Jelentős számú társadalomtudományi kötet dolgozza fel a határon túli magyarság demográfiáját, interetnikus kapcsolatait, kisebbségi helyzetét, identitását.
A kötetben magyar és szlovák szerzők keresik a választ a populizmus megjelenésének okaira, szlovákiai történetére, működésére és hatásaira a társadalmi érintkezésre, a gazdasági életre és az élet minden területére, abban a reményben, hogy az ennek során lefolytatott viták és szembesülések arra késztetik a szlovák és magyar demokratákat, hogy átgondolják kapcsolatuk alapvető kérdéseit, és ez felkészíti mindkét felet a jövőbeli közös feladatmegoldásra, együttműködésre.
Számos tanulmány készült arról, hogy miként alakulnak a nemek közötti különbségek. A nemi diszkrimináció formái ma már enyhébbek, mint nagyszüleink idején, de még ma is nagyon erősek és meghatározók. A kötet adatokat, kutatási eredményeket közöl a nők helyzetéről, elemzi a nemi szocializációt, a női és férfi személyiséget tudományos szempontból, a nemi sztereotípiákat és ezek szerepét a családi viszonyok között. Olyan izgalmas témákat is boncolgat, mint a nemekhez kapcsolódó társadalmi viszonyok, a feminizmus, a zaklatás és erőszak összetett problematikája, továbbá felveti, hogy mit nevezhetünk normális szexuális viselkedésnek időben és térben. Az utolsó fejezetek a női szerepek változásait elemzik a közelmúltban és napjainkban.
A kötet, amelyet az olvasó a kezében tart, kevés kivételtől eltekintve a kisebbségi magyarnyelvűség különböző – nyelvpolitikai, társadalmi, pedagógiai – vonzataira vonatkozó, illetve a magyar szakmai közegekben egyre nagyobb teret hódító pszicholingvisztikai kutatásokat tartalmazza.Ennek a kötetnek az egyik érdekessége többek közt az, hogy zömében két magyar nyelvi közösség, az erdélyi és a kárpátaljai magyar nyelvi kisebbség különböző problémáira fókuszál, amelyek bátorítóan akár egy összehasonlító kutatás alapjául is szolgálhatnak.
A 19. század első felétől kezdődően napjainkig Közép-Kelet-Európa közéleti, politikai vitáit a nemzetiségi kérdés határozza meg. Biró Annamária könyve ezeknek a vitáknak az eredettörténetét keresi egy, a 18–19. század fordulóján magyarok és szászok/németek között lezajlott, az erdélyi nemzetek eredettörténetét érintő tudományos és közéleti polémia rekonstruálásával.
Ennek a kötetnek, amely már a harmadik évkönyv, célja közreadni a szlovákiai kisebbségi léttel kapcsolatos legfontosabb társadalmi események éves összefoglalóját, valamint betekintést nyújtani a kisebbségi populációk és az általuk lakott régiók társadalmi és gazdasági folyamataiba.
Ez az évkönyv a kisebbségeket érintő hírek és elemzések mellett kiemelt figyelmet szentel a kisebbségek oktatási intézményrendszerének.
A Fórum Kisebbségkutató Intézet által megjelentetett évkönyv folytatása az előző évekének, amely szoros együttműködésben jött létre a szlovákiai nemzeti és etnikai kisebbségek több mint egy tucat szervezetével, valamint további, a kisebbségi közösségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel.
Az évente megjelenő kötet helyzetképet ad az adott év nemzetiségi helyzetéről, minden kisebbségpolitikai ügyben. Így a 2008-ban történt változások, jelenségek mind vizsgálat alá kerültek, a tankönyvek kétnyelvű földrajzi nevei, a Slota-jelenség, az etnikai motivációjú rasszizmus, a nemzeti kisebbségek jogállása, az állami intézmények kisebbségpolitikai gyakorlata. A nemzetiségi múzeumok, színházak, televízió, rádió, a kisebbségek kultúrájának támogatási rendszere került vizsgálat alá. Majd az összes szlovákiai kisebbség társadalmi és kulturális eseményeinek 2008-as programjait összesíti a kötet.
A Nemzetközi intézmények és szervezetek című egyetemi jegyzet a nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szakos hallgatók egy féléves kurzusát fedi le. Bevezető részében általánosságban bemutatja a nemzetközi intézményeket és szervezeteket, majd hét nagyobb fejezetben részletesen tárgyalja a legfontosabb politikai, katonai, biztonsági, gazdasági, környezetvédelmi, pénzügyi, valamint tudományos és kulturális intézményeket és szervezeteket. A jegyzet válogatott szakirodalmi jegyzékkel és fogalomtárral segíti a hallgatókat a tananyag elsajátításában.
„A romániai magyarok létszámfenntartásának megvalósítását összetett népességpolitikai stratégiával lehet elérni. Ennek alapja a hatékony országos családpolitika, a továbbtanulás és a magyar nyelvű iskolaválasztás többoldalú serkentése az asszimiláció megfékezése és az iskolázottsági esélyegyenlőség biztosítása céljából – és nem utolsósorban az életszínvonal olyan mértékű növekedése, amely a kivándorlást a jelenleginél mérsékeltebb üteművé teheti, ideális esetben megállíthatja” – összegez Veres Valér szociológus a Népességszerkezet és nemzetiség című, a romániai magyarok demográfiai helyzetét vizsgáló tanulmánykötetében.
Nem előzmények nélküli kötetet vehet a kezébe az olvasó. Az utóbbi évtizedek népszámlálásait követően immár hagyománnyá, bevett gyakorlattá vált a szlovákiai magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezeti változásait elemző munkák publikálása. Az 1980-as népszámlálást követően Gyönyör József, az 1991. évi cenzust követően a jelen kötet szerzője vizsgálta a magyar lakosság körében a megelőző évtizedben végbement társadalomstatisztikai változásokat.
A kötet tanulmányait nemcsak a közös tárgy, a romániai magyar audiovizuális média nyelvhasználati sajátosságainak vizsgálata fűzi össze, hanem a kutatási előzmények is. 2010-ben indult az a több szakaszra tervezett program, amely az ország különböző régióiban működő audiovizuális médiumok magyar nyelvű hírműsorainak (2011-től kulturális műsorainak is) monitorozására vállalkozott. A műsorfigyelés célja az volt, hogy a mintaanyagokon vizsgáljuk: a riporterek és hivatásos beszélők milyen mértékben igazodnak a köznyelvhez és a helyi környezet nyelvhasználatához, nyelvhasználatuk milyen mértékben tölti be a regionális, nyelvjárási és két-nyelvű környezetben a nyelvi minta szerepét...bővebben
Sorbán Angella interdiszciplináris szemléletű kötete interjús kutatásokra épül, és a migrációs folyamatokat kísérő kulturális csere tárgykörét járja körül. Alaptémája, hogy mit hoznak-visznek a vendégmunkások, a rövidebb-hosszabb külföldi munkavállalás és tartózkodás után Erdélybe visszatérők Nyugat(abb)ról haza, illetve hogyan keveredik a Nyugatról hozott értékrend az erdélyiséggel. A kiadvány erdélyi perspektívából tárgyalja napjaink migrációs folyamatainak jellemzőit és változatos formáit, a nyugati és a kelet-európai gazdasági-társadalmi berendezkedések különbözőségeit, a női vendégmunka sajátosságait, valamint a migrációs többnyelvűség szociológiai aspektusait. A szerző jelen kötetben arra is választ keres, hogy lehet-e innovatív, megújító hatása a külföldi munkavállalásnak a küldő, kibocsátó országok számára.
Az erdélyi oktatási rendszer 1918 után gyökeresen átalakult. Az állami iskolákat románosították, az iskolák jelentős részében megváltozott a tanítási nyelv, és a kisebbségi egyházakra fontos feladat hárult az anyanyelvű oktatás megszervezése terén. Az 1940-es második bécsi döntés, majd Észak-Erdély ismételt román fennhatóság alá kerülése állandó kihívások elé állította az erdélyi oktatásügyet. Harminc év tanügyi jogalkotását és statisztikai adatait összesíti ez a könyv, amely alapján részletes betekintést nyerhetünk az 1ö18 és 1948 között működő alsó, közép- és felső fokú tanintézmények számának alakulásába, a diákok etnikai, felekezeti összetételébe, valamint az állami oktatáspolitikák elitreprodukciós logikájába.
19.században is sajátos gazdaság- és társadalomszerkezettel rendelkezett. Orbaiszék céhes, városi központja, a Sepsiszentgyörgyöt Kézdivásárhellyel és Bereckkel összekötő vasútvonal megépülése, kisüzemek létesülése Kovásznán, borvízforrások és mofetták révén kibontakozó fürdőélet ugyanitt stb., mind-mind a polgári korban kibontakozó látványosabb fejlődés részei voltak...bővebben
A szerző központi kutatói kérdése, hogy a romániai magyar nemzeti mozgalom működtetői mit gondolnak saját társadalmukról és hogyan szervezik közösségüket? S mindez miért és hogyan változott az elmúlt évszázadban?
Ez a könyv a romániai magyar nemzeti mozgalom létrejöttével, Magyarországhoz való viszonyával és a két világháború közti budapesti kormányzatok erdélyi magyarságot támogató politikájával foglalkozik.
A szociológiai vizsgálat az anyaországi és erdélyi magyarok összehasonlítására irányult. A tanulmányok más-más témát érintenek: a párkapcsolatok, a gyermekvállalás, a nemek közti egyenlőtlenségek, a szegénység, a magyar nyelvű roma közösségek és egyéb jellemzők összehasonlítása - azaz párhuzamok, anyaországi és erdélyi magyarok a századfordulón.
Tóth Árpád monográfiája a reformkori Pozsony, a kor egyik leginkább urbanizált magyarországi városának társadalmi és demográfiai viszonyait tanulmányozza többéves levéltári kutatások alapján. A társadalmi viszonyok bemutatásához statikus leírás helyett az életstratégiákat elemzi, s az újszerű megközelítésmódnak köszönhetően eddig nem ismert, izgalmas képet rajzol a korabeli Pozsonyról...bővebben
A kötetben arra vállalkozunk, hogy az átmeneti korszak földrajzi, gazdasági és társadalmi jellegzetességeit tárjuk fel. Pontosabban, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának oktatói és kutatói által elkészített kötet Románia első magyar nyelvű monográfiája, ezzel jelentős hiányt pótolva, hisz az eddig megjelent monográfiák egyrészt más nyelven készültek (románul és németül), másrészt nem rendelkeznek azzal az összegző, komplex és aktuális jelleggel, mint a jelen monográfia.
A kosár üres
Rendeléseim követése: