Jelentős számú társadalomtudományi kötet dolgozza fel a határon túli magyarság demográfiáját, interetnikus kapcsolatait, kisebbségi helyzetét, identitását.
A kötet a 2018-ban megrendezett ruralitás-konferencián elhangzott előadásokból közöl válogatást. A konferencia az erdélyi vidék és vidékiség kutatásokat kívánta összefogni. Az előadásokkal azt kívántuk megérteni, hogy az eltérő fejlődési ívet bejáró régiókban a közösségek a közelmúlt változásait milyen dinamikák mentén élték meg és értelmezték, ezek a változások milyen állapotokat - hasonlóságokat és különbségeket - eredményeztek a mindennapi kultúra, a társadalmi viszonyok és a gazdasági stratégiák területén.
2002-ben tízéves a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport. A csoport tagjai e kerek évforduló alkalmából egy sokszínű összeállításban adnak számot eddigi munkájukról, eredményeikről. Különös hangsúlyt kaptak a szlovákiai magyarság létének és önismeretének szempontjából olyan meghatározó kérdések, mint az asszimiláció, az iskolaügy, a kétnyelvűség vagy az 1945–1948-as évek politikai eseményei s mindezek kihatása a kisebbségi társadalomra.
A 21. századra a nagy társadalmi-politikai változások a hagyomány pozíciójának megingását, nagymértékű megváltoztatását eredményezték. Mindezek kikezdték a közösségek szerveződésének korábban érvényben lévő modelljeit. A hagyomány és a hagyományt fenntartó közösségi keret folyamatos változásban van: a 21. századra a rurális térségekben a mindennapi életet is globalzációs és modernizációs és kommunikációs eszközök széleskörű elterjedése határozzák meg.
Antikvár könyv könyvkötői kötésben.
Erdei Ferenc (1910–1971) szociológus, a népi írók csoportjának a tagja, politikus, 1945 után elvben a Nemzeti Parasztpárt képviselője, gyakorlatban teljes mértékben együttműködött a kommunistákkal. 1956-ig több fontos minisztérium vezetője volt. Jelentős irodalmi munkássága van. 1948-tól az MTA levelező, 1956-tól rendes tagja. 1951-től haláláig a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka.
20. századi történelmünk fontos fordulóit követve, életpályája három főbb: az agrárszociológusi, az agrárpolitikusi és az agrárökonómiai szakaszokra tagolható.
A magyar ifjúságot a négy legnagyobb határon túli régióban, nagymintásan, egy időben és egységes módszertannal utoljára 2001-ben vizsgálták. A Mathias Corvinus Collegium és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete azért vállalkozott a Kárpát-medencei fiatalokra fókuszáló reprezentatív ifjúságszociológiai vizsgálat, a GeneZYs 2015 kutatás elvégzésére, hogy aktuális ismereteket tárjon föl az országhatárainkon túl élő magyar fiatalok értékvilágáról, a jövőjükhöz, saját magukhoz és a világhoz való viszonyáról...
Az ezredforduló előtti és utáni évtizedben a vidéki társadalmat a teljes átalakulásához vezető hatások érték. Ez a korszak azért volt történelmileg egyedi, mert három, önmagában is mélyreható folyamat következményei egyszerre érvényesültek. A parasztság hanyatlásának végső szakasza esett egybe a szocializmus rendszerének lebontásával, valamint a globalizálódással és az európai integrációval, ami három struktúraváltásnak felel meg...
Nem előzmények nélküli kötetet vehet a kezébe az olvasó. Az utóbbi évtizedek népszámlálásait követően immár hagyománnyá, bevett gyakorlattá vált a szlovákiai magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezeti változásait elemző munkák publikálása. Az 1980-as népszámlálást követően Gyönyör József, az 1991. évi cenzust követően a jelen kötet szerzője vizsgálta a magyar lakosság körében a megelőző évtizedben végbement társadalomstatisztikai változásokat.
Prof. Dr. Gerhard Seewann, a PTE-BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszék nyugalmazott tanszékvezetőjének 2012-ben jelent meg Geschichte der Deutschen in Ungarn (A magyarországi németek története) című kétkötetes monográfiája, amely szinte rögtön a magyarországi németekről szóló irodalom alapművei közé került. A német nyelvű monográfia, amit Dr. Vitári Zsolt, a PTE-TTI Modernkori Történeti Tanszék tanszékvezető-helyettese fordított magyarra, az Argumentum Kiadó gondozásában jelent meg a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának támogatásával...
Ez a kötet az erdélyi magyarság utóbbi negyedszázadának demográfiai, társadalmi, nyelvhasználati, oktatási, jogi, politikai, vallási, médiaviszonyait elemzi egy 1918-1989 közti történeti áttekintéssel kiegészítve. A helyzetképen túl a tanulmánykötet központi kérdése a magyarok Románián belüli integrációjának kerete és a kisebbségi közösség ehhez való viszonya. Könyvünk nem szenvedés- vagy hanyatlástörténet, hanem a meghatározó adottságokat és folyamatokat akarjuk a kor tudományosságának szintjén értelmezni...
A szerző tanulmánykötetében két lényeges ponton próbálja megragadni a székely múlt alapvető lételemeit, egyrészt a székely hadkötelezettség és katonai életmód bemutatásával, másrészt pedig az általa kiemelt falu - Gyergyóremete - tanulmányozásával a késő feudalizmus és a kapitalizmus korában...
Két kötetbe foglaltan jelent meg Garda Dezső Gyergyószentmiklós 1919-1933. közötti időszakát feldolgozó társadalomtörténeti munkája. A rendkívül adatgazdag és alapos szakmai elemzés az agrárgazdaság és a szövetkezeti élet, az ipar és kereskedelem működésére, a munkásréteg és a helyi elitek szerepére vonatkozóan tárgyalja az adott korszak gazdasági-társadalmi életét. A levéltári forrásokra és korabeli dokumentumokra, médiaanyagokra alapozó kiadványhoz Névmutató és gazdag korabeli fotóanyag kapcsolódik...
Az MTA TK Szociológia Intézetében készített kötet annak a munkának az első része, amely a társadalmi integráció középpontba állításával kísérli meg kialakítani a jelenkori társadalmi egyenlőtlenségek elemzésének új kereteit. A kötet tanulmányai empirikus bizonyítékai annak, hogy az „integráció” alkalmas az újraelosztási és piaci rend, a fogyasztói társadalom, az értékváltozások, a „posztmodernnek” tekintett társadalmi jelenségek és a kapcsolati/hálózati társadalom elemzésének egységbe foglalására. A kötet egy kutatássorozat első produktuma, amelynek folytatása a következő években várható.
Ľudovít Štúr (1815-1856), a szlovák történelem legkiemelkedőbb alakja, 1851-ben írta meg A szlávok és a jövő világa címmel az első olyan politikai koncepciót, amely kész forgatókönyvet kínált a szlovák és a magyar nemzet különválásához. Kötetünk Stúr legfontosabb cikkei, beszédei, politikai röpiratai mellett közöl egy bő válogatást kiterjedt levelezéséből, a kortársi visszaemlékezésekből, sőt, az utókor magyar és szlovák értékelései közül is. Így rajzolódik ki Stúr politikusi, politikai gondolkodói és újságírói arcéle, sőt, magánemberi portréja is.
A Kárpát-medence magyar oktatási és tudományos adatbázisának kárpátaljai anyagait elemző kötet jelent meg Budapesten, a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma gondozásában. Amint Kötél Emőke, a kiadvány szerkesztője a kötet előszavában összefoglalja, a Kárpát-medence magyar oktatási és tudományos intézményeinek adatbázisa 2000-ben került kialakításra. A most megjelentetett kiadvány a kataszter 2009-es frissítésének kárpátaljai adatait dolgozza fel...
Bibó István 1956-57-es állásfoglalásai nem vallanak politikai rögtönzésre. Aki ezeket írta, kiforrott közösségi értékelési és magatartásmintákkal rendelkezett, amelyeket nagy nyilvánosság előtt vállalt és képviselt. A kötetünkben közreadott szövegek, a többségükben kiadatlan kézirattári iratok e közösségi értékelési és magatartási minták kialakulását és kontextusát mutatják be...
A kötet, amelyet a tisztelt olvasó a kezében tart, a Kárpát-medence magyar nyelvű kisebbségi oktatását veszi górcső alá. Annak jelenével, múltjával, jövőjével, eredményeivel, ügyes-bajos dolgaival foglalkozik, mind az oktatási fokozatok, mind a magyarok által lakott téregységek viszonylatában. Mindez hűen tükrözi a hozzáértő szerkesztők elképzeléseit. Konkrétan, olvashatunk ebben a kötetben - többek között - a képzettségi helyzetképről Kárpátalján, a szlovákiai magyar tannyelvű középiskolásokról, az előkészítő osztályok reformjáról Székelyföldön vagy a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem működésének első huszonöt esztendejéről...
A kosár üres
Rendeléseim követése:
A kosár üres
