„És éppen ezen véghatárainkon fekvő legérdekesebb terület, a szép Székely föld az, mely legkevésbbé van ismerve, melyről önmagunk is legkevesebbet tudunk. Égető szükséggé vált tehát annak felkutatása és ismertetése” – e sorok Orbán Balázs Székelyföld leírása című, nagy hatású munkájának 1868-ban, Lengyelfalván írt bevezetőjéből származnak. Az égető szükséget a népi építészet terén még ma, majd másfélszáz évvel később is érezzük. Mert nem létezik egyetlen olyan tudományos igényű mű sem, mely összefoglalná a népi építészetét ennek az „ország az országban” vidéknek, vagy akár az olyan kisebb területeknek, mint a székek. Ezért fontos, hogy kisebb és sokszor nagyon lényeges és alapos rész-feldolgozások után elkészült ez a kötet – Udvarhelyszék népi építészete.
Udvarhelyszék népi építészete, egy archaikus világ élettere, a most világa mögött megbújó, ma is létező valóság. Bár a régi ereszes házak egyre fogynak, és a kézi vetésű cseréppel fedett, magas tetők is zavaróan színesednek, az összkép ennek ellenére még megismerhető, felfedezhető és leírható. Az elmúlt száz év során többen és többféleképpen láttak neki e mindannyiunk által fontosnak ítélt feladatnak. Ezalatt a megismerés módszerei, a szakma érdeklődése folyamatosan finomodott, szélesedett. Úgy gondoljuk, hogy nem fölösleges a XXI. század első évtizedeiben újból számba venni a népi építészet udvarhelyszéki emlékeit és megvizsgálni, hogyan alakult, milyen hatások által változott a Székelyföld e kiemelt részének öröksége. Válaszolnunk kell arra a kérdésre, hogy beszélhetünk-e udvarhelyszéki sajátos népi építészeti tájegységről, más-e itt az építészeti jelleg, mint Csíkban vagy Háromszéken, vagy maga Udvarhelyszék sem egységes, hanem népi építészeti kistájakból tevődik össze? Vajon hol húzódnak ezek a határvonalak, az egykori történelmi székek mentén, vagy esetleg a földrajzi határvonalak, folyóvölgyek, hegygerincek szabtak gátat az építészeti formák terjedésének, fejlődésének? [...]
Reméljük, hogy írásunk a helyiek számára az értékek felismerését elősegítő kézikönyv, az utazók számára a vidék e sajátos arcát felfedezni segítő olvasmány, a szakma számára pedig néhány új összefüggést felmutató és korábbi ismereteket rendszerező tanulmány lesz. Furu Árpád