Jelentős számú társadalomtudományi kötet dolgozza fel a határon túli magyarság demográfiáját, interetnikus kapcsolatait, kisebbségi helyzetét, identitását.
A kötet a 2018-ban megrendezett ruralitás-konferencián elhangzott előadásokból közöl válogatást. A konferencia az erdélyi vidék és vidékiség kutatásokat kívánta összefogni. Az előadásokkal azt kívántuk megérteni, hogy az eltérő fejlődési ívet bejáró régiókban a közösségek a közelmúlt változásait milyen dinamikák mentén élték meg és értelmezték, ezek a változások milyen állapotokat - hasonlóságokat és különbségeket - eredményeztek a mindennapi kultúra, a társadalmi viszonyok és a gazdasági stratégiák területén.
A magyar ifjúságot a négy legnagyobb határon túli régióban, nagymintásan, egy időben és egységes módszertannal utoljára 2001-ben vizsgálták. A Mathias Corvinus Collegium és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete azért vállalkozott a Kárpát-medencei fiatalokra fókuszáló reprezentatív ifjúságszociológiai vizsgálat, a GeneZYs 2015 kutatás elvégzésére, hogy aktuális ismereteket tárjon föl az országhatárainkon túl élő magyar fiatalok értékvilágáról, a jövőjükhöz, saját magukhoz és a világhoz való viszonyáról...
A két különálló tanulmányt tartalmazó könyvecske korunk talán legfontosabb kérdésére keresi a választ: van-e, lehet-e keresnivalója a modern világban a hagyományos értékeknek; alkalmasak-e ezek arra, hogy a modernizáció mindannyiunk által ismert káros hatásait kiküszöbölve, de legalábbis enyhítve a fejlődés kétségbevonhatatlanul pozitív folyamatait erősítsék...
Máté-Tóth András (1957) teológus, valláskutató, a Szegedi Tudományegyetem professzora és a Bécsi Egyetem magántanára. Könyvében az elmúlt 25 esztendő kelet-közép-európai vallási és egyházi változásaival és ezek elméleti megközelítéseivel foglalkozik. Szekularizáció, közvallás, társadalmi dráma, civil vallás, üres jelölő - ezek a kulcsfogalmak fémjelzik megközelítéseit. Elemzéseivel igazolja, hogy a szekularizációs elméleten túl további elméletek is szükségesek a régió sajátos történelmi és kortárs tapasztalatainak megértéséhez. Végső következtetése szerint a vallás olyan sokrétű dimenziója a régió társadalmainak, amely jelentős szerepet játszik a társadalmi és egyéni identitás folyamatos újraépítésében, és szerves részét képezi a kortárs diskurzusoknak.
A kötet szociológiai módszerekkel vizsgálja a kis- és középvállalkozó nők vállalkozásindítási, vállalkozásmenedzselési motivációit. A kutatás a Székelyföld (Románia) nagy részét magában foglaló Hargita és Kovászna megyében zajlott, és célja a női vállalkozók szociodemográfiai profiljának leírása, a női vállalkozói magatartások kulturális és területi összefüggéseinek vizsgálata volt. A szerző emellett elemzi a vállalkozások profilját, bemutatja a vállalkozások profilját, bemutatja a vállalkozások működtetési logikájára vonatkozó egyéni vagy kollektív módozatokat, és kísérletet tesz e módozatoknak a családvezetési mintákkal való együttes értelmezésére is.
A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi.
E kötet azt a térszerkezeti egységet mutatja be, amelyik különleges szerepet tölt be már csak történelmi múltjánál, sajátos fejlődési pályájánál fogva is a Kárpát-medencében. A Vajdaság volt ugyanis e tájon az egyik olyan területi-politkai egység, amelyik hosszabb-rövidebb ideig "régióként" működött. A mai Vajdaság három történelmi régióból (Bácska, Bánság-Bánát és Szerémség) jött létre.
A kötet Szerbia földrajzi és regionális sajátosságainak bemutatásával kezdődik, tekintettel arra, hogy a tartomány helyét így is érzékeltetni kívántuk. Ezen kívül először kíséreltünk meg körzeti és ágazati szintű regionális összehasonlítást alkalmazni a Vajdaság területén, így tárva fel a tartományon belüli fejlődési különbségeket. Az MTA RKK kutatásai között kiemelkedő helyet foglalnak el a határ menti területeknek és a határon átnyúló kapcsolatoknak, valamint a Kárpát-medencének, mint európai nagyrégiónak a kutatása. Ezért a Vajdaság-kötet részét alkotja a Kárpát-medence egyes régiói sokoldalú bemutatásának, feltárva a tartomány regionális sajátosságait az új évezred első évtizedében. A kötet alapja lehet további mikroregionális kutatásoknak, és segítséget nyújthat a szomszédos határrégiók számára az együttműködés megalapozásához vagy kiszélesítéséhez, hiszen a megszokott szűk keresztmetszetű ágazati leíráson túl olyan új szempontú ismeretanyagot tár fel, amely tartalmazza a Vajdaság területfejlesztésének irányvonalait is.
1918-ban egy sokak által utópiának vélt eszme hívei az erélyi zsidó társadalom megszervezésének alapját fektették le. Létrejött az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség, mely a zsidóságot nemzetként határozta meg. A többségében magyar anyanyelvű és magyar kultúrájú erdélyi zsidóságon belül mély törésvonalak keletkeztek.
A könyv a 2008-ban "Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén" című kötet fordításaként jelent meg. A tudományos munka először az 1918 előtti Felvidék városait mutatja be, népesség szerint, nemzetiségi összetételek szerint. Majd Szlovákia településszerkezetét ismerhetjük meg, a szlovákosítás folyamatát, az iparosodás hatásait a városok életére. Az önálló Szlovákia 1993 utáni közigazgatási átszervezésének hatását a városhálózatokra mutatja be a szerző, végül pedig az elmúlt évtizedben létrejött határmenti együttműködésekről olvashatunk – mindezeket számos adat, táblázat, térkép teszi kézzelfoghatóvá.
Egy 2008-ban tartott konferencia előadásainak anyagát tartalmazza az Új média és kommunikatív magatartás című kötet. Új média alatt a tömegkommunikáció számítógépes alapú új eszközeit értjük, miközben nyilvánvaló, hogy a számítógép a hagyományos nyomtatott és elektronikus média előállítási, szórási, értelmezési lehetőségeit is megváltoztatta. Ezekről a lehetőségekről és gyakorlatokról szólnak a kötet előadásai.
A kötet székelyföld turizmusának fejlesztését nem csupán ágazati kérdésként szemléli, illetve a fejlesztést nem településszintű szereplők, nem a központi kormányzati szereplők és nem a multinacionális tőkés társaságok szemszögéből, hanem a térségi, regionális szereplők, közösségek szemszögéből próbálja megközelíteni.
A társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szakos diákok számára írt jegyzet célja az utazásnak mint kulturális viselkedésformának, a turizmusnak mint a társadalmi kommunikáció rendszerének a bemutatása. Elképzelésem szerint a Turizmus és közkapcsolatok (PR) nevű tantárgynak feladata: a turisztikai jelenségek, a turizmusban önmagát és kapcsolatait építő társadalom társadalomtudományi, kultúratudományi megértésének, majd ezeknek a közkapcsolati munkában való felhasználásának, a felhasználás néhány lehetséges formájának a bemutatása.
Ez a könyv az őseinktől örökölt vagy általunk önként keresett és vállalt kisebbségi sorsról szól. Arról, hogy miként válik a kisebbségi álláspont a legnagyszerűbb sikerek kiindulópontjává. A kisebbségi küldetés a mai idők emberéhez szóló fontos üzenet. Vajon mi a közös a székelyek, Thomas Edison, navahók, ujgurok, Albert Einstein, bosnyákok és Steve Jobs legjobb eredményeiben? A kisebbségi küldetés tudatos vállalása és néhány együtt gondolkodó társsal vagy kis csapattal tartós, a többség életét is megváltoztató sikerre jutás.
Jelen könyvben azokat az oktatásüggyel összekapcsolódó kisebbségi kérdéseket szeretnénk körüljárni, amelyek befolyásolták, illetve meghatározták generációk identitásalakulását és vele együtt vallási kultúráját, az erdélyi régió politikai státusváltozásából fakadóan. Választ keresünk azokra a kérdésekre, melyek az anyanyelvi oktatás fenntartása körül fogalmazódnak meg. Eljutunk az iskolafenntartó egyházak és az állam közötti viszony vizsgálatához, és bemutatjuk a Gyulafehérvári Egyházmegye klérusának saját iskoláiért folytatott küzdelmét...bővebben
2002-ben tízéves a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport. A csoport tagjai e kerek évforduló alkalmából egy sokszínű összeállításban adnak számot eddigi munkájukról, eredményeikről. Különös hangsúlyt kaptak a szlovákiai magyarság létének és önismeretének szempontjából olyan meghatározó kérdések, mint az asszimiláció, az iskolaügy, a kétnyelvűség vagy az 1945–1948-as évek politikai eseményei s mindezek kihatása a kisebbségi társadalomra.
Tartalom:
Kovács Éva: Identitás és etnicitás Kelet-Közép-Európában ◊ Közép-Európa politikák változása ◊ Ablonczy Balázs: Francia Közép-Európa-politika a két világháború között ◊ Eiler Ferenc: Németország Duna-völgyi politikája 1920-1938 ◊ Varannai Zoltán: Közép- és Kelet-Európa-koncepciók a két világháború közötti Magyarországon - Az 1940-es Magyar Nemzet-vita alapján ◊ Lagzi Gábor: Lengyelek és ukránok - a két nacionalizmus találkozása - Ukránok Lengyelországban, 1918-1939 ...
Az MTA TK Szociológia Intézetében készített kötet annak a munkának az első része, amely a társadalmi integráció középpontba állításával kísérli meg kialakítani a jelenkori társadalmi egyenlőtlenségek elemzésének új kereteit. A kötet tanulmányai empirikus bizonyítékai annak, hogy az „integráció” alkalmas az újraelosztási és piaci rend, a fogyasztói társadalom, az értékváltozások, a „posztmodernnek” tekintett társadalmi jelenségek és a kapcsolati/hálózati társadalom elemzésének egységbe foglalására. A kötet egy kutatássorozat első produktuma, amelynek folytatása a következő években várható.
Mi az, hogy ifjúság? Mikor válik valaki felnőtté? Elégedettek a fiatalok? Hisznek Istenben? Tanulni akarnak-e vagy dolgozni? Vagy inkább csak élvezni az életet? Akarnak-e párban élni? Mit gondolnak a házasságról? És a gyermekvállalásról? Törődnek az egészségükkel? Magányosak? Igaz, hogy isznak és drogoznak? Különböznek egymástól a magyar és szlovák fiatalok? Ezekre és más kérdésekre keresi a választ e könyv, amelynek szerzői a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársai: Lampl Zsuzsanna szociológus, újságíró, író, egyetemi oktató, valamint Kelemen Zsófia, Morva Marianna és Szilvássy Tímea szociológusok.
A kötet, amelyet a tisztelt olvasó a kezében tart, a Kárpát-medence magyar nyelvű kisebbségi oktatását veszi górcső alá. Annak jelenével, múltjával, jövőjével, eredményeivel, ügyes-bajos dolgaival foglalkozik, mind az oktatási fokozatok, mind a magyarok által lakott téregységek viszonylatában. Mindez hűen tükrözi a hozzáértő szerkesztők elképzeléseit. Konkrétan, olvashatunk ebben a kötetben - többek között - a képzettségi helyzetképről Kárpátalján, a szlovákiai magyar tannyelvű középiskolásokról, az előkészítő osztályok reformjáról Székelyföldön vagy a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem működésének első huszonöt esztendejéről...
Ritkán ugyan, de előfordul, hogy a recenzenst eszi a sárga irigység. A magyarázat roppant egyszerű: Tóth Pál Péternek megadatott az, ami csak keveseknek; elvégezhette egy rendkívül érdekes és értékes adatbázis feldolgozását, s ezzel megjeleníthette a magyar történelem egy nem kevés tanulságot hordozó szegmensét. Az immáron közel fél évszázados történet a második bécsi döntés (1940. aug. 30.) után kezdődött, amikor a visszatért Észak-Erdély számos problémája közül az előtérbe került a szórványban élő magyarság eltűnésének riasztó veszélye. Az asszimiláció fékezése, vagy megállítása új kormányzati politikát is szükségessé tett, s ennek előkészítését és megalapozását szolgálta az a kérdőíves felmérés, amit 1942 elejétől egészen 1944 végéig végeztek. A hatalmas munka során Észak-Erdély 1751 településéből 709-re terjedt ki a felmérés, aminek keretében közel 13 ezer család adatait vették fel.
A könyvből valóban átfogó képet kaphatunk a vizsgált falusi társadalmak szinte minden lényeges jellemvonásáról. Jóllehet a könyv jó stílusban, gördülékeny fogalmazásban íródott, mégsem tartozik a könnyű olvasmányok közé. Ez jórészt annak a rengeteg adatnak és információnak a következménye, amit a Szerző beépített a könyvbe. A témával érdemben foglalkozóknak különösen értékes az a több mint 60 oldalas adatbázis, ami a mellékletben kapott helyet. Az pedig végképp nem általánosan elterjedt, hogy a felmérés további feldolgozásához kedvet és tehetséget érzőknek a kódolt anyag - megfelelő feltételek esetén - rendelkezésére áll. Tóth Pál Péter ezúttal is a tőle megszokott magas színvonalat hozta, könyve kétségkívül nagy nyeresége a téma szakirodalmának. Dövényi Zoltán
„A mindennapi szórványlét, szórványtapasztalat bőségesen elég okot szolgáltat a szerkesztőnek, hogy keresni kezdje a mélyebb összefüggéseket, amelyek ismeretében nem csupán történelmileg válhatnak világosabbá a dolgok, hanem a jövő is (talán) reálisabban ítélhető meg” – írta a Korunk 1991-es szórványszámában Cseke Péter. Az akkori lapszámfelelős – és a mostani kötetszerkesztő – már kezdettől úgy látta, hogy akár a gondok számbavétele is meghaladja a szerkesztőség lehetőségeit. Ezért aztán módosítottuk – „korunkosítottuk” – elképzeléseinket; így jutottunk el ahhoz a felismeréshez, hogy célirányosabb a szórványgondok egyetemes és ugyanakkor sajátos megközelítése. A belső szórványok világától ekként jutottunk el a világproblémához: a vándorlás, kivándorlás kérdésköréhez...bővebben
mixonline/Cikk
A kosár üres
Rendeléseim követése: