Hírek, események

Szakács István Péter író Csempészáru című prózakötetét mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2017. szeptember 19-én. A helybeli Bookart kiadó gondozásában, Vida Gábor szerkesztésében megjelent kötetet Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője mutatta be és beszélgetett a szerzővel. A három nagyobb tematikus egységre tagolódó novelláskötet első része, a Más mesék szövegeiben ott van a hatalom és annak természete, a második rész bibliai átiratai átértelmezett, új megvilágításba helyezett újszövetségi történetek, a harmadik egységben az utazás tematikája tér vissza, Szindbád napjainkban történő vándorlásait tartalmazza. Szakács István Péter szerint az irodalom is csempészáru, hiszen mindig van valami tilos és titkos benne, ezért is választotta alcímnek az apokrifokat  – mondta el a találkozón.

’Az irodalom olyan tudatmódosító szer, ami függőséget okoz, de nincs mellékhatása. Az irodalom varázslat, megszűnik az, ami van, és egy másik világ nyílik meg általa, mindig megtöri a hétköznapit, van benne valami szakrális, várjuk, hogy megmerítkezzünk benne’.

Forrás: http://hargitanepe.eu/t-udatmodosito-szer/

Öt év szünet után jelentkezett új kötettel Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író. Medvenéző címmel megjelent kötetét mutatták be 2017. szeptember 29-én a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. Az író beszélgetőtársa Dr. Margócsy István budapesti irodalomtörténész, kritikus volt. Murányi Sándor Olivér új könyvéhez Bodor Ádám írt fülszöveget, akihez szoros barátság fűzi a szerzőt.

A Liget.ro portálon olvasható, frissen készült interjúban, arra a kérdésre, hogy honnan a vadon iránti vonzalma, az író válasza: ‘Sorsszerű a kapcsolatom az erdővel és a medvékkel. Egy válás kellős közepén tehetetlenségemben mentem ki az erdőbe, ahol a medvék lettek a papjaim, orvosaim, pszichológusaim egy személyben. Látványuk újra feltöltött életkedvvel, életörömmel, visszahelyezett a jelenbe.’ (...) Az erdőben a természet általunk egyre kevésbé ismert törvényei uralkodnak, oda csak őszintén lehet menni. Folyamatosan váltam természetközelivé. Ott érzem jól magam, ott töltődöm fel. Ott tudok elbújni. Mert az alkotó nem celeb, nem kell a világ szeme előtt élnie. Ilyen tekintetben Bodor Ádám a nagy példaképem, tehetségét nem tudom elutánozni, de módszereiből nagyon sokat tanulok.’

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/538/medvenezo--muranyi-sandor-oliver-uj-konyvenek-bemutatoja

Szomorú hírt osztunk meg olvasóinkkal: elhunyt Mács József felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Utolsó regénye, Az elcsatolt vagon, kiadónknál jelent meg, s az MMA irodalmi nívódíját kapta meg.

Sajtóközlemény:

Magyar Nemzet

Új Szó

Magyar Művészeti Akadémia

Felvidék.ma

Körkép

Az író további kötetei elérhető itt:

Adósságtörlesztés - Szélfúvásban

Öröködbe, Uram...

Trianon harangjai

A sofőr elgyönyörködik a holdfényes folyó csillogásában, és feltűnik neki, hogy valami oda nem illő úszik a felszínen. Álmodozó tekintetét előbb fürkészővé, majd éberré alakítja. Már fékez is, leállítja a motort, kihúzza a slusszkulcsot, kicsapja az ajtót, és rohan. – Maroš Krajňak regényéből olvashatnak részletet.

A teljes cikk

Maroš Krajňak: Entrópia könyv elérhető itt

A lélek infarktusai „válogatott és újragondolt versek” gyűjteménye. A költő kivette a „numero…” kezdetű címeket, átírta a szövegeket. Ezzel a világ nem változott, a versek azonban igen. A Domonkos Istvánra, Szilágyi Domokosra, Halmosi Sándorra emlékeztető szómágia, a váratlan kapcsolású képalkotás megmaradt, a versek másmilyenek lettek. A kisalakú, 96 oldalas gyűjtemény erős kötet.

Recenzió az ÉS-ben

Margittai Gábor évtizedek óta járják a Kárpát-medencét feleségével, Major Anitával. Mindig azokat a területeket kutatják, melyek szórványba szorultak, melyeken mindössze egy vagy egy magyar sem él.

A kötet arról számol be, ahogyan a magyar történelmet évszázadokig alakító családok tagjai föladva magyarországi vagy nyugat-európai egzisztenciájukat elkobzott birtokaikért, pusztulásra ítélt kastélyaikért perbe szállnak a román állammal. Margittai Gábor azt nyomozta ki, mi lett a Teleki, Bánffy, Bethlen, Mikes, Apor és Haller család tagjaival, hogyan próbálnak ma visszatérni a szétszóratásból, kik laknak most ősi kastélyaikban – ha még lakhatók, és miként próbálnak visszaköltözni oda.

Az író elmondása szerint a kötetben szereplő családokat a kommunizmus idején pincelakásokba, kényszerlakhelyekre telepítették. 1921-ben elvett birtokaikat már nem perelhetik vissza, az 1949-ben elkobzottakért viszont még harcolnak. „Az egyik szereplő szerint kétszeres bűnük volt: hogy magyarok és hogy arisztokraták voltak".

Mint mondta, nagyon sok kastély drámai helyzetben van, az összeomlás veszélye fenyegeti. Azok az épületek, melyek állami funkciót kaptak, megőrződtek a rendszerváltásig, azt követően azonban gyakran a környékbeliek kezdték fosztogatni és széthordani. A könyv anyagából június elején a Pesti Vigadóban nyílik kiállítás, az év során pedig dokumentumfilm is készül belőle.

Margittai Gábor Tiltott kastély – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében című kötete elérhető itt.

"A magyar illetve a visegrádi országok legkarizmatikusabb földkerülő, vagy más szempontból színes, érdekes egyéniségű vitorlázóinak története ez a könyv. Nagy személyiségek: Fa Nándor, Gál József, Kopár István, Jankovich István, Méder Áron, Schopper Tibor, Vass Tibor, Vízváry Zoltán, vagy a legendás cseh, lengyel, szlovák világvándorok (alapozók) révén, széles ablak nyílik a tengerekre és az óceánokra, amikor a szerző tanúságra hívja e tengeri farkasokat könyvének oldalaira. A nagy tett ezer apró részletének becserkészése, a szerencse tettre hívásának megidézése közben átéljük és megborzongjuk az olvasmány egy-egy hőse vadul tomboló viharát, vagy épp egy szép naplementét delfinekkel idillizálva, átugrunk más idősíkokba, más történésekre, csak úgy kapkodjuk a fejünk."(Méder István I. osztályú, korlátlan körzethatárú szkipper)

Vizek hátán, szelek vállán című könyv elérhető itt

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület gondozásában megjelent és Péntek János által szerkesztett szótár jórészt abból a nyelvi anyagból készült, amelyet kiterjedt nyelvföldrajzi kutatásaik során a kolozsvári nyelvészek és néprajzkutatók jegyeztek le a század közepén.

A 20. században, a nyelvcsere és a fokozódó asszimilációs nyomás révén a magyarul beszélők száma rohamosan fogyatkozott. Attól lehet tartani, hogy ez a szótár egy eltűnő magyar nyelvváltozat szókincsét örökíti meg.

A moldvai magyar tájnyelv szótára I/1. A-K kötet

A szlovákiai Vámbéry Polgári Társulás (VPT) gondozásában jelent meg Fellinger Károly élvezetes mesekötete. Az Ilka vára lapjain Mátyusföld és Felső-Csallóköz mondái, anekdotái elevenednek meg, s azt is megtudjuk, hogy hol lelhető fel a szótalan víz?

A dunaszerdahelyi VPT kiadásában napvilágot látott Ilka vára című kötet szótalan vize igézés ellen királylányoknak javallot. Hiszen csak az lehet hatásos! Természetesen az Óperenciás-tengernél lelhetünk rá, ahol az ég a földdel dörzsölődik össze. Ám a dolgok nem ilyen egyszerűek, még a mesében sem. Kell hozzá egy kis iszap és tizenkilenc egymás mellett álló fűzfáról való gallyak, egyebekről nem is beszélve – fogalmaz a kötet szerkesztője.

A teljes cikk

Szubjektív vállalkozás Kántor Lajos erdélyi munkája, melynek előfutára öt esztendeje látott napvilágot "A Korunk kapui" címmel. Akkor még a szerző azt tervezte, hogy további három kötet is megjelenhet e témában.

Az 50-es évek végétől 1965-ig ívelő, 2011-ben Kolozsvárott napvilágot látott „A Korunk kapui” című munka folytatására sokat kellett várnunk. A miértre Kántor Lajos adja meg a választ. Szubjektív történetéről azt gondolta, hogy újabb köteteknek kell majd követniük. „Most, a Dienes László alapította folyóirat kilencvenéves korában mégis örülök, hogy a három helyett legalább egy elkészült, a 'kulcskeresés' pedig kitér az újabb fél évszázadra, a négy kapun belül történtekre.”

A teljes cikk

Az erdélyi Korunk - Komp-Press kiadó gondozásában, s Cseke Péter szerkesztésében látott napvilágot a Kárpát-medencében és a tengerentúlon fellelhető szigeteket, szórványokat bemutató vaskos kötet. 

„A mindennapi szórványlét, szórványtapasztalat bőségesen elég okot szolgáltat a szerkesztőnek, hogy keresni kezdje a mélyebb összefüggéseket, amelyek ismeretében nem csupán történelmileg válhatnak világosabbá a dolgok, hanem a jövő is (talán) reálisabban ítélhető meg” – írta a Korunk 1991-es szórványszámában Cseke Péter. Az akkori lapszámfelelős – és a mostani kötetszerkesztő – már kezdettől úgy látta, hogy akár a gondok számbavétele is meghaladja a zsurnaliszták, kutatók lehetőségeit. Ezért aztán módosították elképzeléseiket.

A teljes cikk

A Sinkó-díjas, fiatal vajdasági költő, író, Terék Anna két verseskötet után (Mosolyszakadás, 2007., Duna utca, 2011.) nemrégiben drámakötettel jelentkezett: a könyv Vajdasági lakodalom címmel jelent meg az újvidéki Forum Könyvkiadó gondozásában.

A kötet címadó drámáját 2014-ben mutatták be a Szabadkai Népszínházban Táborosi Margaréta rendezésében. A felkérésre írt Vajdasági lakodalom a nyolcvanas évek végén, egy hagyományos sátras lakodalomban játszódik, és egészen eredeti iróniával közelíti meg az esküvői készülődés során felmerülő problematikus szituációkat. A darab ereje abban rejlik, hogy a szerzőnek sikerült a lehető leghétköznapibb helyzetekben rejlő drámaiságot olyan mértékben kiaknáznia, hogy azok rengeteg fontos dolgot elárulnak az egyes szereplők karakteréről, egymáshoz fűződő viszonyáról.

A teljes cikk

Az első világháború egyik olyan eseménysorát tárja fel L. Juhász Ilona közelmúltban megjelent kötete, amely mára kihullott az emlékezetünkből. Száz évvel ezelőtt, miután az addig semleges Románia csapatai betörtek Erdélybe, tízezrek hagyták el otthonukat és menekültek Magyarország biztonságosabb régióiba, így a mai Szlovákia területére. Róluk szól az Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz...

A kötet alcíme: Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Persze nemcsak a menekültek, hanem a befogadó közösségek képe is kirajzolódik a komáromi Etnológiai Központ munkatársának könyvében, amely a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában jelent meg. L. Juhász Ilona egy forráscsoportot, a korabeli sajtó – pontosabban a mai Szlovákia területén megjelent magyar nyelvű lapok – beszámolóit áttekintve összegzi a menekültek körülményeit és a befogadók terheit.

A teljes cikk

Krajňak könyvében elsősorban a helyszínek utalnak a ki nem mondott névre. De ezt csak az tudja, aki járt már ott, csak az tudja, mit takar „a mi zónabeli nemzetünk”. Másrészt viszont a könyv fülszövege egyértelművé teszi: „A Carpathia a három ország, Szlovákia, Lengyelország és Ukrajna határvidékén csekély számú kisebbségben élő és ezért visszafordíthatatlan asszimilációra ítélt ruszinok, egy fokozatosan elöregedő és elnéptelenedő régió regénye.”

LX. évfolyam, 22. szám, 2016. június 3.

A teljes cikk

Kulcsregénygyanús mű: Maros Krajnak történelmi traumás, szépirodalmi látomása magával ragadja az olvasót.

A történelmi traumákat feldolgozó irodalom akkor jó, ha mítoszt tud teremteni. Olyan látomást, amelynek csak kiindulópontja a társadalom és a történelem. Ilyen mítosz Bodor Ádám Sinistra körzete, Franz Werfeltől A Musza Dagh negyven napja vagy Kertész Imre Sorstalansága – ezt Tőzsér Árpád szlovákiai magyar költő, a Nemzet Művésze mondta nemrég lapunknak adott interjújában. Szerinte a szlovákiai magyar irodalomnak nincs ilyen szépirodalmi látomása a saját sorstragédiáról.

A teljes cikk