszlám vallási oktatást és a többnejűséget, a nőket pedig eltiltják a munkától. Az író azonnal felfüggesztette szokásos kötetbemutató kampánykörútját, hiszen egyik közeli barátja, Bernard Maris ismert francia közgazdász-író-újságíró, a lap egyik részvényese is meghalt a lap elleni terrortámadásban. Csak hab a tortán, hogy nem sokkal később egy, a Paris Reviewnak adott interjújából kiderült, hogy igazából ő maga sem hisz a muszlim hatalomátvételben (ez csak egy regény, ugye!), csupán azért írt erről, „mert a regény ezt kívánta meg”. (Egyébként 2002-ben azért került bíróság elé, mert az iszlámot a leghülyébb vallásnak nevezte, de a szólásszabadságra hivatkozva felmentették.) Természetesen azóta a könyv a franciaországi eladási sikerlisták élén áll. Ennyit elöljáróként.

A teljes cikk.

 
2015.03.10 Magyary Ágnes Az ördög Operába készül című könyvéről

Magyary Ágnes prózakötetéről

Mennyivel többet tudtak klasszikusaink, Jókai, Mikszáth, Krúdy, a nőkről, mint mi ma! Mi­lyen kár, hogy ebben a fene nagy egyenlősdiségben kihalt, elsorvadt a térdet-fejet hajtó szép alázat, a nemes nőkultusz, amellyel Balassi, Petőfi, József Attila kedves asszonyaik elé járultak! Tőlük tudjuk, hogy egykoron a legyező mögül többet megláttak a nők a világ rejtelmeiből, mint az emelvényeken, pulpitusokon szónokoló férfiak.

A teljes cikk.

 
2015.03.03 Részlet Balázs Attila: Szép kis történetek című könyvéből

Balázs Attila: Szép kis történetek

Alekszej Kirillovics Vronszkijon, aki különben gyűlölte Chagallt, mert a hegedűnél jobban szerette a harmonikát, ugyanakkor imádta a tehenet, s eleinte tengeren átkelő szarvasmarhákat, majd később valami fura kis szigetről származó, nagyfejű alakokat rajzolt, egymással bőszen közösülőket, Alekszej Vronszkijon már nem segíthetett senki. – Balázs Attila kötetéből ajánlunk egy részletet a zEtna Kiadó jóvoltából.

A teljes részlet.

 
2015.03.03 Tóbiás Krisztián és Szabó Palócz Attila köteteiről a Tiszatáj oldalán

Maszkok mögött

TÓBIÁS KRISZTIÁN ÉS SZABÓ PALÓCZ ATTILA KÖTETEIRŐL

Az allúziók, reminiszcenciák, travesztiák a lírikus szubjektum gyakori poétikai eszközei, a forma- és stílusgyakorlatok pedig a lírai én kedvelt, látható vagy éppen megfejtésre váró önmeghatározó gesztusai. Tóbiás Krisztián és Szabó Palócz Attila közelmúltban megjelent kötetei az álarcba burkolózó, átíró, továbbíró, „túlíró” poéták kísérletei. A két vajdasági gyökerű, ma már Magyarországon élő szerző lírikusi iskolázottságát, technikáit szemrevételezve lépten-nyomon a metrikai játékokat szívesen űző, írói maszkok mögé gyakran bújó Új Symposion-nemzedék aurájával, alkotói módszereivel szembesülhet az olvasó. Tóbiás és Szabó Palócz versei sokszor használják ezt a vendégszövegekből, imitációkból, halmozásokból, a névmágia hagyományos irodalmi, retorikai gyakorlataiból épülő tradíciót.

A teljes cikk.

 
2013.05.06 Saáry Éva: Idők és terek keresztmetszetében (Poór József: időKAPU, azaz Jankovich István áthallásai)

Ki volt Jankovich István, nekünk itt, Nyugat-Európában, s ki volt Közép-Európában?

Az alig egy évtizede elhunyt Pribéri Jankovich István (1920–2002 ) a nyugati magyar emigráció egyik legtehetségesebb, legsokoldalúbb, legérdekesebb alakja volt: sikeres építészmérnök, tengereket, s az óceánt megjárt, több ízben kitüntetett vitorlázóbajnok-hajóskapitány, sportrepülő, közéleti ember, mindezeken felül pedig író és gyönyörű légi-tengeri felvételek, leheletfinom akvarellek alkotója. (Én is lebegtem vele nem egyszer - mint egy álomban – kétszemélyes kis gépével az olasz tavak felett…)

Bővebben...
 
2012.11.05 A Határontúli Magyar Könyvkiadás Érdekvédelmi Fórumának nyilatkozata

A határontúli magyar könyvkiadás az összmagyar kultúra igen fontos eleme, megvalósítói, a könyvkiadók az anyanyelvi kultúra és tudomány kiemelten fontos intézményei.

A határontúli magyar könyvkiadás, az írott kultúra az utóbbi időben válságba került. Évről évre egyre kevesebb határontúli szerző jelenik meg, tovább romlott az értékesítés helyzete és lehetősége a könyvpiacon, ami könyveink piaci jelenlétének beszűkülését s kiadóink ellehetetlenülését eredményezi. Úgy véljük, hogy a határontúli könyvkiadásnak s ebből következőleg az anyaországi támogatásoknak is szem előtt kellene tartaniuk azt a célt, hogy a kevésbé piacorientált, de a magyar nemzeti kultúra számára fontos művek is megjelenhessenek, s azok a magyar könyvtárakba és az olvasóhoz eljutva nemzeti kinccsé válhassanak. Ez a határontúli kiadói műhelyek szempontjából is igen fontos, mert teret biztosít az alkotó értelmiség számára, amely meghatározó tényezője a kárpát-medencei magyar közösségek magmaradásának. Hitünk szerint egy nemzeti közösségnek akkor van jövője, ha van saját alkotóértelmisége.

Bővebben...