Fekete Vince Udvartér című tárcanovellás-kötete.
Az írások 2000 és 2008 között születtek, s zömmel a Háromszék című napilapban (Sepsiszentgyörgy) jelentek meg. Eredendően a napilapot olvasó sokféle iskolázottságú helyi embereknek íródtak tehát, s nem kényes ízlésű kanonizátoroknak. A félszáz tárca afféle görbe tükröt kínál az olvasónak: ilyennek látom magunkat, az életünket a nyolcvanas évek végétől napjainkig.
Ha a tárcanovellák a mindennapi életet mutatják föl, kérdés, kötetbe összerendezve miért lehetnek mégis érdekesek a távoli olvasónak, aki – tudjuk jól – fülig van a valósággal is meg a valóságábrázolással is, és miért a helyi olvasónak, aki föltehetőleg legalább annyira ismeri a székelyföldi életet meg valóságot, mint az író maga. Lehet-e érdekes, ha azt látjuk leírva, ami körülvesz bennünket, ha arról olvasunk, ami a mindennapi sorsunk? Természetesen igen, ha a szerző irodalommá és az önismeret részévé tudja transzformálni a profán életről szóló meséjét.