Szociológia

Két tanulmányt olvashatunk Varjú Katalin és Hizsnyai Zoltán tollából, illetve számos mai történetet ismerhetünk meg a romákról. Furcsa helyzet kisebbségben élve többségiként megnyilatkozni – merthogy mind a fönti, mind az alábbi oldalakon kétségtelenül ez történik –, de még furcsább lehet a nemzeti kisebbség kisebbségének szerepkörét felvállalva betagozódni a társadalomba. Ez a könyv ezen betagozódás segítésének a céljából született, és bár igaz, hogy elsősorban a Szlovákia déli régióiban többségi szerepet játszó kisebbségiekhez – tehát a szlovákiai magyarokhoz – szól, valószínűleg a kétszeres kisebbségben – vagyis magyar környezetben – élő roma etnikum számára sem tanulságok nélkül való...bővebben

Konferencia az irodalomoktatásról, Nyitrán, 2006. szeptember 29-én. E kötet az irodalmi-oktatásügyi konferencia előadásanyagát tartalmazza. A szervezők - a nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke és a Fórum Kisebbségkutató Intézet - azt a célt tűzték maguk elé, hogy megvizsgálják a szlovákiai magyar irodalomnak az oktatásban betöltött szerepét, ezen belül ennek az irodalomnak az esélyeit és lehetőségeit a régióhoz való kötődés erősítésében, az identitás megőrzésében, a tantárgyhoz való olvasóbarát viszony kialakításában.

2007 szeptember 28-29-én már ötödjére találkoztak egymással azok a kutatók, akiket Vámbéry örökségének tisztelete tart össze. Jelen voltak a Vámbéry Tudományos Kollégium tagjai, valamint több új, körünkben még meg nem jelent előadó is. Konferenciáink egyik eredménye az, hogy sikerült a változatos tudományterületek képviselőit a szó szoros értelmében egy asztalhoz ültetnünk, s biztosan állíthatom, tanulunk egymástól...bővebben

A könyv célja az, hogy bemutassa a történeti Gömör (és Kis-Hont) vármegyében az utóbbi három évszázadban lezajlott etnikai változásokat. A vármegye etnikai struktúrájának tér- és időbeli dinamikáját azonban nem egy-egy időpont kiragadásával, hanem folyamatában, a társadalmi-történeti eseményekbe ágyazva, sőt napjaink közigazgatási változásainak tükrében is vizsgálja.

A IV. Nemzetközi Vámbéry Konferencia előadásaiból összeállított kötet.

A hagyományteremtés reményében jelent meg a Vámbéry Tanulmányok első kötete, amely egy dunaszerdahelyi konferencia alapján született, és Vámbéry Ármin hagyatékát kívánja feldolgozni.

Történelmi tanulmányok, amelyeknek témája a székely mezővárosok a fejedelemség korában. A szerző elsősorban Marosvásárhelyt és Csíkszeredát mutatja be.

A legutóbbi népszámlálás 2002-ben közzétett eredményei arra késztettek minden felelősen gondolkodó értelmiségit, hogy igyekezzék felmérni: milyen helyzetben él jelenleg az erdélyi magyarság, és milyen jövőképpel rendelkezik. Ennek a helyzetnek és generációs közhangulatnak a feltérképezésére vállalkozott a Korunk szerkesztősége, amikor 2002-ben Ablak a jelenre címmel pályázatot hirdetett erdélyi magyar középiskolások számára.

Középiskolások szövegei a helyzetről, amelyben léteznek, szociológiai kommentárokkal.

„Ez a kötet válogatás azokból az írásaimból, melyeket 1990 óta jelentettem meg szlovákiai magyar és szlovák napilapokban és folyóiratokban. Végzettségem – filozófia és fizika – abban segített, hogy minden kérdést több szempontból vizsgáljak, és nyitott legyek minden racionális érvelés iránt. Ugyanebben az is segített, hogy önszorgalomból még idejében megtanultam néhány idegen nyelvet. És a zene? A zene abban nyújtott sokat, hogy a szólamok versenyében, a pluralizmusban, az ellenpontban a harmóniát keressem és nem a zűrzavart.  

Ez a könyv szándéka szerint azokat az értelmezési kereteket tárgyalja, amelyek az erdélyi magyar kisebbség számára érthetővé tették az átmeneti időszak első éveit. Tézise az, hogy - minden látszat ellenére - a közvélemény-formáló elit csak részben befolyásolta közönsége világ- és jövőképét. Ez ahhoz a paradox helyzethez vezetett, hogy a rendszerváltással fokozatosan kialakuló új "rend" legitim volt ugyan elemeiben, de érvényes nem.

A kettős állampolgárságról tartott népszavazás még láthatóbbá tette a magyarországi politika egyik, a rendszerváltás óta feltöro konfliktusát, azt, hogy a határon túli magyarok vonatkozásában nincs egyetértés a magyarországi politikai erők között. Ugyanakkor a rendszerváltás elején még olyan mértékű egyetértés alakult ki a legjelentősebb politikai irányzatok között, hogy a magyar kisebbségek kérdésköre az ország írott alkotmányába kerülhetett. A magyar kisebbségek ügye ennek ellenére rendszeresen megjeleno mély feszültségeket, megoldatlan konfliktusokat okoz Magyarország politikai életében.

"Természetes, hogy - bármelyik élő szervezethez hasonlóan - a Vámbéry Konferenciák résztvevői is változnak. Vannak szerzőink, akik már-már állócsillagként öregbítik közös vállakozásunk hírnevét, s vannak, akik csak egy-egy alkalmomra csatlakoztak hozzánk. A Vámbéry Ármin emlékére tartott konferenciákon önként vállalt kötelezettségeinket teljesítjük, amikor itt Önök elé lépünk. Számunkra éppen ezért fontos ez a találkozás. Együtt, s egymásért gondolkozva érezhetjük azt, hogy valóban szabad egyének vagyunk, olyan kutatók, akik jó társakkal nagy elődök nyomába lépnek."

A monográfia az erdélyi román elit és a polgárosuló parasztság körében a 19. század második felében megindult polgárosodás összetevőit, az életmód és az értékrend változását kívánja föltérképezni: egyrészt, a románság társadalomszerkezete mennyiben differenciálódott a kapitalizmus kihívásainak következtében, másrészt, mely régiókban alakultak ki a folyamat legkedvezőbb feltételei.

A 20. század a legtöbb közép-európai település történetében visszafordíthatatlan változásokat hozott. Az apró falvak népességét különösen érzékenyen érintette a közelükben fekvő nagyobb városok vonzása. A folyamatszerű összhatás némely falu életében elöregedést, máshol elnéptelenedést, néha pedig a népesség szinte teljes kicserélődését okozta. Baraca az utóbbiak közé tartozik. A falu lakosságának száma az utóbbi száz évben lényegében nem változott, de a parasztok 10%-os kisebbségbe, a cigányok pedig 90%-os többségbe kerültek...bővebben

A kötet a 2007. november 2-4-én Történelmi tudat - kulturális emlékezet címmel a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet által közösen Zentán megszervezett tudományos tanácskozás előadásainak szerkesztett szövegeit tartalmazza.

A klasszikus néprajztudós Székelyföld leírásához készült kiegészítő írásának második része. Az első kötetben Háromszék leírása olvasható.

A könyv a Németországban élő szerző társadalomtudományhoz vezető útjának dokumentumait, és társadalomtudósi pályájának csúcsát jelentő elméleti tanulmányait közli magyar nyelven.

A kötet azt vizsgálja, lehetséges-e a nemzeti jogok emberi jogi értelmezése. Olyan megoldást kínál, amely szerint nem csupán a nemzeti kisebbségek jogai sorolhatók az emberi jogok közé, hanem az egyén nemzeti jogai is. Következésképpen minden egyénnek joga van nemzeti szabadsága érvényesítésére, függetlenül attól, hogy a nemzeti többséghez vagy a nemzeti kisebbséghez sorolja-e magát az adott államon belül.

A millenniumi év kapcsán a Fórum Kisebbségkutató Intézet szakmai konferenciát rendezett, amelyen a határon túli magyar tudományos intézmények, műhelyek, illetve a Magyarországon működő kisebbségekkel foglalkozó kutatócsoportok és intézmények vettek részt.

"E kötetbe a jelenkori székelyföldi falusi társadalom gazdasági, társadalmi jelenségeinek vizsgálata során, az utóbbi tizenhárom évben készült írásaim egy részét válogattam össze. Jó egy évvel ezelőtt érlelődött meg a gondolat, hogy a kutakodásaim helyszíneihez – zömében a Kishomoród mente településeihez – hasonló megrekedt kistájak, térségek problémái, súlyosságukhoz képest alig jelennek meg a nyilvánosság fórumain és a döntéshozó szerepben lévők horizontján. (...)