Nagy számban találhatóak történelmi könyveink, melyek döntő többsége a határon túli magyar közösségek történetét doglozza fel egy-egy aspektusból.
A könyv témája az első világháború alatt készült és viselt, az osztrák-magyar katonák között nagyon népszerű sapkajelvények bemutatása, történeti hátterük feltárása. Ezeken a jelvényeken kivétel nélkül megjelennek hadieseményekről, győzelmekről, bajtársi összetartozásról és biztatásról szóló információk, jelképek. A szerzőpáros évtizedes kutatómunkával fejtette meg a jelvények valódi jelentéstartalmát...
Szent Korona eredetének és létrejöttének az egyedüli objektív bizonyítéka maga a korona, amely nemcsak egy kiemelkedően fontos nemzeti kincs, hanem a világ egyik legrégibb, eredeti formájában fennmaradt beavató koronája.
Berekméri Árpád-Róbert hosszas és eredményes kutatást követően írta meg a marosvásárhelyi magyar király 27. honvéd székely könnyű hadosztály történetét. A tábori újság címét (Lesz még kikelet!) viselő kötet megalakulásától kezdve a harctéri szolgálaton át egészen a cseh-morva és az osztrák területeken folytatott kilátástalan küzdelmekig, majd a fegyverletételig követi a seregtest nyomát...bővebben
Hosszú évtizedek után újból virágzó, gyarapodó, identitásukban megerősödő korszakot élhetnek a magyarországi németek. A hazai társadalomban, kultúrában, gazdaságban egykor betöltött jelentős szerepük számos értéket hagyott hátra. Napjainkban pedig szemtanúi lehetünk közösségük látványos újraszerveződésének, érdekképviseleti, kulturális és oktatási-nevelési tevékenységük gazdagságának, mellyel ismét kézzelfogható, fontos értéket képviselnek hazánk kulturális palettáján. A múltjukat kutató, jelenüket és jövőjüket építő svábok életerős közösséget alkotnak. Ezt kívántuk bemutatni a Nemzeti Értékek Könyvsorozatban, riportokkal, történetekkel, személyes portrékkal.
Az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója nemcsak az emlékezés, hanem a számbavétel alkalma is. Felteszi nekünk a kérdést, hogy miképpen viszonyulunk azokhoz az eszmékhez, amelyeket 1956 annak idején megfogalmazott és a célokhoz, amelyeket kitűzött. És megkérdezi azt is: miképpen viszonyulunk azokhoz, akik fél évszázaddal ezelőtt életüket, szabadságukat áldozták fel az Eszméért. Ehhez az utóbbi számonkéréshez kíván segítséget nyújtani ez a könyv: az 1956-1965 között politikai üldöztetést, börtönt szenvedett közel 1500 erdélyi magyar (és a magyarokkal együtt 56-ért a kiállást vállaló román) életrajzi adattára...bővebben
A sorozat negyedik köteteben betűhíven bemutatott 69 oklevél 1661-1723 között keletkezett, amelyeket maguk a főurak vagy írástudó kortársaik vetettek papírra. A közlésre került végrendeletek zömében régi erdélyi főnemesi családok jeles személyiségeitől származnak, közöttük említhető Csáki István, Bethlen János és fia, Miklós, Teleki Mihály kancellár, valamint számos erdélyi Nagyasszony. A bevezető tanulmányt és a jegyzeteket Tüdős S. Kinga írta.
Kiss András előszavában a boszorkányságnak egy új szemszögből való vizsgálatát ígéri. Nagyon bő forrásanyaga a mózesi törvényektől királyaink ilyen vonatkozású dekrétumain keresztül országgyűlési határozatokig minden rendelkezésére álló adatot felhasznál, hogy a könyv törzsanyagát képező 16. századi peranyag az olvasó számára könnyen megközelíthető legyen.
Gyalui Farkas eddig kéziratban maradt emlékirata az erdélyi história, közművelődés, politika-, társadalom- és irodalomtörténet szempontjából is nagyon érzékeny időszakát eleveníti meg. Még mindig nem tudunk eleget az első világháború körüli, a trianoni békekötés előtti és utáni évekről. Háromkötetesre tervezett emlékiratának talán legizgalmasabb második része maradt fenn. Eltűnt vagy lappang az 1914 előtti, a monarchia időszakát, a boldog békeidőket és az 1921 utáni, a királyi Románia teljes berendezkedését bemutató rész. (Sas Péter)
Könyvemben a második bécsi döntés utáni négy esztendő történései közül Székelyföld katonai védelemre való felkészítését vizsgálom. Ez a könyv lényegében a 2002-ben megjelent Árpád-vonal című (Timp Kiadó) könyvemnek a folytatása, mert nem szakítható ki abból a nagy országerődítési munkálatokból, amelyet a két világháború közötti időszakban a magyar hadvezetés végzett. Az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban kiépített magyar erődvonal a háború kezdetére torzó maradt, mert a déli szárnyán ott volt a székelyek földje sérülékenyen körbezárva az ellenséges Romániával. Mindössze egy 70 kilométer széles „híd” kötötte össze az ország nagyobbik részével, ami igen messze volt.
Ez a tanulmánykötet Benkő József (1740-1814) erdélyi történetíró, botanikus, református lelkész emlékére, halálának 200-ik évfordulójára készült. Olvashatunk benne a hun-székely kapcsolatokról, a középkori és késó középkori magyar krónikák „erdélyi” vonalának nyomairól Benkő József műveiben, valamint a Magyarország és Háromszék történetében egyaránt nevezetes szerepet játszó Benkő család történeteiről. A mű érdekessége, hogy szerzői magának az erdővidéki nagy tudósnak vagy közvetlen rokonainak leszármazottai.
Az egyes megyék nemes családjainak történetét feldolgozó munkák Heraldika Kiadó által kezdeményezett sorozata újabb kötettel bővül. Ezúttal Nyitra megye nemes családinak története kerül a szíves érdeklődő kezébe. Közhelyszámba megy annak az ismétlése, hogy ezek a munkák a magyar múlt egy-egy területének történetét segítenek feldolgozni. A nemes családok gyakorolták a teljeskörű jogokat, vezetői voltak a megyének, így történetük a megye történetének megismeréséhez nélkülözhetetlen adatokkal szolgál...bővebben
Nyitra megye családjai történetének anyaga igen terjedelmes, így kezdettől világos volt, hogy már csak kezelhetőségi okokból sem fér bele egy kötetbe. Ezek után immáron csak az volt a kérdés, hogy a két kötet egyszerre, vagy időben eltolva jelenjék meg. Különféle megfontolások figyelembe vétele alapján az eltolt megjelenés mellett kellett dönteni. Egy összefüggő téma két részben történő kezelése mindig azt a veszélyt rejti magában, hogy ellentmondások adódnak a két rész között. Bár a második kötetben változatlanul betartottuk az első kötetben követett módszereket, mégis félő volt, hogy a második kötetben tárgyalt családok egyes adatai ütköznek az első kötetben szereplőkéveI. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ezt sikerült elkerülni...bővebben
Farkas Ottó legújabb könyvét a Csehországba deportált szüleinek az emlékére ajánlja. Farkas Ottó azon szerzők közé tartozik, aki könyveinek történeteit nem íróasztal mögött találja ki, hanem mikrofonnal járja a vidéket és keresi a mesélőket, mai szóhasználattal élve adatközlőket. A könyvben zömében az 1947 és 1949 között Csehországba deportált felvidéki magyarok mesélik el sorsukat. Tán már közhelynek számít, de ebben a kiadványban is bizonyítást nyer, hogy az életnél nincs leleményesebb tréfamester, se nagyobb drámaíró...
Garda Dezső könyveinek főhőse a székely faluközösség. Könyvei a székely közösségek kialakulásáról, gazdasági, társadalmi, katonai, politikai fejlődéséről szólnak. Hatalmas levéltári kutatás után pontos képet kapunk a birtokviszonyokról, a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés eredményeiről, a helyi ipar kialakulásáról, a kultúráról, az oktatásról, a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatokról...
A szerző helytörténeti munkája gazdag képanyaggal mutatja be a város emlékhelyeit. Az emlékhelyeket címszószerűen sorolja fel, de ezek között nemcsak 48-as emlékeket vesz számba, részletesen foglalkozik Kármán József és családja síremlékével, és a síremlék felállításának történetével is. A szerző összegyűjtötte a losonci Református temető, Új zsidó temető és Köztemető még fellelhető néhány honvédsírját. A második rész a 48-as ünnepségek rendjét ismerteti, majd részletesen felsorolja az adatolható március 15-i ünnepségeket. A könyv egy külön fejezete foglalkozik Kossuthnak Losonchoz fűződő kapcsolatával. Megtaláljuk a kötetben Kossuth Losonc városához írt levelét, melyben köszönti a várost díszpolgárrá választása alkalmából. A kötet végén jegyzetek, továbbá fotók, reprodukciók találhatók.
Az 1956-os forradalmat követő erdélyi "hazaárulási perek" egyik jellegzetes momentuma volt a Dobai-csoport pere, akiket egy, az ENSZ-nek címzett az erdélyi kérdés megoldását célzó memorandum miatt ítéltek életfogytiglani, illetve sok-sok évi börtönbüntetésre.
Mandics György nagyszabású kézikönyvének harmadik, zárókötete. A szerző átfogó módon dolgozza fel a székely-magyar rovásírás-történetet a három kötetben...
A kötet tizenkilenc, Marosvásárhely új- és legújabb kori történelmével kapcsolatos tanulmányt tartalmaz, amelyek az 1848-as forradalmat követő polgári korszaktól kezdődően, a két világháború közötti város gazdasági és közéletén át a kommunista éra első két évtizedében bekövetkezett gyökeres változásokra keresnek megalapozott magyarázatot.
A sorozat következő kötete elérhető itt.
A Graubünden kantoni születésű Petrus Dominicus Rosius á Porta, lelkészi pályára készülve, szokatlan irányba indult külföldi tanulmányútjára: Németország vagy hollandia helyett Magyarországon és Erdélyben tanult teológiát 1754-56 között. Hazatérve, tudását - lelkipásztori munkája mellett - jelentős egyháztörténeti művek összeállításban is kamatoztatta. Peregrinációs emlékeinek kiemelkedő darabja az "Album amicorum", e fontos kapcsolattörténeti forrásul szolgáló "Úti emlékkönyv" kiadására válalkozott Jan Andrea Bernhard, a fiatal svájci egyháztörténész.
A székely társadalom a 17. század elején még jobbára azért kezdett, hogy korábbi szabadságjogait, amit összefoglaló néven kollektív nemességként említettek, visszaszerezze és megtarthassa. A kollektív nemesség minden egyes székelyre érvényes kiváltságaiból azonban éppen ebben a században bontakoztak ki azok a kiváltságok, amelyek már nem terjedtek ki a székely közösség egészére...bővebben
A kosár üres
Rendeléseim követése: